Markó Árpád
hadtörténész, levéltáros, honvédtiszt
Született: 1885. október 12. Rozsnyó, Gömör-Kishont vármegye
Meghalt: 1966. szeptember 17. Budapest
Temetés: 1966. szeptember 27. Budapest
Temetési hely: Farkasrét (búcsúztatás)
Család
Régi evangélikus családból származott. Sz: Markó Sándor (1847. márc. 18. Rozsnyó, Gömör-Kishont vm.–1912. júl. 17. Rozsnyó) jogász, közjegyző, jogtörténész. F: 1912-től nagyszeghi és ákosházi Sárkány Ilona, Sárkány Ferenc (1867–1927. jan. 4. Budapest. Temetés: 1927. jan. 8. Komárom, családi sírbolt), politikus, jogász, államtitkár, komáromi rendőrkapitány leánya.
Fia: Markó Sándor. Unokaöccse: Sztehlo Gábor (1909–1974) evangélikus lelkész.
Iskola
Elemi iskoláit Rozsnyón végezte, a bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után hadnaggyá avatták (1906), a Pázmány Péter Tudományegyetem ún. önkéntes hallgatója, a történettudományok (hadtörténelem) kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1965).
Az MTA tagja (l.: 1934. máj. 11.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A 34. kassai gyalogezrednél szolgált (1906–1918); közben az I. világháborúban csapattiszti szolgálatot teljesített (1914–1918), az összeomlás után a nemzeti hadsereg tisztje (1920–1921). A Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum őre, központi titkára (1921–1926), a Régi Levéltári Osztály vezetője (1926–1940), ezredesi rangban (1938. nov. 1-jétől), nyugdíjazták (1940).
Középkori és kora újkori magyar hadtörténettel, elsősorban gr. Zrínyi Miklós (1620–1664), II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) és gr. Hadik András (1710–1790) életével, munkásságával és hadművészetével foglalkozott. Helyreigazította Thaly Kálmánnak (1839–1909), a Rákóczi-szabadságharc katonai történetével kapcsolatos több tévedését. Nevéhez fűződik a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum Régi Levéltári Osztályának (17–18. század) megszervezése, a levéltár számára megszerezte a Hadik család leszármazottjától, gr. Hadik-Barkóczy Endrétől a Hadik-levéltár iratait. Jelentős szerepet vállalt a magyar hadtörténetírás modern, tudományos igényű, kritikai irányzatának megteremtésében. Budapest ostroma idején lakása és kéziratai nagy része megsemmisült (1944).
Emlékezet
Rozsnyón születetett, hegedűművésznek, karmesternek készült, első hegedűtanulmányait Rozsnyón, Pécsi Károlytól szerezte, később, kadétkorában, saját katona-kamarazenekart is alapított (Puky Endrével), zenei élményeiről naplót is vezetett (nem maradt fenn, kéziratai nagy részével együtt elpusztult…). Első, nyilvánosságra került munkájával megnyerte Kis Lap c. ifjúsági hetilap pályázatának második díját (a nyári vakációjáról írt pályamunkájával, 1895-ben). Hadtörténészi pályafutása Kassán kezdődött, amikor minden, az ezredét érintő eseményt megörökített (szintén napló formájában, 1915-től). A Felvidék kiürítése után került Budapestre, a Hadtörténelmi Levéltárba, kezdetben az I. világháborús iratok rendezésével bízták meg, majd ellátta a központi titkári teendőket. Mielőtt kinevezték volna a Régi Levéltári Osztály vezetőjének, a Pázmány Péter Tudományegyetemen, Domanovszky Sándor, Lukinich Imre és Szekfű Gyula előadásait hallgatta. Az 1930-as évektől szinte kizárólag csak a 17–18. századi magyarországi hadművészettel foglalkozott. A II. világháború utolsó évében családjával előbb Beleden (Sopron vármegye), majd Dénesháza pusztán élt, az összeomlás után, Ausztriában, az amerikai zónában találtak menedéket: Altaussee barakktáborában, ill. az Aschachban lévő táborban éltek (1945. okt.-ben tértek haza). Hazatérése után felesége birtokán, Dénesháza pusztán (= Rábapatonán) telepedett le 1945–1948), majd felesége halála után Budapesten, rokonainál élt (1948–1951); közben honvédségi nyugdíját is megvonták (1950). Élete utolsó tizenöt évében egy evangélikus szeretetotthonban kapott ellátást (1951–1966). Halála előtt néhány évvel újra folyósították nyugdíját, bekapcsolódhatott Klaniczay Tibor reneszánszkutató csoportja munkáiba, ill. részt vett Benczédi László Thököly-kutatásában és közreműködött Köpeczi Béla kora újkori diplomáciatörténeti forrásfeltáró munkáiban…
Budapesten (az 1930-as években: Krisztinaváros, I. kerület Krisztina körút 167.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben búcsúztatták (1966. szept. 17-én). Hamvait 1966. okt. 18-án helyezték végső nyugalomra Rábapatonán. Síremléke nem maradt fenn, de emlékét utca őrzi a településen (2018-tól). Tiszteletére a Hadtörténeti Intézet és Múzeum emléktáblát állított (az intézet falán, Gyalókay Jenővel és Pilch Jenővel, 1999-től). Megmaradt kéziratos hagyatékát az MTA Könyvtár Kézirattára és a Hadtörténelmi Levéltár őrzi. Visszaemlékezéseit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adta ki (2014-ben).
