Lepold Antal
művészettörténész, római katolikus pap
Született: 1880. január 22. Szentfülöp, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1971. május 3. Bécs, Ausztria
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1936. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1904), Kalocsán pappá szentelték (1904), az MTA tagja (l.: 1936. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - Zentán, majd Horgoson segédlelkész (1904-1906), Kalocsán különböző egyházi tisztségeket töltött be (1906-1913), majd a kalocsai egyházmegyéből átlépett az esztergomiba (1913). Esztergomban Csernoch János érsek-hercegprímás titkára (1913-1915), főegyházm.-i irodaig. (1915-1920), az esztergomi főszékesegyház plébánosa (1921-1932), a r. k. isk.-k főegyházm.-i főtanfelügyelője (1926-1938). Az esztergomi Főegyházm.-i Könyvtár, a Főkáptalani Levéltár és a Keresztény Múz. prefektusa (1929-1946), a bécsi Pázmáneum rektora és a m. szeminárium r. tanára (1946-1971); közben „engedély nélküli külföldi tartózkodása miatt” megfosztották m. állampolgárságától (1951). Prelátuskanonok és hercegprímási oldalkanonok (1917-től), őrkanonok (1934-től), éneklőkanonok (1938-tól), olvasókanonok (1944-től). Apostoli protonotárius (1943-tól). A Párizs környéki béketárgyalásokon a m. küldöttségben a katolikus egyházi ügyek szakértője (1920).Esztergom régészeti emlékeivel, keresztény ikonográfiával, Szt. István ikonográfiájával fogl. Kezdeményezte és Gerevich Tiborral együtt kezdeményezte és vezette az esztergomi vár régészeti feltárását, ill. felfedezte és részben kiásta a m. királyok és az esztergomi érsekek egykori palotáját (1934-től). Elképzelései szerint az esztergomi vár és múz.-a a Keresztény Múz. részeként működött, ezért ott gyűjtötték össze a székesegyház és a vár egykori kőemlékeit. A Szt. István-emlékév esztergomi eseményeinek irányítója (1938). Műfordítóként legendáriumokat és pápai körleveleket fordított és adott ki.
Főbb művei
F. m.: Az egyházi kiközösítés. Kalocsa,1911; A katolikus autonómia. Budapest,1920; Esztergomi kalauz. Esztergom,1923; Adatok az esztergomi fõszékesegyházi kincstár történetéhez. Esztergom,1929; Az esztergomi Keresztény Múzeum kegyérmei és történetiérmei. Esztergom,1930; Esztergom szabad királyi város rövid ismertetése. Esztergom,1931; Az Árpádok esztergomi palotája. Esztergom,1935; Esztergomi útikönyv. Esztergom,1938; Szent István király születéshelye. In: Emlékkönyv Szent István királly halálának kilencszázadik évfordulóján Budapest,1938; Szent István király ikonográfiája. In: Szent István Emlékkönyv Budapest,1938; Szent István király ikonográfiája. In: Szent István Emlékkönyv Budapest,1938; Az Esztergomi Fõszékesegyházi Kincstár katalógusa. Budapest,1942; Az Esztergomi Fõszékesegyházi Kincstár Árpád-kori körmeneti keresztje. Regnum 1943; Esztergom régi látképei. Esztergom,1944; Csernoch János. Emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására. Bécs,1963.
Irodalom
Irod.: Gianone Egon:Prälat Anton Lepold zu seinem 80. Geburtstag. In: Religion, Wissenschaft, Kultur Wien,1960; Gianone Egon:L. A. prelátus 90 éves. In: Életünk St. Gallen,1970; Dévényi Iván:L. A. Művészet 1971; Lukács István:Aki megértette a kövek szavát. 100 éve született L. A. Új Ember 1980; Cséfalfay Pál:L. A. és az esztergomi vár feltárása. Esztergom Évlapjai 1988; Entz Géza:Egyház és műemlékvédelem a két világháború között. Műemlékvédelmi Szemle h.n.,1993;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
