Papp Simon
geológus
Született: 1886. február 14. Kapnikbánya, Szatmár vármegye
Meghalt: 1970. július 27. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz-vegytan szakos tanári okl. (1908), bölcsészdoktori okl. szerzett (1909), az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). A föld- és ásványtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1957). - A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszék tanársegéde (1909-1911), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk. Ásvány-, Föld- és Terepismerettani Tanszék tanársegéde és a M. Földtani Int. külső munkatársa (1911-1915). A kolozsvári kutató bányahiv. geológus mérnöke (1915-1916), a Pénzügymin. X. (Bányászati) Oszt.-ához beosztott geológus mérnök (1916-1918), bányatanácsos főgeológus (1918-1920). Miután kilépett az áll. szolgálatból brit váll.-ok megbízásából Európa több országában, ill. - többek között - az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Guineában kutatott (1920-1932), az amerikai European Gas and Electric Company (EUROGASCO) mérnökeként elsősorban a Dunántúlon vezetett fúrási munkálatokat (1933-1938), a M.-Amerikai Olajip. Rt. (MAORT) egyik ig.-ja (1938-1941), a MAORT Üzemek a M. Kincstár Használatában nevu váll. ig.-ja (1941-1943), a MAORTGÁZ Értékesítő Rt. alelnöke (1943-1946), elnöke (1946-1948) és a MAORT vezérig.-ja (1945-1948). Az Erdélyi Földgáz Rt. alelnöke (1943-1945). A József Nádor Musz. és Gazdaságtud. Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán az olajkutatás és -bányászat ny. r. tanára (1944-1948). Az Államvédelmi Hatóság letartóztatta (1948. aug. 12.), koholt vádak alapján halálra ítélték (1948. dec.), ezt életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatták (1949; szabadult: 1955. jún.; rehabilitálták). Az Orsz. Kőolaj- és Gázip. Tröszt kutatómérnöke (1955-1962).A m. kőolajbányászat megteremtőjeként kezdeti kőzettani, majd térképező munkák után elsősorban szénhidrogén-kutatással és kőolajföldtannal fogl. Részt vett az erdélyi földgázkutatásban (1908-tól), jelentős szerepet játszott az egbelli (Nyitra vm., 1914) és a bujavicai (Horváto., 1918) kőolaj- és földgázelőfordulások felfedezésében. Pávai Vajna Ferenccel a horváto.-i redők dunántúli (zalai) folytatását kutatták és kimutatták a nagy jelentőségű budafapusztai boltozatot. Az EUROGASCO mérnökeként az általa ajánlott Budafa I. mélyfúrással tárták fel Mo. első ip. jelentőségű kőolajtelepét (1937. febr. 9.), majd az É-erdélyi földgázkutatások irányítója (1941-1944). Az ország német megszállása idején megakadályozta, hogy a MAORT-üzemek német kézbe kerüljenek (1944. márc.). Feldolgozta a mo.-i kőolaj- és földgázkutatás történetét, ezzel kapcsolatos művei nagy része kéziratban maradt. Életéről Galgóczi Erzsébet írt regényt.
Főbb művei
F. m.: A magyarországi kõolaj- és földgázkutatás az 1780-as évektõl 1945-ig. MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei; Életem. Zalaegerszeg,1996.
Irodalom
Irod.: Csiky Gábor:A mester és két tanítványa. Böckh Hugó, P. S. és Pávai Vajna Ferenc párhuzamos életpályája. Bányászati és Kohászati Lapok. