Nopcsa Ferenc, felsőszilvási
paleontológus, geológus
1874-től br.
Született: 1877. május 3. Szacsal, Hunyad vármegye
Meghalt: 1933. április 25. Bécs, Ausztria
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; r.: 1928; tagságáról lemondott: 1930. ?).
Életút
A bécsi Theresianumban tanult, a bécsi egyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1903), az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; r.: 1928; tagságáról lemondott: 1930). - Erdélyi birtokán gazdálkodott, szentpéterfalvai birtokán (Hunyad vm.) talált kréta kori ősgyíkmaradványok keltették fel az érdeklődését a paleontológia iránt. A Balkánon (1899), Olaszo.-ban (1902), Krétán, ill. Görögo.-ban, Franciao.-ban és Nagy-Britanniában tett hosszabb tanulmányutat (1903), a Fogarasi-havasokban kutatott, Kisázsiába utazott (1904), majd több hónapot Egyiptomban töltött (1905), később É-Albániában végzett több alkalommal földrajzi, geológiai és paleontológiai kutatásokat és gazdag néprajzi anyagot is gyűjtött (1905-1914). Az I. vh. idején az Osztrák-M. Monarchia számára hírszerzői munkát végzett (1914-1918: megszakításokkal). Az összeomlás után a román megszállás alá került birtokairól Bp.-re, majd Bécsbe menekült (1918), később úgy kapta vissza birtokait, hogy nem kellett román áll. szolgálatba állnia (1920). A birtokán egyik sétája során román parasztok súlyosan bántalmazták, ezután Bp.-re szállították, ahol megmutötték. Halála előtt minden tisztségéről lemondott, Bécsbe költözött. Agyonlőtte bécsi albán titkárát, majd öngyilkos lett.A dinoszauruszok nemzetközileg is elismert szaktekintélye, a mo.-i paleofizikai kutatások és az ún. geotermikus gradiens kutatások elindítója.
Főbb művei
F. m.: Dinosaurierreste aus Siebenbürgen. Wien,1899; Gyulafehérvár, Déva, Ruszkabánya és a romániai határ közé esõ vidék geológiája. Budapest,1905; A katolikus Észak-Albánia. Földrajzi Közlemények 1907; Aus Sala und Klementi. Albanische Wanderrungen.Sarajevo,1910; A legsötétebb Európa. Vándorlások Albániában. Budapest,1911; Zur Stratigraphie und Tektonik des Vilajets Skutari in Nordalbanien. In: Jahrbuch der kaiserlich-königlichen Geologischen Reichanstalt Wien,1911; Beiträge zur Vorgeschichtte und Ethnologie Nordalbaniens. In: Wissenschaftliche Mitteilungen Bosniens und der Herzegowina Wien,1912; Haus und Hausrat im katholischen Nordalbanien. Sarajevo,1912; Adatok az észak-balkán parti hegyláncok geológiájához. Budapest,1916; Die Familien der Reptilien. Berlin,1923; Albanien. Bauten, Trachten und Geräte Nordalbaniens. Belin-Leipzig,1925; Ideas on the Origin of Flight. London,1927; Geographie und Geologie Nordalbaniens. Budapest,1929; Zur Geschichte der Adria. Eine tektonische Studie. Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft 1932; Vándorlásaim Albániában. Néprajzi Hírek h.n.,1994.
Irodalom
Irod.: Lambrecht Kálmán:Franz Baron Nopcsa, der Begründer des Paläphysiologie Paleontologische Zeitschrift(1933)
Vendl Aladár:Báró N. F. emlékezete Földtani Közlöny(1934)
Tasnádi Kubacska András:N. F. kalandos élete (1937)
Robel G.:Franz Baron Nopcsa
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
