Főbb művei

F. m.: Turóc megye vámhelyei és forgalma a középkorban. (Századok, 1919)
Turóc megye kialakulása. Monográfia és egy. doktori értek. is. 2 térképpel. (Bp., 1922)
A reformkor nemzedéke. (Századok, 1923)
Az Országos Levéltár Nádasdy-levéltárának magyar levelei. 1–8. (Levéltári Közlemények, 1923–1929)
Toldi Miklós Olaszországban. (Irodalomtörténet, 1923)
A helytörténeti kutatás feladatai. – Városi kiváltságlevél-e az 1257-i turóci privilégium? (Századok, 1924)
Az 1924. évi számadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. Schiller Rezsővel. (Századok, 1925)
Martinovics és társai. (Napkelet, 1926)
A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban. 1–11. (Levéltári Közlemények, 1925–1935)
II. Lajos király levelei a herceg Batthyány-család körmendi levéltárában, 1526. (Levéltári Közlemények, 1926)
Geschichte der Bürgertums in Ungarn. (Vierteljahrsschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, 1928)
Az 1498. évi 41. törvénycikk. Társadalomtörténeti tanulmány. (Századok, 1930 és Mátyás király. 1458–1490. Tanulmányok. Szerk. Barta Gábor. Bp., 1990)
Az Eckhart-vita. (Századok, 1931)
A vörös emigráció. (Bp., 1931; németül: Sturm auf Ungarn. Volkommissäre im Auslande. München, 1931; angolul: The Fugitive Bolsheviks. London, 1931)
A népiség története. (A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. Bp., 1931; 2. kiad. 1932)
A magyarországi polgárság a francia forradalom korában. (A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1932)
Árpádházi Boldog Margit. A magyar egyházi műveltség problémája. (Károlyi Árpád Emlékkönyv. Bp., 1933)
Hűbériség és rendiség Magyarországon a XV. században. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1933. ápr. 3.)
A karizmatikus királyság. (Társadalomtudomány, 1935)
A középkori magyar nemzetiségi politika. 1– 2. (Századok, 1939)
A magyar állam a középkor végén. Társadalmi viszonyok. A magyarság és a nemzetiségek Mohács előtt. (Magyar Művelődéstörténet. II. köt. Bp., 1939; hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
A türelmi rendelet. II. József és a protestantizmus. (Bp., 1939)
Geschichte des ungarischen Volkstums von der Landnahme bis zum Ausgang des Mittelalters. (Bp., 1940)
A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája. (Mátyás Király Emlékkönyv. I. köt. Bp., 1940)
Az egynyelvű ország. (Századok, 1941)
A magyar köznemesség kialakulása. 1–2. (Századok, 1942)
A magyar történettudomány. (Bolyai Könyvek. Bp., 1942)
A székelység eredetéről. (Melich Emlékkönyv. Bp., 1942)
A Hunyadiak korának történetéből. 1. A konstanzi zsinat és a főkegyúri jog. 2. A pálos rend és a devotio moderna. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1942. nov. 16.; megjelent: Budapesti Szemle, 1943–Egyháztörténet, 1945)
A magyarság a középkori Erdélyben. (Hitel, 1943)
A magyarság és a városi élet a középkorban. (Századok, 1944)
A mezővárosi fejlődés. Az egyházi tizedkizsákmányolás. (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Székely György. Bp., 1953)
A magyar rendi állam Hunyadi korában. 1–2. (Századok, 1957)
Az izmaelita pénzverőjegyek kérdéséhez. (Budapest Régiségei, 1958)
A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 9. Bp., 1958; németül: Studia Historica, 1959)
Zsigmond király központosító törekvései Magyarországon. (Történelmi Szemle, 1960; németül: Studia Historica, 1960)
Budai Farkas László. – László Farkas von Buda. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1963)
Haza és nemzet a magyarországi feudalizmus első századaiban. (Történelmi Szemle, 1963)
Les débuts du vote de la taxe par les ordres dans la Hongrie féodale. (Nouvelles études historiques, 1965)
Thuróczy János krónikája és a Corvina. (Filológiai Közlöny, 1966)
Krónika-problémák. (Századok, 1966)
A magyar medievisztika forráskérdései. Medievisztika és oklevélkiadás. (Levéltári Közlemények, 1967)
A Thuróczy-krónika XV. századi kiadásai. (Magyar Könyvszemle, 1967)
1526 előtti okleveleink forrásértéke. (Történelmi Szemle, 1967)
A Thuróczy-krónika és forrásai. (Tudománytörténeti tanulmányok. 5. Bp., 1967)
Les problèmes des sources de l’histoire médiévale hongroise. Publication des chartes médiévales. (Acta Historica, 1968)
I. István születési éve. (Levéltári Közlemények, 1968)
A „csúti főesperesség.” (Levéltári Közlemények, 1969)
