Mocsáry Sándor
zoológus, muzeológus
Született: 1841. szeptember 27. Nagyvárad, Bihar vármegye
Meghalt: 1915. december 26. Budapest
Iskola
A premontrei rend jászói rendházában hittud.-t tanult (1859–1862), de súlyosbodó tüdőbaja miatt még pappá szentelése előtt kilépett a rendből (1862), a nagyváradi jogakad.-n végzett, majd a bécsi tudományegyetemen természetrajzot tanult (1870-ig), az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.).
Életút
A M. Nemzeti Múz. (MNM) Állattára segédőre (1870–1882), őre (1882–1901), igazgatóőre (1901–1914), osztályigazgatói címmel nyugdíjazták (1914). Kir. tanácsos (1900-tól). – Entomológiával, Bihar vm. növény- és állatvilágával fogl., nagy mennyiségű faunisztikai adataival megalapozta Mo., ill. a Kárpát-medence hártyásszárnyúinak (Hymenoptera) állatföldrajzi kutatását. A fémdarazsak (Chrysidoidea) világszerte elismert specialistája, témájában írt monográfiája ma is rovartani alapműnek számít. Behatóan fogl. a trópusi, ill. neotrópusi madárpókölő Pepsis-fajokkal is. Munkássága eredményeképpen az MNM Állattára Hymenoptera-gyűjteménye a világ egyik legjelentősebb szakgyűjteményévé vált. Nevét mocsayi alakban 75 rovarfaj neve őrzi, a Mocsarya növényevődarázs-genuszt F. W. Konow 1897-ben állította fel. – Az Orsz. Rovartani Társaság tb. tagja, alelnöke. A szentpétervári Orosz Rovartani Társulat t. tagja.
Főbb művei
F. m.: A magyar fauna másnejű darazsai. (MTA Mathematikai és Természettudományi Közleményei, 1880)
A magyar fauna fémdarazsai. (Bp., 1882)
Literatura Hymenoterorum. (Bp., 1882)
Európai és másföldi új hártyaröptűek. (Értekezések a természettudományok köréből, 1884)
Adatok Magyarország fürkészdarazsainak ismeretéhez. (MTA Mathematikai és Természettudományi Közleményei, 1885)
A föld fémdarazsai. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1889. ápr. 15.; kivonatosan: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1888/89)
Monographia Chrysididarum orbis terrarum universi. Földünk fémdarazsainak magánrajza. (Bp., 1889)
Ordo Hymenoptera. (Fauna regni Hungariae. Bp., 1897)
Hymenopterák. Szépligeti Győzővel. (Gr. Zichy Jenő harmadik ázsiai utazása. II. Székesfehérvár, 1902)
Hogyan lettem entomológus? (Rovartani Lapok, 1912).
Irodalom
Irod.: Csiki E.: M. S. A M. S.-ról elnevezett taxonok jegyzékével. (Rovartani Lapok, 1910)
Csiki E.–Horváth G.–Jablonowski J.: M. S. Nekrológ és M. S. irodalmi működése. (Rovartani Lapok, 1916)
M. S. (Akadémiai Értesítő, 1916)
Móczár László: M. S. és a Természettudományi Múzeum Hymenoptera gyűjteménye. (Állattani Közlemények, 1967)
Nagy G. Károly: M. S. Bihari arcok. (Fáklya, 1968. okt. 12.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
