Főbb művei

F. m.: Tinódi Sebestyén. Egy. doktori értek. is. (Nagykőrös, 1906)
A -nyi képző eredete. (Nyelvtudományi Közlemények, 1910 és külön: Bp., 1910)
Budenz József emlékezete. (Magyar Nyelv, 1911. 4.)
A Döbrentei-codex és az Apor-codex második keze. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1915. 1.)
Rimay kiadott levelei megbízhatósága. (Magyar Nyelv, 1917. 1.)
A Bécsi codex. Közzéteszi M. G. (Új Nyelvemléktár. I. Bp., MTA, 1916)
Legrégebbi bibliafordítóinkról. (Magyar Nyelv, 1917. 2. és 3. és külön: Bp., 1917)
Drágffy János 1524-iki végrendelete. (Magyar Nyelv, 1917. 4.)
Arany János és Zsoldos Ignácz. (Magyar Nyelv, 1917. 5.)
A Szelestei-féle ráolvasás 1516–1518-ból. (Magyar Nyelv, 1917. 9–10.)
Wesselényi nádor levele 1668-ból. (Magyar Nyelv, 1918. 1.)
A költő Zrínyi ügyvivőjének leveleskönyvéről. (Magyar Nyelv, 1918. 5–6.)
Helyreigazítás a Szabács viadala kiadásához. (Magyar Nyelv, 1918. 7–8.)
Egy ismeretlen régi magyar dráma. 1–2. (Magyar Nyelv, 1920. 1–3. és 4–6.)
Adalék codexeink helyesírásához. (Magyar Nyelv, 1920. 7–10.)
Gvadányi József: Pöstényi förödés a mellyet egy magyar lovas ezredbül való százados az ottan történte mulatságos dolgokkal, élő magyar nyelven versekbe foglalt az 1787. esztendőben. Hasonmás kiadás. Szerk., kiadta M. G. (Bp., Rózsavölgyi, 1921)
Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Sajtó alá rend. Sugár Jenő, a szöveget gondozta M. G., a rajzokat készítette Dankó Ödön. Bibliofil kiadás, tokban. (Magyar Helikon 5. Bp., Rózsavölgyi, 1921)
Régi módi kalendárium a férjfiúi nemenn lévő úri publicum számára az 1922-dik közönséges esztendőre. Összeáll. M. G. (Bp., 1921)
A Biblia magyarra fordításáról. (Magyar Nyelv, 1922. 4–6.)
A v-tövű igék praesens-képzéséről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1922. máj. 8.)
Régi görög virágénekek az Anthológiából. (Napkelet, 1923. 1.)
A Halotti Beszéd hangtörténeti és alaktani sajátságai. (Szegedi Tudományos Könyvtár. 1. Szeged, 1926)
Pogány görög virágénekek. (Csengery János-emlékkönyv. Szeged, 1926)
A „modern” irodalomtudomány. (Budapesti Szemle, 1927)
Mátyási frankfurti utazása. (Széphalom [folyóirat], 1927. 1–3.)
Gróf Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének új kiadása. (Napkelet, 1927. 11.)
Id. gróf Teleki József házassága. (Napkelet, 1928. 17.)
Mióta lovas nép a magyar? (A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. IV. A Társadalom- és Néprajzi Szakosztály Közleményei. 2. Szeged, 1929)
A Halotti Beszéd tárgyas elbeszélő múlt alakjai magyar és finnugor szempontból. (Bp., MTA, 1930)
Pálóczi Horváth Ádám énekeskönyve. (A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. IV. A Társadalom- és Néprajzi Szakosztály Közleményei. 8. Szeged, 1930)
A cserény szó eredete. Pálóczi Horváth Ádám énekeskönyve. (A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. IV. A Társadalom- és Néprajzi Szakosztály Közleményei. 10. Szeged, 1930)
Az Ómagyar Máriasiralom. (Napkelet, 1931. 4.)
Amerikai magyar fiú Magyarországon. Olvasókönyv külföldi magyar tanulók számára. Szerk. M. G. (Bp., 1932)
Nyelvészeti tanulmányok. Szerk. Horger Antallal. (Szeged, 1932–1940)
A darvadoz szó eredete. Mutatvány a szerző Régi rétségi életünk nyelvünkbeli nyomai c. tanulmányából. (A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. IV. A Társadalom- és Néprajzi Szakosztály Közleményei. 14. Szeged, 1933)
Ovidiusból. Ovidius Metamorphosese fordításának kérdése – latin eredetiből. (Budapesti Szemle, 1933)
A síkság és a róna szó eredete. 1–3. (Acta Litterarum, 1934 és külön: Szeged, 1935)
„Földiekkel játszó…” Csokonai Vitéz Mihály életregénye. (Bp., Rózsavölgyi, 1935)
Gombocz Zoltán. – Egy rész az Ómagyar Máriasiralom magyarázatából. (Acta Litterarum, 1935)
A láp szó eredete és rokonsága. (Szegedi füzetek, 1936)
A hit szó eredete és rokonsága. (Acta Litterarum, 1936)
Thallóczy Lajos mint nyelvművész. M. G. emlékbeszéde a Thallóczy Lajos Társaságban, 1936. dec. 4-én. (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára. 128. és a Thallóczy Lajos Társaság kiadványai. 2. Bp., 1937)
Kölcsey Hymnusa és a Hymnus Kölcseyje. (Értekezések a Nyelv- és Széptudomány Köréből. XXV. 10. Bp., 1939)
Magyar nyelvhelyesség és stílus. M. G. előadásai alapján jegyezték Incze Miklós és Kólya István. (Kolozsvár, 1941)
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. Új versekbe szedte M. G. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1941)
Az ikes ragozás -ik ragjának eredete. A Halotti Beszéd odut és eneyc szavához írt magyarázat. Mutatvány a szerzőnek az Ómagyar irodalmi emlékeink nyelvi magyarázata c. művéből. (Nyelvtudományi Közlemények, 1941)
A kidei Hintó-mező nevének és a hínár szónak eredete. (Nép és Nyelv, 1941)
Nyelvtörténeti fejtegetések a Halotti Beszéd alapján. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philologica, 1942)
Áldó az ágyú, alku az áldozás, áldozás az alkonyat. (Nép és Nyelv, 1943)
Az Ómagyar Mária-siralom nyelvtörténeti és stílustörténeti magyarázata. (Universitas Francisco Josephina. Acta Philosophica, Kolozsvár, 1944)
Szövegigazítások a Balassi-codexhez. (Magyar Nyelv, 1949. 2.)
A háború szó eredete és társadalomtörténeti vonatkozású jelentésfejlődése. (Magyar Nyelv, 1950. 4. és külön: Bp., 1950)
Finnugor népek és nyelvek. Egy. jegyz. (Szeged, 1951)
Magyar történeti nyelvtan. Egy. jegyz. (Szeged, 1951)
Az ugorkori vadászélet magyar szókincsbeli emlékei. (Ethnographia, 1951)
Az ugorkori sámánosság magyar szókincsbeli emlékei. Kiált, kínál, ajándok. (Magyar Nyelv, 1952. 1–4. és külön: Bp., 1952)
Szótörténet–munkatörténet. (Ethnographia, 1954)
Nyelv és irodalom. Tanulmányok. Szerk. Baróti Dezsővel. (Szeged, 1955)
Juhász Gyula darvadozása és Petőfi rónája. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philologica, 1955 és külön: Szeged, 1955)
A Halotti Beszéd néhány szavának stílustörténeti módszerű megfejtése. (Magyar Nyelv, 1955. 2. és külön: Bp., 1955)
Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Egy. segédkönyv. (Bp., Tankönyvkiadó, 1956)
A bűz szó eredete és hangtani tanulságai. (Pais-emlékkönyv. Bp., Akadémiai, 1956)
Puskin Anyeginjének fordítási elveiről. Arany János kiadatlan főtitkári jelentése a Puskin-fordító Bérczy Károly elhunytakor. Közli M. G. Puskin Anyeginjének egy Brodszkij-magyarázata. – Csokonai Lillája. Csokonainak szóló kiadatlan levél Sárközy Istvántól. Csokonai kiadatlan rögtönzött verse. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica. Néprajz és Nyelvtudomány, 1958)
Az éh és az őz. – Gondolatok Arany János olvasása közben. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica. Néprajz és Nyelvtudomány, 1959)
Az Ómagyar Mária-siralom nyelvtörténeti és stílustörténeti magyarázata. Hasonmás kiadás. (Bp., 1973)
Népünk és nyelvünk. Vál. tanulmányok. Vál., szerk., sajtó alá rend. Szathmári István. (Bp., Gondolat, 1982)
Kölcsey Hymnusa és a Hymnus Kölcseyje. (A nemzet imája. Tanulmányok a Himnuszról. Összeáll. Pomogáts Béla. Nagyvárad, 2007).