Az evangélikus egyházi levéltárak aktuális kérdéseiről. Baraczka Istvánnal. (Levéltári Szemle, 1969)
Az V. István-kori gesta. 2 táblával. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 58. Bp., 1971)
Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon. (Irodalomtörténeti füzetek. 79. Bp., 1973)
A Képes Krónika kiadásai. (Középkori kútfőink kritikus kérdései. Bp., 1974)
A kancelláriai tevékenység Albert király uralma alatt. 1438–1439. (Opuscula classica mediaevalique in honorem J. Horváth ab amicis collegis discipulis composita. Szerk. Bollók János. Bp., 1978)
Die Entstehung der ständischen Schichten im mittelalterlichen Ungarn. (Studia Historica, 1980)
A négy Tallóci fivér. (Történelmi Szemle, 1980)
A kétszáz éves türelmi rendeletről. (Confessio, 1981)
Középkori bolgár település Buda közelében. (Tanulmányok a bolgár–magyar kapcsolatok köréből a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójára. Szerk. Dobrev, Csavdar, Juhász Péter és Mijatev, Petar. Bp., 1981)
A Zsigmondkori oklevéltárról. Tapasztalatok és tanácsok. (Századok, 1982)
Állatkiviteli tilalmak Magyarországon a XIV. és a XV. század fordulóján. (Agrártörténeti Szemle, 1983)
Zsigmond király uralma Magyarországon. 1387–1437. Monográfia. (Bp., 1984; németül: Kaiser Sigismund in Ungarn. Bp., 1990)
Középkori egyházi értelmiségünk társadalmi alapjai. A budai egyetem történetéhez. (Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp., 1984)
Bajorországi állatkivitelünk a XIV–XV. században. (Agrártörténeti Szemle, 1986)
Gróf Kemény József oklevél-hamisítványai. (Levéltári Közlemények, 1988)
Az erdélyi magyar társadalom a középkorban. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1988)
A Szent-Ivány család levéltára. 1230–1525. M. E. kézirata alapján sajtó alá rend., szerk. és az előszót írta Borsa Iván. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. II. Forráskiadványok. 14. Bp., 1988)
Turóctól Thuróczyig. (Sic itur ad astra, 1990 és Eszmélet, 1991)
Kemény József „könyvhamisításai.” (Magyar Könyvszemle, 1993)
Bessenyei György múzsájáról, Grass Frigyesnéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
A szerb nemzetiségi kérdés történetéhez. (Történelmi Szemle, 1994)
Népiségtörténet. Sajtó alá rend. Soós István. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 13. Bp., 1994)
Emlékirat. Sajtó alá rend. Soós István. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1998)
Magyarország története a felvilágosodás korában. Szerk., az utószót írta Soós István. (Millenniumi magyar történelem. Historikusok. Bp., 2002)
A középkori magyarság település- és nemzetiségpolitikája. Sajtó alá rend., az utószót írta Soós István. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2002)
Klió szolgálatában. Vál. történelmi tanulmányok. Sajtó alá rend. Soós István. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 30. Bp., 2003)
A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. Sajtó alá rend. Bárány Attila, a szöveget gondozta Kaszás Orsolya. (Historia incognita. Zsebkönyvek. Máriabesnyő–Gödöllő, 2005)
Turóc megye kialakulása. Sajtó alá rend. Bárány Attila, a szöveget gondozta Kaszás Orsolya. (Historia incognita. Zsebkönyvek. Máriabesnyő–Gödöllő, 2005)
A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Sajtó alá rend. Bárány Attila, a szöveget gondozta Kaszás Orsolya. (Historia incognita. Zsebkönyvek. Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
A vörös emigráció. (Historia incognita. 1. Történettudomány. Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. (Bp., 2007)
A magyar történettudomány. (Historia incognita. 1. Történettudomány. Máriabesnyő–Gödöllő, 2008)
szerk.: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. 1790–1795. Sajtó alá rend., bev., jegyz. (Bp., 1926)
Iratok a türelmi rendelet történetéhez. (Bp., 1940)
Erdély és népei. Tanulmányok. Szerk. (Bp., 1941; németül: Siebenbürgen und seine Völker. Bp.–Leipzig–Milano, 1943)
Zsigmond-kori oklevéltár. I–II. köt. Összeáll. I. köt. 1387–1399. II/1. köt. 1400–1406. II/2. köt. 1407–1410. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. 2. Forráskiadványok. 1., 3., 4. Bp., 1951–1958)
Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum. I–II. köt. Kristó Gyulával. (Bp., 1989)
Erdély és népei. Tanulmányok. Bőv. kiad. Szerk. Vistai András János. (Maecenas történelemkönyvek. Bp., 1999).

