Mailáth György, ifj.
nagybirtokos, országbíró, főispán
székhelyi gr.
Született: 1818. december 7. Pozsony
Meghalt: 1883. március 29. Budapest
Család
Sz: Mailáth György (1786–1861) nagybirtokos, országbíró, főispán, Uzovics Karolina. Fia: Mailáth József, gr. (1858-1940) közgazdász, szociológiai író.
Iskola
Tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián fejezte be (1838). Az MTA tagja (ig.: 1863. jan. 14.; t.: 1880. máj. 20.).
Életút
Baranya vm. aljegyzője, t. főjegyzője (1838–1839), másodalispánja (1839–1840), első alispánja (1840–1843), adminisztrátora (1843–1847), főispánja (1847–1848). Baranya vm. országgyűlési követe (1839–1840, 1843–1844, 1847–1848). A Helytartótanács elnöke és tárnokmester (1860. nov.–1861. nov.). Magyar udvari kancellár és a Főrendiház elnöke (1865. jún. 28.–1883. máérc. 29.). Országbíró (1867. febr. 12.–1883. márc. 29.). A Kúria semmítőszéki osztályának elnöke (1869–1882), majd a Kúria elnöke (1882– 1883).
A Szent István Társulat választmányi tagja, elnöke (1882–1883).
A reformkori országgyűléseken a konzervatív nemesség egyik vezetője. Támogatta a mérsékelt reformokat (pl. a nemesség megadóztatását), gr. Széchenyi István és Kossuth Lajos vitájában Széchenyi mellé állt. A pesti forradalom győzelme után visszavonult a politikai élettől. A szabadságharc leverése után nem vállalt hivatalt, viszont a bécsi udvarral megegyezést kereső ún. ókonzervatívok vezéralakja volt. A Bach-rendszer bukása után (1859) a Birodalmi Tanács tagjaként jelentős szerepet játszott az Októberi Diploma kiadásában (1860). 1862 végén közreműködött gr. Apponyi György ún. kiegyenlítási tervének (= kiegyezés) elkészítésében, majd tevékeny részt vállalt a kiegyezést megelőző tárgyalásokon. Később ő volt az utolsó főméltóság, aki egyszemélyben ellátta a Főrendiház és a Kúria elnöki feladatait. Budavári lakásában rablógyilkosság áldozata lett. Bőkezűen támogatta a művészeteket: a Műcsarnok palotájára több mint 100 000 forintot adott, s Arany János-szobrának elkészítéséhez is nagyobb összeggel járult hozzá. ő hozta létre továbbá a Kúria könyvtárát, amelyet szintén nagyobb pénzösszeggel támogatott.
Elismerés
Az Aranygyapjas Rend lovagja, a Szent István-rend nagykeresztese.
Irodalom
Irod.: Székhelyi M. Gy. gr. (Vasárnapi Ujság, 1883)
Gr. Szécsen Antal: M. Gy. emlékezete. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1884)
Miklóssy János: Meggyilkoltak egy országbírót. (Budapest [folyóirat], 1983)
Szabó Krisztina: A személyzet bosszúja. M. Gy. országbíró meggyilkolása. (Médiakutató, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