F. m.: etimológiai írásai, szófejtései a Magyar Nyelvben: Két és kettő. (1908. 4.)
Kettő. (1908. 7.)
A -vány, vény képző eredete. (1908. 9.)
Kettő. – Vësz és visz. (1909. 1.)
A denominális -ék képző eredete. (1909. 6.)
Gomboskert, gomb. (1910. 3.)
Hosszú. (1910. 5.)
Jegyzetek a „Sermones Dominicales” szótárához. (1910. 9.)
A „rokon” szó eredete. (1910. 10.)
Kopoltyú. (1911. 4.)
Elhomályosult igenevek. (1911. 6.)
Sírű, sokorú, kökörű. 1–2. (1911. 8–9.)
Rokon. (1912. 3.)
Fattyú. (1912. 8.)
A Döbrentei-codex evangéliumai és a Müncheni codex. (1913. 10.)
Tinódi egyik helyének magyarázata. (1914. 1.)
A fattyú szó eredete. 1–2. (1914. 4–5.)
A köpü szó eredete. (1915. 1.)
Az -ól, -ől és az -úl, -űl rag eredete. (1915. 2.)
Verő malaczka. (1915. 4.)
Az óta névutó eredete. (1915. 5.)
Malacka. (1915. 6.)
Át, által és -ól, -ől. (1915. 7.)
A személy szó eredete. (1915. 8.)
Fejel. Fül. (1915. 9.)
Isemucut. (1916. 1.)
A föl szó eredete. (1916. 2.)
Kös = kis. (1918. 7–8.)
A tár szó történetéhez. (Magyar Nyelv, 1918. 9–10.)
A Halotti Beszéd hazoá szaváról és a -vá, -vé rag hangtörténetéről. 1–2. (1918. 9–10. és 1919. 1–2.)
Nyelvtanaink és a lőn, tőn alak. (1919. 1–2.)
Szabott ár. – A tékozol szó eredete. 1–2. (1919. 3–4. és 1919. 7–10.)
Virradat-e vagy viradat? (1920. 4–6.)
Kegyed. (1920. 7–10.)
A változó szótövekről. (1921. 1–3.)
Hereg. (1921. 4–6.)
Nagy feneket kerít. (1924. 4–6.)
Veszteg, vesztegel. (1925. 5–6.)
A Halotti Beszéd „eleve” szava s az adverbiumból lett nomenek a magyarban és a vogulban. (1926. 3–4.)
A fakó szó eredete. (1927. 1–2.)
A Halotti Beszéd unuttei szavának magyarázata. (1927. 3–6.)
Falu és társai meg a latotuot. (1928. 1–2.)
Van-e szeret főnév? (1928. 3–4.)
A falu -u-járól. (1928. 7–8.)
Szoptatni, csúsztatni, buktatni. (1928. 9–10.)
Magyar orr – vogul ur. (1929. 9–10.)
A szëmély szó ragos eredetéről. (1931. 1–2.)
Az Ormánság szó finnugor eredete. (1931. 9–10.)
Fiaim, szeressétek egymást! (1933. 7–8.)
Anya. (1936. 1–2.)
Az Ómagyar Máriasiralom sepedyk szavának magyarázata. (1936. 5–6.)
A Halotti Beszéd odutta vola igealakjához írt jegyzet. Mutatvány a szerzőnek az Ómagyar irodalmi emlékeink nyelvi magyarázata c. művéből. (1938. 5–6.). A Halotti Beszéd vvl szavának magyarázata. Mutatvány a szerzőnek az Ómagyar irodalmi emlékeink nyelvi magyarázata c. művéből. (1939. 5–6.)
Arca, orca, orcok. (1944. 2.) és a Magyar Nyelvőrben: Leves. (1950. 2–3.)
Nyelvi magyarázatok költőink műveihez. Csokonai „róna” szava. (1951. 4.)
A Halotti Beszéd foianec szavának magyarázata. (1955. 1.).

