Nagy Géza
régész, etnográfus
Született: 1855. augusztus 4. Gárdony, Fejér vármegye
Meghalt: 1915. február 3. Budapest
Iskola
A pesti tudományegyetemen régészetet, összehasonlító nyelvészetet, oklevéltant és földrajzot tanult (1875-ig). Az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.).
Életút
A M. Nemzeti Múz. (MNM) Régiség- és Éremtárának díjnoka (1875–1881), a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. őre (1881–1889), az MNM gyakornoka (1889–1891), segédőre (1891–1900), őre (1900–1902), igazgató-őre (1902–1914). – Ôstörténettel, elsősorban a magyarság eredetének kérdésével, a magyarság ázsiai vélt rokonságával, a közép-ázsiai népvándorlás m. őstörténeti összefüggéseivel fog. Fontos eredményeket ért el a m. viselet- és fegyverzettörténet terén is. – Az Archaeológiai Értesítő szerkesztője (1913–1915).
Főbb művei
F. m.: Az Álmos-monda. (Sepsiszentgyörgy, 1883)
Adatok a székelyek eredetéhez. (Sepsiszentgyörgy, 1883–1886)
A szkíták nemzetisége. (Bp., 1895)
Vadászat. (Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. V. Bp., 1896)
A magyar viseletek története. Nemes Mihállyal. (Bp., 1900)
III. Béla fegyverzete s az Árpád-házi királyok jelvényei. (III. Béla emlékezete. Bp., 1900)
Szabolcs vármegye története. Jósa Andrással. (Szabolcs vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Bp., 1900)
Budapest és vidéke az őskorban. (Bp., 1904)
Magyarország története a királyság megalapításáig. Fröhlich Róberttel, Kuzsinszky Bálinttal, Marczali Henrikkel. (Bp., 1905)
A skythák. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1905. ápr. 3.; Bp., 1909; új kiad.: Történelmi Szemle, 1972)
Szent István vérsége s a magyar és a külföldi kútforrások. (Bp., 1908)
Számszeríjak a Hunadiak korából. (Archaeologiai Értesítő, 1910).
Irodalom
Irod.: N. G. (Archaeologiai Értesítő, 1915)
N. G. (Századok, 1915)
Gedai István: Megemlékezés N. G.-ról. (Alba Regia, 1968)
Benkő Sámuel: N. G., a literátor és művelődésünk mindenese. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 1991).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
