Mágócsy-Dietz Sándor
botanikus
1887-ig Dietz
Született: 1855. december 7. Ungvár, Ung vármegye
Meghalt: 1945. február 27. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos tanári okl. (1880), bölcsészdoktori okl. szerzett (1883), majd hosszabb tanulmányutat tett Svájcban és Németo.-ban és a tübingeni egyetemen növényélettant tanult (1886–1889), a növénybiológia és mikológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1889). Az MTA tagja (l.: 1897. máj. 6.; r.: 1908. ápr. 30.; t.: 1937. ápr. 29.).
Életút
A selmecbányai bányászati és erdészeti akad. tanársegéde (1879–1880), a bp.-i tudományegyetem Növénytani Int.-ében Jurányi Lajos tanársegéde (1880–1888), a bp.-i áll. felsőbb leányisk. r. tanára (1888–1892), a bp.-i VI. ker.-i áll. főreálisk. r. tanára és a felsőbb szőlő- és borgazd. tanf. előadója (1893–1897). Olasz- és D-franciao.-i tanulmányútján a szőlő betegségeit tanulmányozta (1895). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1889–1897), a növényalaktan és növényélettan ny. rk. (1897–1901), ny. r. tanára (1901–1914), az ált. növénytan ny. r. tanára (1914–1928), egyúttal a növényrendszertan ún. jogosított tanára (1901-től); közben az egy. növénytani int. és botanikus kert ig.-ja (1897–1928), a Bölcsészettud. Kar dékánja (1913–1914). – Növényélettannal, növényfejlődéstannal, az erdészeti növénytan kérdéseivel fogl. Jelentősek a kenderrel és a szulákkal kapcsolatos genetikai vizsgálatai. Sokat tett a m. természettud. műnyelv fejlesztéséért, ismeretterjesztő munkássága is értékes. Az egy. botanikus kertben felszámolt fás növényekből készült famintákkal jelentős mértékben gyarapította a M. Nemzeti Múz. (MNM) Növénytárának dendrológiai gyűjteményét. – A M. Természettud. Társulat Növénytani Szakoszt.-ának jegyzője (1891–1897), alelnöke (1904–1912), elnöke (1913–1920), t. elnöke (1920-től) és a társulat alelnöke (1920–1937), a társulat t. tagja (1937-től). Az Orsz. Ágostai Hitvallású Ev. Tanáregyesület elnöke (1912–1918), t. elnöke. A M. Paedagogiai Társaság t. tagja (1931-től). A Gyógyszerésztud. Társaság t. elnöke. A Luther Társaság, a Mo.-i Gyógyszerész Egyesület, a M. Orsz. Kertészeti Egyesület t. tagja. – A Botanikai Közlemények szerkesztője (1919).
Főbb művei
F. m.: Adatok a növények, különösen az Euphorbiaceák tejnedvének ismeretéhez. Egy. doktori értek. (Bp., 1882)
Rügy és levélkulcs a magyar birodalomban honos és honosított fás növények meghatározására. (Bp., 1882)
A növények talajálló irányának okairól. (Bp., 1887)
A sparganum Tourn. és typha Tourn. virág és termés fejlődése. (Bp., 1887)
Erdészeti növénytan. 1–2. köt. Fekete Lajossal, Rejtő Adolffal. (Bp., 1891–1896)
Előmunkálat a növénytani műszótárhoz. (Bp., 1894)
A jégverte szőlővesszők. (Bp., 1896)
Kétszikű fás növények béldiaphragmája. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1898. ápr. 19.; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)
A növények életfolyamatai. (Bp., 1907)
A növények táplálkozása, tekintettel a gazdasági növényekre. (Bp., 1909)
Adatok a Balaton és környéke flórájának ismertetéséhez. (Botanikai Közlemények, 1917/18)
A lomblevelek alkalmazkodása. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. ápr. 10.Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
A növénytan múltja, jelene és jövője hazánkban. (A természettudományi kongresszus munkálatai. Bp., 1926)
Erdészeti növénytan. 1–3. köt. Fehér Dániellel. (Bp., 1929–1933)
A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a növénytani tudományok fejlődésében. (Bp., 1933).
Irodalom
Irod.: Kubacska András: M-D. S. (A budapesti ágostai Evangélikus Gimnázium értesítője az 1929/30-iki iskolai évről. Bp., 1930)
Jávorka Sándor: M-D. S. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1954)
P. Verseghy Klára: Zuzmók M-D. S. gyűjtéséből. (Botanikai Közlemények, 1984)
Frenyó Vilmos: Megemlékezés M-D. S.-ról, halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. (Botanikai Közlemények, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
