Moór Gyula
jogász, jogfilozófus
Született: 1888. augusztus 11. Brassó, Brassó vármegye
Meghalt: 1950. február 3. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1925. máj. 7.; r.: 1942. máj. 15.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1913); közben két hosszabb tanulmányutat tett Németo.-ban (1912-1914), a jogfilozófia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1917), az MTA tagja (l.: 1925. máj. 7.; r.: 1942. máj. 15.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - Kolozsvárott egy ügyvédi iroda gyakornoka (1911-1912), az eperjesi jogakad.-n a jogfilozófia és a büntetőjog r. tanára (1914), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914-1917). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1917-1918), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1918-1919), ill. a Bp.-en működő menekült kolozsvári tudományegyetemen a nemzetk. jog ny. r. tanára (1919-1921), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a jogfilozófia ny. r. tanára (1921-1928); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1925-1926). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a jogfilozófia ny. r. tanára (1928-1948); közben a Jog- és Államtud. Kar (1935-1936), ill. az Állam- és Jogtud. Kar dékánja (1947-1948), az egyetem rektora (1945-1946). - Az MTA igazgatótanácsának tagja (1945. máj. 30.-1946. júl. 24.), elnöke (1945. okt. 29.-1946. júl. 24.), az MTA II. Osztálya elnöke (1945. máj. 30.-1948. jan. 12.). - A Felsőház póttagja (1937-1944). A M. Függetlenségi Front jelöltjeként ngy.-i képviselő (1945-1947), majd a M. Függetlenségi Párt (Pfeiffer-párt) programjával ogy.-i képviselővé választották, de az MKP nyomására mandátumát megsemmisítették (1947). Újkantiánus jogfilozófiával fogl., de a német filozófiából és jogbölcseletből kiindulva új, önálló jogfilozófiai rendszert dolgozott ki. Fogl. a bolsevizmussal, mint ideológiai rendszerrel, a II. vh. után kiállt a polgári értékek mellett, elutasította az államosításokat, és fellépett a kommunista párt hatalmi törekvéseivel szemben. Szorgalmazta az ellenzéki pártok összefogását, 1948 után kiszorult a m. politikai és tud. közéletből.
Főbb művei
F. m.: Stammler „Helyes jogról szóló tana”. Budapest,1911; Die Reform des ungarischen Schwurgerichtes. Suttgart,1914; A bolsevizmus elméleti alapjai. Budapest,1921; Macht, Recht, Moral. Szeged,1922; Bevezetés a jogfilozófiába. Budapest,1923; A jogi személyek elméletérõl. Budapest,1931; Zum ewigen Frieden. Leipzig,1930; Az alkotmány. In: Polner Ödön Emlékkönyv Szeged,1935; A szabad akarat problémája. In: Értekezések a Filozófiai és a Társadalmi Tudományok Körébõl h.n.,1943; A jogbölcselet problémái. Budapest,1945; Tegnap és holnap között. Budapest,1947; Jogfilozófia. Budapest,1994.
Irodalom
Irod.: Horváth Barna:Julius Moor. Österreichische Zeitschrift für öffentlichen Rechts 1952; Varga Csaba:Documents Kelsen en Hongrie: Hans Kelsen et Julius Moor. Droit et Société 1987; M. Gy. 1888-1950. Budapest,1988; Szabadfalvi József:M. Gy. pályakezdése. Jogtud. Közlöny 1989; Paczolay Péter:M. Gy. jogfilozófiája. Jogtud. Közlöny h.n.,1989; Zsidai Ágnes:Tény és érték. M. Gy. és H. B. jogiflozófiai vitája. Jogtud. Közlöny 1989; Szabó József:M. Gy. emlékezete. Polis 1989; Szabadfalvi József:M. Gy., az MTA egykori megbízott elnöke. Magyar Tudomány 1993; Szabadfalvi József:M. Gy. Egy XX. századi magyar jogfilozófus pályaképe. Budapest,1994; Solt Kornél:M. Gy. jofgilozófiájáról. Holmi 1994; M. Gy. hagyatékából. Budapest,1995; Szabadfalvi József:Jogbölcseleti hagyományok. Debrecen,1999;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
