Pach Zsigmond Pál
történész
Született: 1919. október 4. Budapest
Meghalt: 2001. szeptember 9. Budapest
Család
Sz: Pach Lipót, Weisz Rózsa. F: Sós Klára matematikus. Leánya: Pach Éva (1951–) pedagógus, neveléstörténész, fia: Pach János (1954–) matematikus.
Iskola
Középiskolai latin verseny első helyezettjeként, a numerus clausus ellenére egyetemen tanulhatott tovább. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), a történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (védés nélkül, 1958). Az MTA tagja (l.: 1962. ápr. 6.; r.: 1970. febr. 4.).
Életút
A Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumának r. tanára (1943–1948); közben munkaszolgálatos (1944), majd Kárpát-Ukrajnában megszökött (1944. okt.). A Budapesti Pedagógiai Főiskola Gazdaságtörténeti Tanszékének r. tanára és a Tanszék vezetője (1948). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, az MKKE, ill. a BKE Gazdaságtörténeti Tanszék intézeti tanára (1948–1952), egy. tanára (1952. aug. 30.–1992. aug. 31.), emeritusz professzora (1995-től); közben az MKKE rektora (1963–1967). Az MTA Történettudományi Intézete igazgatóhelyettese (1949. szept.–1956. dec.); közben a forradalom idején az Intézet Forradalmi Bizottsága felfüggesztette tisztéből (1956. okt.–nov.); az Intézet igazgatója (1967–1985), kutatóprofesszora (1986-tól). Az MSZMP KB Párttörténeti Munkabizottsága alapító tagja (1957-től).
A 20. sz.-i magyar gazdaságtörténet-írás egyik jelentős személyiségeként elsősorban késő középkori és kora újkori gazdaságtörténettel foglalkozott. Elsőként mutatta ki, hogy Magyarország gazdasági fejlődése a 13–15. sz.-ban felgyorsult, fő tendenciáiban a nyugat-európaihoz közelített. Ez a fejlődésmenet a 15. sz. végétől eltért a nyugat-európaiétól, a nyugatias elemek továbbélése mellett a 16–17. sz.-ra egy sajátos, közép-kelet-európai típusú agrárstruktúra alakult ki. Összehasonlító gazdasági módszerrel igazolta továbbá, hogy a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok átrendeződése sajátos ipari– agrár munkamegosztás kialakulásához is vezetett Kelet és Nyugat között. Alapvetően új eredményeket ért el a nemzetközi kereskedelmi útvonalak és a világkereskedelem szerkezetének, áruösszetétele átalakulásának vizsgálata, valamint ennek közép- kelet-európai hatásának feltárása terén. Új összefüggéseket fedezett fel a gazdasági változások, a polgári nemzetfejlődés és nemzettudat, ill. az államszervezet egyes változásai között. Munkásságának utolsó éveiben Szekfű Gyula és Molnár Erik történetírói életművét elemezte, és a kora újkori magyarországi paraszti ipart vizsgálta.
Emlékezet
Születésének 65. és 70. évére tanulmánykötetet, ill. emlékkönyvet jelentettek meg. Angliában, az újabb évfordulóra (75. születésnap) angol, francia és német nyelvű tanulmányait gyűjtötték össze (1994-ben).
Elismertség
Az MTA Elnökség tagja (1967–1975 és 1985–1990), alelnöke (1976. máj. 7.–1985. máj. 10.). Az MTA Történettudományi Osztálya elnökhelyettese (1964. jún. 2.–1967. máj. 5.). Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja, Gazdaságtörténeti Albizottsága elnöke. A Magyar Történelmi Társulat alelnöke (1965–1975). A Magyar–Szovjet Baráti Társaság alelnöke (1989–1992), a Magyar–Orosz Baráti Társaság tb. elnöke (1994-től). A Bolgár (1979-től), a Szovjet, ill. az Orosz Tudományos Akadémia külföldi tagja (1980-tól), a pratói Nemzetközi Gazdaságtörténeti Intézet tud. tanácsának tagja (1973–1988), tb. tagja (1988-tól). A Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság elnöke (1978–1982), tb. elnöke (1982-től).
Elismerés
A Tartui Egyetem (1982), az MKKE díszdoktora (1989). A Magyar Népköztársaság Érdemérme (arany fokozata, 1952), Munka Érdemrend (1958; arany, 1967 és 1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1984). Kossuth-díj (1949), Molnár Erik-emlékérem (1967), Állami Díj (1978), Akadémiai Aranyérem (1986).
