Moravcsik Ernő
orvos, neurológus
Született: 1858. március 16. Bér, Nógrád vármegye
Meghalt: 1924. október 9. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1881), az elmekórtan- és gyógytan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1887), az MTA tagja (l.: 1924. máj. 8.).
Életút
A bp.-i tudományegyetem Gyógyszertani Int.-ének gyakornoka, tanársegéde (1881–1882), a bp.-i Szt. Rókus Kórház Bőr- és Nemikórtani, ill. Szülészeti és Nőgyógyászati Oszt. segédorvosa (1882–1883), az Elmekórtani Int. tanársegéde (1883–1889). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen az elmekórtan és gyógytan magántanára (1887–1892), a törvényszéki elmekórtan ny. rk. (1892–1901), ny. r. tanára és az Elmekórtani Klinika ig.-ja (1901–1924); közben az egyetem rektora (1918–1919). Az Igazságügyi Orvosi Megfigyelő és Elmegyógyító Int. vezetője (1896-tól). – A 20. sz.-i mo.-i elmekórtan egyik legjelentősebb személyiségeként elsősorban az érzékcsalódások belső mechanizmusával, az ún. dementia praecox pszichomotoros jelenségeivel, a katatóniával és a „perlekedő tébolyodottsággal” fogl. Tervei szerint épült fel a bp.-i egy. Elmekórtani Klinika. – A Bp.-i Orvosegyesület jegyzője, titkára, másodelnöke (1886-tól), az Igazságügyi Orvosi Tanács elnöke (1913-tól). A Nemzetk. Büntetőjogi Egyesület m. csoportjának alelnöke. A párizsi Société Clinique de Médicine Mentale, a Société de Psychiatrie t., a Società Freniatrica Italiana és a Verein für Psychiatrie und Neurologie l. tagja.
Főbb művei
F. m.: Hysteriés tünetek az agy bujakóros elváltozásainál kórszövettani vizsgálatok alapján. (Orvosi Hetilap, 1888)
A gyakorlati elmekórtan vázlata. (Bp., 1888; 2. bőv. kiad. 1897)
A gyakorlati orvostan. Többekkel. (Bp., 1890)
Az elmebeli állapotok megfigyelésénél szem előtt tartandó főbb iránypontok. (Bp., 1891)
Az orvosi mentés kézikönyve. Többekkel. (Bp., 1891)
Az elmebetegségek társadalmi szempontból. (Orvosi Hetilap, 1892)
Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. (Bp., 1894)
A gyermekkorban levő büntetésekről. (Bp., 1896)
A polgári törvénykönyv tervezete orvosi szempontból. (Bp., 1901)
Az orvos működési köre az igazságügyi közszolgálatban. (Bp., 1901)
Az idegbetegségek gyógyítása. (Bp., 1903)
Elmekór- és gyógytan. Egy. tankönyv. (Bp., 1913; 3. kiad. 1922)
A neurasthenia. (Bp., 1913; 2. átd. bőv. kiad. 1917).
Irodalom
Irod.: Balassa László: M. E. E. (Therapia, 1924)
Hudorvenig Károly: M. E. E. (Gyógyászat, 1924)
Moravcsik Emlékkönyv. (Bp., 1926)
Schaffer Károly: M. E. E. l. tag emlékezete. (Bp., 1927)
M. E. E. (Orvosi Hetilap, 1958)
Pisztora Ferenc: A 100 éves budapesti Pszichiátriai Tanszék és Klinika kezdeti időszaka Laufenauer Károly és M. E. E. professzorsága alatt. (Ideggyógyászati Szemle, 1983)
Pisztora Ferenc: M. E. E. (Morphologiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1986)
Horváth Imre–Vértes László: M. E. E. professzorról halála 75. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