F. m.: ford.: Secundus, Joannes Nicolaus: Csókok könyve. Versek. Secundus szép latin verseiből a római rhytmus muzsikájában költötte át magyarra M. G. Sajtó alá rend. Sugár Jenő. Bibliofil kiadás. (Bp., Rózsavölgyi, 1921)
Toussaint, François Vincent: Gyönyörűségek kertje. (Magyar Elzevirek. Bp., Rózsavölgyi, 1936)
Rogériusz mester siralmas éneke a tatárjárásról. Deák nyelvből magyarra ford. M. G. (Bp., Egyetemi Nyomda, 1939)
Puskin: Anyegin Eugén. Verses regény. Ford. M. G. Megjelent Jevgenyij Anyegin és Anyegin címváltozattal is. (Keresztes Könyvek. Bp., Keresztes, 1945)
Puskin: Nulin gróf. Verses kis tréfás história. Ford., és a műfordítás-elméleti tanulmányt írta M. G. (Szeged, 1949)
Racine: Fédra. Tragédia öt felvonásban. Ford., és a műfordítás-elméleti tanulmányt írta M. G. (Szeged, 1949)
Ulisszes, azaz Homérosz Odisszeája magyarul M. G. fordításában, Kodály Zoltán előszavával, Csillag Vera könyvdíszeivel. (Bp., Terra, 1959)
Ulisszes, azaz Homérosz Odisszeája magyarul M. G. fordításában, Kodály Zoltán előszavával, Csillag Vera könyvdíszeivel. Új kiad. (Kötelezők – mértékkel. Bp., Mérték, 2005).