Elismertség
Az MTA Történettudományi Főbizottság Hadtörténeti Albizottsága tagja (1957-től). A Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányának tagja (1962-től).
A Commission d’Histoire Militaire Comparé választmányi tagja (1938–1944).
Főbb művei
F. m.: Két mozgalmas év a magyar nemestestőrség életéből. Kisfaludy Sándor eltávolítása a gárdából, 1796. (Századok, 1929)
A trencséni csata. 1708. aug. 3. (Hadtörténelmi Közlemények, 1931)
A szomolányi kuruc győzelem. (Századok, 1931)
A romhányi csata. 1710. jan. 22. (Hadtörténelmi Közlemények, 1932)
Gróf Bercsényi Miklós felvidéki hadjárata. 1703. nov.–dec. (Hadtörténelmi Közlemények, 1932)
A magyar katona. Vitézségünk ezer éve. I–II. köt. Írta Berkó Istvánnal, Gyalókay Jenővel. Szerk. Pilch Jenő. A bevezetőket Horthy Miklós, József főherceg és Gömbös Gyula írták. (Bp., 1933)
A nagyszombati csata. 1704. dec. 26. 1–2. (Századok, 1933)
Les soldats français dans la guerre d’indépendance du Prince François Rákóczi. 1703–1711. (Bibliothèque de la Revue des Études Hongroises. 7. Paris, 1934)
II. Rákóczi Ferenc, a hadvezér. 12 táblával. (Az MTA Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. Bp., 1934)
A liptói kuruc hadjárat 1709 augusztusában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. ápr. 8.; megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 24. 4. Bp., 1935; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1935)
II. Rákóczi Ferenc. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára. 142. Bp., 1935)
II. Rákóczi Ferenc haditervei és azok kapcsolata a spanyol örökösödési háború eseményeivel. (Századok, 1936)
A felszabadulás eszméjének magyar apostola: gr. Zrínyi Miklós. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936)
Gróf Zrínyi Miklós. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára. 146. Bp., 1936; 2. kiad. 1942)
A magyar huszár. A magyar lovas katona ezer évének története. Írta Szakonyi Lajossal. Szerk. Ajtay Endre, Péczely László, Reé László. Kiadói aranyozott egészvászonkötésben. (Bp., 1936)
Hadilevéltárak. (Levéltári Közlemények, 1937)
A cs. és kir. 34. Magyar Gyalogezred története. 1734–1918. Összeáll. és szerk. Lányi-Lindner Sándorral, Bialoskórski Ödönnel. Ill. Schubert Frigyes és Szmolik Ede. (Bp., 1937)
Magyar csapatok Mária Terézia királynő háborúiban. 1740–1780. (Bp., 1939)
A francia forradalom és a napóleoni idők magyar katonája. (Hadtörténelmi Közlemények, 1939)
A magyar véderő eszméje gr. Zrínyi Miklós munkáiban. (Hadtörténelmi Közlemények, 1940)
Magyar hadművészet. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1940)
Insurrectio és állandó hadsereg. (Magyar művelődéstörténet. III. köt. Bp., 1941; hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
II. Rákóczi Ferenc felkelésének svéd vonatkozásai. (Bp., 1942)
II. Rákóczi Ferenc felkelésének svéd vonatkozásai. (A Magyar–Svéd Társaság Könyvei. 3. Bp., 1942)
Ungarisches Soldatentum. 895–1914. 23 táblával. (Bp.–Leipzig–Milano, 1942)
Magyarország hadtörténete. 3 táblával. (Nemzetnevelők Könyvtára. 3. Honvédelem. III. Bp., 1943)
Elfelejtett magyar hadvezérek. Regényes életrajzok. Ill. és borító Jeges Ernő. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1944)
Futaki gróf Hadik András tábornagy. Monográfia. 8 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1944)
A Rákóczi szabadságharc legfontosabb katonai szabályzatai. Tóth Gyulával. (Hadtörténelmi Közlemények, 1954)