Irodalom

Irod.: Hóman Bálint: M. E.: Turóc megye kialakulása. (Századok, 1922)
Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. (Bp., 1936)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Kumorovitz L. Bernát: M. E.: Zsigmond-kori oklevéltár. (Századok, 1958)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
M. E. köszöntése a Történettudományi Intézetben. (Századok, 1968)
Székely György: M. E.: A Thuróczy-krónika és forrásai. (Századok, 1969)
Bogyay Tamás: Elemér Mályusz. 75 Jahre alt. (Ungarn-Jahrbuch, 1973)
Album. Elemér Mályusz. (Bruxelles, 1973)
M. E.-emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Műveinek teljes bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Soós István. (Bp., 1984)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. aug. 26.)
Czigány Lóránt: A túlsó partról. Mit „vétett” M. E.? (Magyar Nemzet, 1989. szept. 18.)
Engel Pál: M. E. (Történelmi Szemle, 1989)
Jakó Zsigmond: M. E. (Magyar Tudomány, 1990)
Soós István: M. E. (Levéltári Szemle, 1990)
Bélay Vilmos: M. E. (Levéltári Közlemények, 1990)
Erős Vilmos: Szekfű és Mályusz vitája a középkori magyar nemzetiségi politikáról. (Történeti Tanulmányok. Debrecen, 1995)
Erős Vilmos: Historia regum – historia populorum. A Szekfű–Mályusz-vita kialakulása. (Századok, 1995)
Erős Vilmos: Szekfű és Mályusz vitája a „Magyar Történet”-ről. (Századok, 1997)
Soós István: M. E. publikációi – 1985–1998 – meg nem jelent kéziratai – 1913–1967 és az őt méltató művek. (Történelmi Szemle, 1998)
M. E. emlékezete. Az 1998. okt. 7-én Makón rendezett Csongrád Megyei Levéltári Napok előadásai. (A makói múzeum füzetei. Makó, 1999)
Mályusz Miklós: A Mályusz- család. (Levéltári Közlemények, 1999)
Blazovich László: A forrásfeltáró és oklevélkészítő M. E. (Levéltári Közlemények, 1999)
Koszta László: M. E., az egyháztörténész. (Levéltári Közlemények, 1999)
Kristó Gyula: M. E., a krónikakutató. (Levéltári Közlemények, 1999)
Soós István: M. E., az újkorkutató. (Levéltári Közlemények, 1999)
Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz-vita. (Csokonai új história. Debrecen, 2000)
Fáy Zoltán: Viharok tükrében. Nép, nemzet, állam Szekfű Gyula és M. E. műveiben. (Magyar Nemzet, 2002. jún. 22.)
Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. (Bp., 2002)
Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és M. E. kapcsolatában. (Századok, 2003)
A két világháború között német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és M. E. levelezése. 1–2. (Levéltári Közlemények, 2004)
Papp István: A M. E. elleni politikai rendőri vizsgálat 1945- ben. (Kommentár, 2006)
Szilágyi Ágnes Judit: M. E., a „népiségtörténet” kutatója. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007)
Erős Vilmos: M. E. és a népiségtörténeti iskola – Szabó István. (Néprajzi Látóhatár, 2009).

Megjegyzések

Mályusz Elemér egyike volt azon négy MTA-tagnak, akik megélték rehabilitációjukat, a többi három: Kumorovitz L. Bernát, Váczy Péter és Wellmann Imre.