Irodalom

Irod.: Politikai szatíra a különítmények szerepéről, a földosztó demagógiáról, a hivatali visszaélésekről és a csahos kurzusújságírókról. Beszélgetés M. G.-nal a szegedi bemutató előtt. (Délmagyarország, 1927. máj. 22.)
Bárczi Géza: M. G. hetvenöt éves. – Hexendorf Edit: M. G. születése napjára. (Magyar Nyelv, 1955. 3.)
Magyar Tibor: Egy tudós professzor otthonában. Beszélgetés M. G.-nal. (Magyar Nemzet, 1958. nov. 14.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1960. máj. 31.)
Balázs János: M. G. emlékére. (Magyar Nyelv, 1960. 3.)
Kovalovszky Miklós: M. G. (Magyar Nyelvőr, 1960. 3.)
In memoriam Gedeon Mészöly. – M. G.-emlékkötet. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, Szeged, 1961)
Péter László: M. G. munkássága. Bibliográfia. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, Szeged, 1961 és külön: A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 38. Szeged, 1961)
Tóth Béla: M. G.-ról. (Tiszatáj, 1961)
Pusztai Ferenc: In memoriam Gedeon Mészöly. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 2.)
Ilia Mihály: M. G., az irodalmár. (Tiszatáj, 1980)
Nyíri Antal: Néhány Adalék M. G. nyelvtudományi pályájához. – Nyíri Antal: M. G. születése 100. évfordulójának ünnepe Szegeden. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1980)
Benkő Loránd: M. G. emlékezete. – Károly Sándor: Az élő M. G. – Mikola Tibor: M G. és a finnugor nyelvtudomány. – Nagymiklósi Erzsébet: Bibliográfiai adalékok M. G. munkásságához. – Nyíri Antal: A nyelvtudós M. G. – Szathmári István: M. G. és a stilisztika. (Magyar Nyelv, 1981. 3.)
Nyikos (Strausz) Gyula: Mészöly professzor és a kolozsvári egyetem. (Tiszatáj, 1981)
Nyíri Antal: M. G. és Klemm Antal egyidejű szegedi professzorságának históriája. (Tiszatáj, 1981)
Kiss Dénes: „Eb ura fakó!” M. G. Népünk és nyelvünk c. könyvéről. (Népszava, 1982. nov. 20.)
Kósa Ferenc: M. G. Octavia-fordítása. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1988)
Szathmári István: M. G. és József Attila. (Irodalomismeret, 2000. 4.)
Szathmári István: M. G. életműve. (Árgus, 2000)
Szabó József: A dialektológia és a néprajz szerepe M. G. munkásságában. – Szathmári István: M. G. életműve. (Magyar Nyelv, 2001. 2.)
Korompay Eszter: M. G. Seneca-fordítása. M. G. Seneca: A trójai hölgy c., eddig kiadatlan fordításának betűhív átiratával. (Midas Könyvek. 1. Az ELTE BTK Ókortudományi Intézete kiadványa. Bp., 2016).

Irod.: írásairól: Császár Elemér: M. G.: Tinódi Sebestyén. (Századok, 1907. 3.)
Az Ember Tragédiája M. G. új kiadásában. (Napkelet, 1923. 1.)
Zsigmond Ferenc: M. G.: Kölcsey Hymnusa és a Hymnus Kölcseyje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941. 2.)
Kabos Ernő: Az új magyar „Anyeginről”. (Népszava, 1954. márc. 23.)
Falus Róbert: Az elveszett Odüsszeia. (Népszabadság, 1959. júl. 24.)
D. Bartha Katalin: M. G.: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. (Magyar Nyelvőr, 1958. 1.)
Nyíri Antal: Ulisszes, azaz Homérosz Odisszeája magyarul M. G. fordításában, Kodály Zoltán előszavával, Csillag Vera könyvdíszeivel. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, Szeged, 1959)
Orbán Ottó: M. G. Odüsszeia fordításáról. Az átköltött Homérosz. (Élet és Irodalom, 1959. 41.)
Bratinka József: Szó-, tárgy- és névmutató M. G. Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal c. művéhez. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1982).

Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Ortutay Gyula: Írók, népek, évszázadok. (Bp., Magvető, 1960)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kiss Lajos: Az esztétikum keresése. (Bp., Szépirodalmi, 1975)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Benkő Loránd: Magyar nyelvtudósok a XX. században. (Bp., Argumentum, 2010).