Mendöl Tibor
geográfus
Született: 1905. május 5. Nagyszénás, Békés vármegye
Meghalt: 1966. augusztus 21. Budapest
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium – tagjaként földrajz-történelem szakos tanári okl. (1927), bölcsészdoktori okl. szerzett (1928); közben a Collegium Hungaricum tagjaként a Bécsi Egyetemen tanult (1925–1926), földrajz tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.); a földrajztudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (posztumusz, 1967).
Életút
debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Int.-ének gyakornoka (1927–1928), tanársegéde (1928–1940) és magántanára (1936–1940); közben ösztöndíjasként Párizsban folytatott tanulmányokat (1933–1934). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE TTK-n az emberföldrajz ny. r. tanára és az Emberföldrajzi Int. ig.-ja (1940–1949), az Ált. Gazdaságföldrajzi Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1966) és a tanszék vezetője (1949–1966). – A 20. sz.-i m. településföldrajzi kutatások egyik legjelentősebb személyiségeként elsőként fogl. a morfológiai és a funkcionális szerkezeti összefüggések feltárásával, ill. a mo.-i városfejlődéssel. Alapvetően új eredményeket ért el az alföldi városok történeti földrajzi vizsgálata terén, feldolgozta a mo.-i településföldrajz történetét. – A M. Földrajzi Társaság alelnöke (1942–1945), elnöke (1946–1948), társelnöke (1952–1966). – Akadémiai Jutalom (1964), Lóczy Lajos-emlékérem (1965).
Főbb művei
F. m.: Szarvas földrajza. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1928; hasonmás kiad. Sajtó alá rend. Becsei József. Békéscsaba, 1981)
Táj és ember. Az emberföldrajz áttekintése. (Bp., 1932)
Alföldi városaink morfológiája. (Debrecen, 1936)
Északi- és Déli-sark. Cholnoky Jenővel. (Bp., 1938)
Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz. (Szentpétery Imre Emlékkönyv. Bp., 1938)
A megtelepülés formái. (Magyar Művelődéstörténet. I. Bp., 1939; hasonmás kiad. Szekszárd, 1991; 2. kiad. 1993)
A Felvidék. (Bp., 1940)
Falu és város a magyar tájban. (Úr és paraszt a magyar élet egységében. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp., 1941)
Az új települési rend. (Magyar Művelődéstörténet. IV. Bp., 1941; hasonmás kiad. Szekszárd, 1991; 2. kiad. 1993)
A mai kultúrtáj. (Magyar Művelődéstörténet. V. Bp., 1942; hasonmás kiad. Szekszárd, 1991; 2. kiad. 1993)
Die Stadt im Karpatenbecken. (Bp., 1944)
A Kárpátmedence földrajza. Bulla Bélával. (Bp., 1947)
A városföldrajz tárgyköre és feladatai. (Városi Szemle, 1946)
A kultúrtáj képe a Szovjetunióban. (A Szovjetunió. Bp., 1947)
Az alföldi város, mint földrajzi probléma. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1947. dec. 29.)
A magyar emberföldrajz múltja, jelen állása és feladatai. (Bp., 1947)
A Balkán földrajza. (Bp., 1948)
A szocialista településföldrajz problémái. (Bp., 1954)
Általános településföldrajz. Egy. tankönyv és doktori értek is. (Bp., 1963)
A földrajztudomány az ókortól napjainkig. Sajtó alá rend. Perczel György, Probáld Ferenc. (Bp., 1999).
Irodalom
Irod.: Láng Sándor: M. T. (Földrajzi Értesítő, 1966)
; Mérő József: M. T. településföldrajzi kutatásainak értékelése. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis, 1969)
; Wallner Ernő: Emlékezés M. T.-ra. (Földrajzi Közlemények, 1976)
; Dövényi Zoltán: M. T. gyermek- és ifjúkora. (Békési Élet, 1980)
; Lettrich Edit: M. T. szerepe és jelentősége a magyar geográfiában. (Békési Élat, 1980)
; Somogyi Sándor: M. T. emlékezete. (Békési Élet, 1980)
; Szabó Ferenc: M. T. életműve és a társtudományok. (Békési Élet, 1980)
; Simon Imre: Hetvenöt éve született M. T. (Földrajzi Közlemények, 1981)
; Tímár Lajos: A szociológia és a geográfia pörlekedésének egy lezáratlan fejezete. Erdei Ferenc és M. T. vitája az alföldi tanyás településekről. (Tér és Társadalom, 1988)
; Palov József: Emlékezés: M. T.-ra. (Szarvasi Krónika, 1991)
; Tímár Lajos: Erdei Ferenc és M. T. vitái a magyar városról. (Századok, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