Le Maire francia-kuruc hadmérnök brigadéros szemlejelentése Szatmár és Ecsed várainak állapotáról, 1705 februárjában. (Hadtörténelmi Közlemények, 1955)
Helyzetjelentések II. Rákóczi Ferenc szabadságharcából. (Hadtörténelmi Közlemények, 1956)
A Bercsényi család legutolsó tagja, gr. Bercsényi László huszár alezredes. 1781–1835. – Károlyi Sándor tábornok beszámoló jelentése az erdélyi hadihelyzetről, 1706 tavaszán. (Hadtörténelmi Közlemények, 1957)
Adalékok a Rákóczi szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben, 1705 novemberétől 1706 nyár elejéig. (Századok, 1957)
Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez. 1–7. (Hadtörténelmi Közlemények, 1958–1961)
A csornai ütközet. 1849. jún. 13. Balázs Józseffel. (Hadtörténelmi Közlemények, 1960)
Egy elfelejtett magyar írókatona. Jakkó László huszárkapitány. 1781–1833. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 18. Bp., 1960)
Le Maire francia-kuruc hadmérnök, brigadéros emlékirata XIV. Lajoshoz, Rákóczi szabadságharcának utolsó idejéről. (Hadtörténelmi Közlemények, 1962)
Adalékok Lőcse kapitulációjának történetéhez. 1710. febr. 14. (Századok, 1964)
Kossuth Lajos hadtudományi munkái. Doktori értek. (Bp., 1965)
XII. Károly svéd király és Magyarország. Szerk., az utószót írta Mezey István. (Acta Sueco–Hungarica. 3. Bp., 1970)
A romhányi csata. 1710. jan. 22. Hasonmás kiad. (Romhányi turul kiadványok. Romhány, 1992)
Magyarország hadtörténete. Hasonmás kiad. Az utószót írta Tóth Gyula és Vargyai Gyula. (Bp., 1994)
II. Rákóczi Ferenc csatái. Vál. tanulmányok. Vál., sajtó alá rend. Mészáros Kálmán. Felsőoktatási segédkönyv. (Bp., 2003)
Hadik András altábornagy berlini vállalkozása. 1757. okt. 10–23. Szerk. Bognár József. (Magyar Ház Könyvek. Bp., 2010)
Tudós és katona. M. Á. visszaemlékezései. I–II. köt. Sajtó alá rend. Kincses Katalin Mária és Mészáros Kálmán. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadványa. Bp., 2014).
F. m.: szerk.: Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (A Magyar Szemle klasszikusai. Bp., 1939)
Sorsdöntő csaták Marathontól a II. világháborúig. I–II. köt. Szerk. Lukinich Imrével. A bevezetőt Szombathelyi Ferenc írta. (Bp., 1942)
Zrínyi Miklós levelei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar irodalmi tár. Bp., 1950)
Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Új kiad. Bp., 2007).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Halálhír. (Népszabadság, 1966. szept. 25.)
R. Várkonyi Ágnes: M. Á. (Századok, 1966)
Tóth Gyula: M. Á., a magyar hadtörténetírás klasszikusa. (M. Á.: Magyarország hadtörténete. Bp., 1994)
Tóth Gyula: M. Á., a magyar hadtörténetírók nesztora. (Magyar Tudomány, 1996)
Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Somorja, 1999)
M. Á. Összeáll., bev., jegyz. Tóth Gyula. (Századok, 2000)
Zachar József: A Magyar Tudományos Akadémia utolsó katonatagja. (Hadtudomány, 2001)
Tóth Gyula: M. Á. honvéd ezredes II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem „szolgálatában”. (Magyar Könyvgyűjtő, 2003)
Tóth Gyula: M. Á. előadása a romhányi csatáról. (Palócföld, 2004)
Kincses Katalin Mária: M. Á. I. világháborús visszaemlékezéseiből. – Mészáros Kálmán: M. Á. II. világháborús emlékeiből. (Hadtörténelmi Közlemények, 2013)
Kincses Katalin Mária: Gömörország szülötte. M. Á. hadtörténész visszaemlékezéseiből. (Gömörország, 2014)
Sípos Ferenc: Felvidéki hadiesemények 1704 tavaszán. Kiadatlan részlet M. Á. monográfiájából. (Hadtörténelmi Közlemények, 2016).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
