Németh Gyula
nyelvész, orientalista, turkológus
Született: 1890. november 2. Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1976. december 14. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11.; r.: 1935. máj. 16.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen - az Eötvös Collegium tagjaként - m. -német szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1913), áll. ösztöndíjjal a lipcsei, a berlini és a kieli egyetemen tanult (1913-1914), a török filológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1915), az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11.; r.: 1935. máj. 16.). - A bp.-i tudományegyetemen, a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n a török filológia magántanára (1915-1916), ny. rk. (1916-1918), ny. r. tanára (1918-1950), a Török Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951-1965); közben a BTK dékánja (1932-1933, 1935), az egyetem rektora (1947-1949). Az MTA Nyelvtud. Int. ig.-ja (1951-1965).A 20. sz.-i m. turkológia egyik legjelentősebb képviselője. Alapvető megállapításokat tett a honfoglaló magyarság kialakulására, nyelvi kapcsolataira, a korabeli török jövevényszavak művelődéstörténeti jelentőségére, a nyelvtudomány és a történettudomány összefüggéseinek tisztázására vonatkozóan. 1932-ben megfejtette a nagyszentmiklósi kincs besenyő feliratait. Fogl. még - többek között - a székely-m. rovásírással, a székelység eredetével, tudománytörténeti tevékenysége is értékes.
Főbb művei
F. m.: Kumük és bakár szójegyzék. Keleti Szemle; Az õsjakut hangtan alapjai. Nyelvtudományi Közlemények 1914; Türkische Grammatik. Berlin-Leipzig,1916; Türkisch-deutsches Gesprächsbuch. Berlin-Leipzig,1917; Türkisches Übungsbuch. Berlin-Leipzig,1917; Hunok, bolgárok és magyarok. Budapesti Szemle h.n.,1924; Akadémiánk és a keleti filológia. Budapest,1928; A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest,1930; A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest,1991; Nyelvtudományunk és a történetírás. In: A magyar történetírás új útjai Budapest,1931; A nagyszentmiklósi kincs feliratai. Budapest,1932; Die Inschriften des Schatzes von Nagyszentmiklós. Budapest-Leipzig,1932; A magyar rovásírás. Budapest,1934; A székelyek eredetének kérdése. Századok h.n.,1935; A hunok nyelve. - Hunok és magyarok. In: Attila és hunjai Budapest,1940; A hunok nyelve. - Hunok és magyarok. In: Hunok és magyarok Istambul,1962; Körösi Csoma Sándor lelki alkata és fejlõdése. Kolozsvár,1943; Die türkischen Texte des Valentin Balassa. Acta Orientalia 1953; Zur Einteilung der türkischen Mundarten Bulgariens. Sofia,1956; Turkish Grammar. The Hague,1962; Die Türken von Vidin. Budapest,1965; Die türkische Sprache in Ungarn im XVII. Jahrhundert. Budapest-Amsterdam,1970; Gombocz Zoltán. Budapest,1972; Törökök és magyarok. Budapest,1990.
Irodalom
Irod.: Hazai György:Gyula Németh. In: Németh armagani Ankara,1962; Hungaro-Turcica. Studies in Honour of Julius Németh. Budapest,1976; N. Kakuk Zsuzsa:N. Gy. Magyar Tudomány 1977; Róna Tas András:Julius Németh. Life and Work. Budapest,1978; Manzonetto F.:Il contributo di Gyula Németh ali dibattito „altaico”. In: Studi miscellanei uralici e altaici Venezia 1984; N. Gy. műveinek bibliográfiája. In: Törökök és magyarok Budapest,1990; Róna Tas András:N. Gy. Budapest,1990; Berta Árpád:N. Gy. elsõ õstörténeti nézetének kialakulása. In: Õstörténet és nemzettudat. 1919-1931 Szeged,1991; Telegdi Zsigmond:N. Gy. értekezése a törökrõl, mint kevert nyelvrendszerrõl. Keletkutatás 1991; Káldy-Nagy Gyula:N. Gy. Keletkutatás 1991; Ágoston Gábor:Karcag és a magyar turkológia. Jászkunság,1993; Berta Árpád:N. Gy. In: Karcag a magyar művelõdés történetében Karcag,2001;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