Szerkesztés
A The Economic History Review (1965–1975), a Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte szerkesztőbizottságának tagja (1970–1992). Az Acta Historica főszerkesztője (1973–1992).
Főbb művei
F. m.: Az Orczy-birtokok gazdálkodása a XVIII. század második felében. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
Fejezetek az újabbkori diplomácia történetéből. (Bp., 1947)
Gazdaságtörténet a feudalizmus hanyatlásáig. N. Kiss Istvánnal. (Bp., 1947; 3. kiad. 1948)
A tőkés termelés feltételei a magyar mezőgazdaságban, 1848-ban. (Társadalmi Szemle, 1948)
Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. 1–2. (Századok, 1948–1949)
Magyar gazdaságtörténet. 1–3. Egy. jegyz. (Bp., 1949–1952; új átd. kiad. 1960 és 1968)
Az eredeti tőkefelhalmozás gyarmati korlátai Magyarországon 1848 előtt. (A történettudomány kérdései. Bp., 1950)
A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon. (Századok, 1951)
II. Rákóczi Ferenc emlékiratai. Saint-Simon emlékirat-részleteivel. Ford. Vas István. Thaly Kálmán jegyzeteivel. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1951)
Függetlenségi küzdelmeink a Habsburgok ellen a XVII. században. A Rákóczi- szabadságharc. (Bp., 1951)
Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. (Bp., 1952)
A nemzeti összefogás kérdése a Rákóczi- szabadságharcban. (Századok, 1954)
A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon. (Századok, 1955)
Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon. Szerk. Sándor Pállal. (Bp., 1956)
Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából. (Századok, 1957)
A tőkés földjáradék keletkezése a nyugat-európai agrárfejlődésben. – A magyarországi és oroszországi poroszutas agrárfejlődés egyező és eltérő vonásairól a XIX. század második felében. (Közgazdasági Szemle, 1958)
A földesúri gazdaság „porosz utas” fejlődése Oroszországban a XIX. század második felében. (Századok, 1958)
A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet magyarországi sajátosságainak kérdéséhez. (Agrártörténeti Szemle, 1961)
Az ellenforradalmi történetszemlélet Szekfű Gyula Három nemzedékében. (Történelmi Szemle, 1962)
Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV–XVII. században. (Bp., 1963)
Kilenced és földesúri dézsma a XVII. századi Magyarországon. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1963. jan. 21.; megjelent: MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1964)
Die ungarische Agrarentwicklung im 16–17. Jahrhundert. Abbiegung vom westeuropäischen Entwicklungsgang. (Bp., 1964)
Marxista történettudományunk fejlődésének problémái. (Századok, 1964)
A nacionalizmus elleni harc történettudományunkban. (Történelmi Szemle, 1964)
Optimizmus és objektivitás történetszemléletünkben. (Történelmi Szemle, 1966)
A társadalomtudományok fejlődésének elvi kérdéseihez. (Társadalmi Szemle, 1968)
A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XV–XVII. századi áthelyeződésének kérdéséhez. (Századok, 1968)
Közép- Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem a XVI–XVII. században. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1970. jún. 1.; megjelent: MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Közleményei, 1970)
Történettudomány. (Magyar Tudomány, 1970)
Magyarország nyugati gyapjúszövet-behozatala a XV. és a XVI. század közepén. (Történelmi Szemle, 1971)
Egy évszázados történelmi problémáról: áthaladt-e a levantei kereskedelem útja a középkori Magyarországon? (Századok, 1972)
A középkori Levante-kereskedelem „sorsa” a XIX–XX. századi történetírásunkban. (Történelmi Szemle, 1972)
Széchenyi és az Alduna- szabályozás. 1830–1832. (Történelmi Szemle, 1975)
Tudománypolitikai kérdések a másfélszázados Akadémián. (Magyar Tudomány, 1975)
A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában. (Századok, 1975)
A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. Főszerk. (Bp., 1975)
Történetszemlélet és történettudomány. Cikkek, tanulmányok. (Bp., 1977)
A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala a XV–XVI. század fordulóján. (Századok, 1978)
The Transsylvanian Route of Levant Trade at the Turn of the 15th and 16th Centuries. (Bp., 1980)
