Ortvay Rudolf
fizikus
Született: 1885. január 1. Miskolc, Borsod vármegye
Meghalt: 1945. január 2. Budapest
Család
Nagybátyja Ortvay Tivadar (1843-1916) történész, régész, r. k. pap.
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1925. máj. 7.).
Életút
A bp.-i tudományegyetem orvostud. karán (1902-1904), bölcsészettud. karán (1904-1906), a göttingeni egyetemen tanult (1906-1908), Bp.-en matematika-fizika szakos tanári okl. (1908) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1909), Zürichben és Münchenben képezte magát (1912-1914), az anyag és elektromosság kinetikai elmélete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1915), az MTA tagja (l.: 1925. máj. 7.). - A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Természettani Int. tanársegéde (1909-1912), első tanársegéde (1912-1916) és magántanára (1915-1916), egyúttal az elméleti fizika h. tanára (1915-1916), majd a matematikai természettan ny. rk. tanára (1916-1919), a Bp.-re menekített kolozsvári egyetem ny. r. (1919-1920), ny. r. tanára (1920-1921). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az elméleti fizika ny. r. tanára és az Elméleti Fizikai Int. ig.-ja (1921-1928); közben a Matematikai és Természettud. Kar dékánja (1923-1924), dékánh.-e (1924-1925). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az elméleti fizika ny. r. tanára és az Elméleti Fizikai Int. ig.-ja (1928-1945). Öngyilkos lett.A korszerű m. elméleti fizikai kutatások elindítójaként Mo.-on az elsők között fogl. a modern fizika eredményeivel, elsősorban relativitáselmélettel, kvantummechanikával és elektrodinamikával. Behatóan fogl. a természettudományok filozófiai problémáival, a matematika, a csillagászat és a repülés legújabb eredményeivel. A szegedi, majd a bp.-i int.-ét a mo.-i fizikai kutatások központjává fejlesztette, ahol az 1920-as-1930-as években külföldi és és külföldön élő neves m. tudósok is megfordultak (pl.: A. Eddington, W. Heisenberg. M. Planck; ill. Teller Ede, Lánczos Kornél, Wigner Jenő stb.).
Főbb művei
F. m.: Über die Abzählung der Eingenschwingungen fester Körper. Annalen der Physik h.n.,1913; A kauzalitás problémája a fizikában. Athenaeum 1920; A Sagnac-féle kísérlet az általános relativitás elmélete szempontjából. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1921; A quantumelmélet axiomatikus felépítése Heisenberg, Born és Jordan szerint. Mathematikai és Physikai Lapok 1926; A Schrödinger-féle hullámmechanika. Mathematikai és Physikai Lapok 1927; A vegyérték problémája a quantummechanikában. Mathematikai és Physikai Lapok 1928; Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe. I. rész. 1. Kinetikus gázelmélet. 2. Statisztikai mechanika. 3. A quantumelmélet alapvonalai. Budapest,1927; Bevezetés a quantummechanikába. Budapest,1931; Elektrodynamika. Budapest,1932; Atomrombolás. Magyar Szemle 1934; A matematika néhány újabb szempontjának fizikai vonatkozásai. Matematikai és Fizikai Lapok 1940; A fizikai megismerés alapjai. Természettudomány h.n.,1946.
Irodalom
Irod.: Balázs Júlia:O. R. Fizikai Szemle 1965; Kunfalvi Rezsõ:Néhány adat O. R. működéséhez. Fizikai Szemle 1973; Kunfalvi Rezsõ:O. R. Természet Világa 1978; Füstöss László:O. R. Budapest,1984; Kunfalvi Rezsõ:Az Ortvay-kollokviumok szerepe a magyarfizikai történetében. Fizikai Szemle 1985; Kovács István:O. R. életútja. Fizikai Szemle 1985; Füstöss László:O. R. irodalmi munkássága. Fizikai Szemle 1985; Bozóky László:A pedagógus Ortvay. Fizikai Szemle h.n.,1985;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
