Négyesy László
irodalomtörténész, esztéta
Született: 1861. március 6. Szentes, Csongrád vármegye
Meghalt: 1933. január 7. Budapest
Család
Fia Négyesy György (1893–1992) sakkozó, sportvezető.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen m.–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1885), az irodalmi segédtudományok (költészet- és szónoklattan, stilisztika) tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1893), az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1918. máj. 2.; t.: 1931. máj. 15.).
Életút
Az egri r. k. főgimn. h. (1885–1896), r. tanára (1896–1911), egyúttal a szolnoki áll. főgimn. r. tanára (1887-től) és a bp.-i középisk. tanárképző int. gyakorló gimn.-ának vezető tanára (1893–1911). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1893–1911), a m. irodalomtörténet (1911–1923) és az esztétika ny. r. tanára (1923–1933). – Kormánypárti programmal a szentesi választóker. ngy.-i képviselője (1920–1922). – Jelentősek m. verstani kutatásai, különösen a kettős ritmus elvére, a strófákra és az ütemegyenlőségre vonatkozó megállapításai. Újszerű módon, az irodalmat nyelvi jelenségként tárgyaló stilisztikai, poétikai és retorikai tankönyvei nemzedékek irodalmi szemléletét alakították, iránymutatóak voltak az államosításig a mo.-i tankönyvírásban. Nagy hatású egy. stílusgyakorlati szemináriumain a 20. sz.-i m. irodalom legjelesebb személyiségei (pl.: Babits Mihály, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső) tanultak. – A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1904). A Szt. István Akad. tagja (r.: 1916), másodelnöke (1929–1931), és III. Oszt.-ának elnöke (1916–1929). Az MTA Nyelvművelő Biz.-ának alapító tagja. A M. Irodalomtörténeti Társaság alelnöke (1911–1921), elnöke (1921–1933). Az Orsz. M. Középisk. Tanáregyesület főtitkára (1896–1907), alelnöke (1907-től). A M. Paedagogiai Társaság (1930-tól), a Petőfi Társaság t. tagja (1930). Az Orsz. Tanárvizsgáló Biz. (1895-től), az Orsz. Közoktatási Tanács tagja (1896-tól). – Corvin-koszorú (1930). – A Magyar Paedagogia (1896–1899), az Országos Magyar Középiskolai Tanáregyesület Közleményei szerkesztője (1904–1905). A Kisfaludy Társaság Nemzeti Könyvtára társszerkesztője (Beöthy Zsolttal, Császár Elemérrel, 1913–1914).
Főbb művei
F. m.: Magyar verstan. (Bp., 1886)
A magyar vers. Általános verstani elvek. A magyar vers szerkezete. (Eger, 1887)
A magyar verselmélet kritikai története. (Bp., 1888)
A mértékes magyar verselés története. A klasszikai és a nyugat-európai versformák irodalmunkban. (Bp., 1892)
Stilisztika. (Bp., 1895; 4. kiad. 1903)
A nyelvújításról. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1897)
Magyar nyelvtan. 1–2. (Bp., 1900–1901)
Magyar olvasókönyv. 1–3. (Bp., 1900–1901)
Rhetorika. Elmélet. Prózai olvasmányok. (Bp., 1901)
Poétika. (Bp., 1902)
Rendszeres magyar nyelvtan. (Bp., 1903)
Gvadányi József és Fazekas Mihály. (Bp., 1904)
A magyar költészet eredete. (Budapesti Szemle, 1910)
Eötvös költeményei. (Kisfaludy Társaság Évkönyve, 1913)
Arany. (Bp., 1917)
Zrínyi Miklós prózai munkáinak új kiadása. Akad.-i székfoglaló is. (Budapesti Szemle, 1920)
A magyar irodalom és költészet fejlődése. (Bp., 1926)
Kazinczy pályája. (Bp., 1931)
Száz év távolából. (Bp., 1931)
szerk.: Kölcsey Ferenc válogatott versei. Összeáll. és a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1895)
Bajza József költeményei. Sajtó alá rend. (Bp., 1904)
Zrínyi Miklós gróf válogatott munkái. Sajtó alá rend. (Bp., 1904).
Irodalom
Irod.: Emlékkönyv N. L. hetvenedik születésnapja alkalmából. Szerk. Pintér Jenő. (Bp., 1931)
Kosztolányi Dezső: N. L. (Új Idők, 1933)
Hekler Antal: Megemlékezés N. L.-ról. (Budapesti Szemle, 1934)
Kéky Lajos: N. L. emlékezete. (Bp., 1937)
Bréver Lajos: N. L. (Bp., 1937)
Horváth János: N. L. (H. J.: Tanulmányok. Bp., 1956)
Pataky László: N. L. verselméleti munkáinak jelentőségéről. (Eger, 1957)
Reisinger János: Irodalmi gondolkodásunk a szzázadfordulón. N. L. (Literatura, 1984)
Kecskés András: N. L. verselméleti munkássága. (Literatura, 1987)
Szecskó Károly: N. L. egri évei. (Irodalomismeret, 1991).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
