Nagy Lajos
régész, muzeológus
Született: 1897. március 15. Nagyvárad, Bihar vármegye
Meghalt: 1946. december 10. Budapest
Iskola
Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos tanári okl. (1920), bölcsészdoktori okl. (1921), a mo.-i római archaeologia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1930), az MTA tagja (l.: 1934. máj. 11.).
Életút
Az I. vh. idején az orosz, majd az olasz fronton harcolt (1915–1918), résztvett a felvidéki hadjáratban, Szolnoknál román hadifogságba esett (1919). A Főv.-i Múz. segédőre (1922–1928), őre (1928–1937), osztályig.-ja (1928–1937), a Főv.-i Múz.-ok közp. ig.-ja (1941–1946). Az általa alapított Szentendrei Városi Múz. ig.-ja (1930–1946), a Régészeti és Ásatási Int. megszervezője és alapító ig.-ja (1936-tól). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1930–1941), c. ny. rk. (1941–1946), c. ny. r. tanára (1946). Olasz áll. ösztöndíjjal Olaszo.-ban (1925–1927), a Hariszeion-ösztöndíjjal Görögo.-ban végzett kutatásokat (1929–1930). – Kiemelkedő eredményeket ért el Bp. római korának kutásában, ő tárta fel a Raktár u.-i ókeresztény temetőkápolnát, a Flórián téri római kori katonai fürdőt, a Márc. 15. téri (Eskü téri) Contra Aquincum erőd maradványait és a világ egyetlen, római korból fennmaradt orgonáját. A mo.-i limeskutatás megalapozója, feltárta a római limest Szentendrétől Nagytétényig. – A Német és a Belgrádi Régészeti Int. l. tagja. – Rómer Flóris-emlékérem (1946). – A Budapest Régiségei szerkesztője (Zakariás G. Sándorral, 1937-től).
Főbb művei
F. m.: Bestrafung der Dirke auf einem Aquincumer Mosaik. (Mitteilungen des Deutschen Archälogischen Instituts, 1925)
Die römische-pannonische dekorative Malerei. Egy. doktori értek. is. (Mitteilungen des Deutschen Archälogischen Instituts, 1926)
Az óbudai keresztény cella trichora a Közraktár utcában. (Bp., 1931)
Keresztény-római emlékek Magyarország területéről. (Archaeologiai Értesítő, 1931)
Az aquincumi orgona. (Bp., 1933)
Az aquincumi mumia-temetkezések. (Bp., 1935; hasonmás kiad. 1964)
Contraaquincum és Pest Árpád-kori vára. Részben akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. jan. 21.)
Asztrális szimbólumok a pannoniai bennszülött lakosság síremlékein. (Pécs, 1935)
Pannonia sacra. (Szent István Emlékkönyv. I. Bp., 1938)
Az aquincumi polgárváros tűzoltóságának székháza. (Laurae Aquincenses. II. Bp., 1941)
Budapest története. I–II. Alföldi Andrással, Tompa Ferenccel. (Bp., 1942)
Kiadatlan római kori eraviszkus síremlékek Szentendréről. (Bp., 1944)
Egy pincelelet az aquincumi polgárvárosban. A pannoniai világítótornyocskák kérdései. (Budapest Régiségei, 1945)
Az Eskü téri római erőd, Pest város őse. (Bp., 1946).
Irodalom
Irod.: Szilágyi János: N. L. (Századok, 1945–1946)
Oroszlán Zoltán: Emlékezés N. L.-ra. (Archaeologiai Értesítő, 1946–1948)
Nagy Tibor: N. L. (Antiquitas Hungarica, 1947)
Baranyainé Bónis Éva: N. L. irodalmi munkássága. (Budapest Régiségei, 1950)
N. L.-emlékkötet. (Budapest Régiségei, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
