Major Máté
építész
1905-ig Mayer
Született: 1904. augusztus 3. Baja, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1986. április 14. Budapest
Iskola
A József Műegyetemen építész okl. szerzett (1927), az ÉKME-n doktorált (1960); az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1960. ápr. 14.).
Életút
Bp.-en magántervezői irodák tervezőmérnöke (1927–1931), önálló tervező (1931–1936), az Orsz. Társadalombiztosítási Intézet (OTI) műszaki osztálymérnöke, majd főmérnöke (1936–1944). A II. vh. után az Országos Építésügyi Kormánybiz. Építésracionalizálási Főosztályának vezetője (1946–1947), az Építés-, és Közmunkaügyi Minisztérium Építéspolitikai, ill. Tervfőosztályának vezetője (1947–1949). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az építészettörténet előadó tanára (1948–1949), az ÉKME, ill. a BME Általános Építészeti Tanszék (1949–1950), az Építéselméleti Tanszék (1950–1951), a II. sz. Építészettörténeti Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), a II. sz. Építészettörténeti Tanszék (1952–1957), az Építészettörténeti Tanszék egyetemi tanára (1952–1975. dec. 31.) és a tanszékek vezetője (1949–1971), az Építészettörténeti és Elméleti Intézet igazgatója (1971–1974). A M. Művészeti Tanács (1945–1948), a M. Tudományos Tanács tagja (1948–1949). – A 20. sz.-i m. és egyetemes építészet új irányzataival, Breuer Marcell, Goldfinger Ernő, Vágó Péter munkásságával fogl. Jelentős szerepet vállalt a szocialista realista építészettel szembeni fellépésben. Visszaemlékezései fontos kordokumentumok. – A CIAM m. szekciójának tagja (1932–1938), a Szocialista Képzőművészek Csoportjának titkára (1933–1937), az Új Építészet Köre alelnöke. A M. Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnöke (1955–1964). Az MTA titkára (1955. máj. 28.–1958. nov. 28.). A velencei Société Européenne de Culture tagja (1954-től), a Brit Építőművészek Kir. Intézete (1963-tól), a Brazil Építőművészek Intézete és a Mexikói Építőművészek Társasága t. tagja (1964-től), a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia külföldi tagja (1965-től). – Kossuth-díj (1949), M. Népközt. Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (arany, 1964; 1970), Szoc. Hazáért Érdemrend (1967), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1975), M. Népközt. Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1984). – Herder-díj (1977), Ybl Miklós-díj (1960), Bugát Pál-emlékérem (1967), M. Műemlékvédelemért Emlékplakett (1972), Akadémiai Aranyérem (1979). – Az Új Építészet (1945–1949), az Építés-Építészet c. folyóiratok felelős, ill. főszerkesztője (1948–1951). Az Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények szerkesztője, a Magyar Építőművészet szerkesztőbiz.-ának elnöke (1958-tól).
Főbb művei
F. m.: épületei: Attila u.-i bérház. Detre Pállal. (Bp., 1933)
Sasfiók u.-i társasház. (Bp., 1934)
Négy, soklakásos egységből álló lakótelep. (Tatabánya, 1948)
írásai: Az új építészet elméleti kérdései. (Bp., 1948)
Bevezetés egy új egyetemes építéstörténethez. Akadémiai székfoglaló. is. (Elhangzott: 1950. dec. 14.; Építés-Építészet, 1951)
Építészet és társadalom. (Bp., 1953)
Építészettörténet. I–III. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1954–1960)
A „szép” és a „művészi” mai építészetünkben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1961. okt. 19.; Magyar Tudomány, 1961)
P. L. Nervi. Kismonográfia. (Bp., 1966; lengyelül: Warszawa, 1979)
Az építészet sajátszerűsége. (Bp., 1967)
Építészet új világa. (Bp., 1969)
Breuer Marcell. Monográfia. (Bp., 1970)
Amerigo Tot. Monográfia. (Bp., 1971)
Goldfinger Ernő. Monográfia. (Bp., 1973)
Egy gyermekkor és a kisváros emléke. Visszaemlékezések. (Bp., 1973)
Férfikor Budapesten. Visszaemlékezések. (Bp., 1978)
Vágó Péter. Monográfia. (Bp., 1982)
A mindig megújuló építészet. (Bp., 1985).
Irodalom
Irod.: Finta József: M. M. (Magyar Tudomány, 1986)
Nagy Károly: Publications of M. M. 1975–1984. (Periodica Polytechnica. Arhitecture, 1986)
Nádor Tamás: M. M. (N. T.: Ex libris. Interjúk. Bp., 1986)
Bonta János: M. M. búcsúztatása. (Magyar Építőművészet, 1986)
Zádor Anna: M. M.-ról. (Magyar Építőművészet, 1987).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
