Marczibányi Antal, puchói és csókai
politikus, főispán
Született: 1793. május 28. Puhó, Trencsén vármegye
Meghalt: 1872. január 13. Pest
Család
Sz: Marczibányi Imre kir. tanácsos, alispán, Huszár Anna.
Iskola
Tanulmányait magánúton végezte. Az MTA tagja (ig.: 1863. jan. 14.).
Életút
Trencsén vm. szolgabírója (1812–1816), főszolgabírója (1816–1824), főadószedője (1824–1836), alispánja (1836–1841), egyúttal Trencsén vm. országgyűlési követe (1825, 1830, 1832–1836, 1839; az 1843–1844. és az 1847–1848. évi országgyűlésen a főrendi tábla tagja). Árva vm. főispáni helytartója (1841–1845), Trencsén vm. főispánja (1845–1849; a Batthyány-kormány is megerősítette tisztségében).
A reformellenzék egyik ismert képviselője, Trencsén vm.-i vezéralakja. A reformerők vm.-i vezéreként sikerült megtörnie a bécsi udvart kiszolgáló gr. Illésházy István főispán hatalmát. Az 1839. évi országgyűlésen az ún. határszéli országos választmány tagja. A forradalom és szabadságharc idején Trencsén vm. honvédtoborzási kormánybiztosa (1848. okt.). A szabadságharc bukása után a pozsonyi haditörvényszék 3 évi várfogságra ítélte (de 50 000 forint váltságdíj fejében visszanyerte szabadságát). Visszavonult a politikai élettől, elsősorban a tudományok és művészetek támogatásával foglalkozott. Jelentős összegekkel (közel 50 000 korona, több részletben) járult hozzá a nagybátyja, Marczibányi István (1752–1810) által létrehozott, és 1847-ben a Magyar Tudós Társaság kezelésébe került Marczibányi-alapítványhoz; az MTA pesti palotájának támogatásához, valamint a Nemzeti Színház alaptőkéjének emeléséhez.
Irodalom
Irod.: M. A. (Vasárnapi Ujság, 1872).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