A történetíró Molnár Erik. (Történelmi Szemle, 1981)
East Central Europe and World Trade at the Dawn of Modern Times. (Bp., 1982)
Közép-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán. (Századok, 1982)
Üzleti szellem és magyar nemzeti jellem. (Történelmi Szemle, 1982)
A marxi államelmélet kialakulásához. Marx és Engels az abszolút monarchiáról. (Világosság, 1983)
Nemzeti fejlődés, nemzeti öntudat. (Társadalmi Szemle, 1983)
Mohácstól Buda visszavívásáig. A XVI–XVII. század problémái történetírásunkban. (Kortárs, 1985)
A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet megkésettségének egyik problémája a magyar fejlődésben. (Világtörténet, 1985)
Európa a 16–17. században. (Magyarország története. III. köt. Bp., 1985)
Business Mentality and Hungarian National Character. (Bp., 1985)
Mohácstól Buda visszavívásáig. Magyarország történeti útjának nemzetközi háttere. (Századok, 1986)
A nemzettudatról napjainkban. (Társadalmi Szemle, 1986)
Magyarország és a levantei kereskedelem a XIV–XVII. században. (Előadások a Történettudományi Intézetben. 4. Bp., 1986)
A békeeszme történetéből. Comenius Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1987)
Történelem és nemzettudat. Cikkek és előadások. (Bp., 1987)
Von der Schlacht bei Mohács bis zur Rückeroberung Budas. (Bp., 1988)
Lenin az államapparátus működéséről. 1919. nov.–1921. márc. (Világosság, 1989)
A NEP bevezetésének előzményei Lenin írásaiban. (Magyar Tudomány, 1989)
Magyarország a kora újkori világgazdaságban. (Társadalmi Szemle, 1990)
Széchenyi, Metternich és az Alduna-szabályozás 1833–1834-ben. (Magyar Tudomány, 1991)
A közép-kelet-európai régió az újkor kezdetén. (Bp., 1991)
A Levante-történetírás fordulata 1879 és 1918 között. (Századok, 1993)
Hungary and the European Economy in Early Modern Times. Collected Studies. (Aldershot, 1994)
The Oldest Guild Privilege of Clothmakers in Hungary. (Bp., 1995)
A debreceni posztószövők legrégibb céhszabadalma. (Századok, 1995)
Az európai régió változó kapcsolata a XIV–XVIII. században. (Klió, 1995)
A közép-kelet-európai régió és Csehország. Kora újkori előzmények. (Magyar Tudomány, 1995)
Hogyan lett a harmincadvámból huszad? (Történelmi Szemle, 1995)
The Transcarpathian Route of Levantine Trade in the Middle Ages. (Bp., 1996)
Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vámnaplókban a 6. század derekán. (Történelmi Szemle, 1997)
A harmincadvám Erdélyben és a Havasalföldön a 15. sz. első felében. (Történelmi Szemle, 1998)
„Platea chapo ucza vocata.” A hazai posztóipar 16. századi történetéből. (Századok, 1998)
A harmincadvám az Anjou-korban és a 14–15. sz. fordulóján. (Történelmi Szemle, 1999)
„…stamina panni grossi, quae lodin apellantur.” Gyapjúszövőipar Kassán a XV–XVII. században. (Agrártörténeti Szemle, 2000)
A vidéki posztóipar az északkeleti országrészen a 15–17. században. (Századok, 2001)
A harmincadvám eredete. Az akadémiai székfoglaló átdolgozott változata. (Értekezések–emlékezések. Bp., 1999)
Szürkeposztó, szűrposztó, szűr. Sajtó alá rend. Csató Tamás. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 2003).
Irodalom
Irod.: Granasztói György: Beszélgetés P. Zs. P.-lal. (Történelmi Szemle, 1982)
P. Zs. P. irodalmi munkássága. (Történelmi Szemle, 1984)
Tanulmányok P. Zs. P. 65. születésnapjára. (Bp., 1984)
Akadémiai Aranyérem. P. Zs. P. (Magyar Tudomány, 1986)
Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv P. Zs. P. születésnapjára. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 6. Bp., 1989)
P. Zs. P. Egy történetíró történelme. Videokazetta. Rend. Zöldi László. (Történeti interjúk videotára. Bp., 1989)
P. Zs. P. munkásságának bibliográfiája. (Századok, 2000)
Elhunyt P. Zs. P. (Heti VG, 2001. 37.)
Berend T. Iván: P. Zs. P. Egy nagyszabású tudományos életmű. (Történelmi Szemle, 2001)
Székely György: P. Zs. P. (Agrártörténeti Szemle, 2002)
Gunst Péter: P. Zs. P. (Századok, 2002)
Berend T. Iván: P. Zs. P. (Magyar Tudomány, 2002).
Megjegyzések
Magyar Nagylexikon: eltérő halálozási adat: szept. 10.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
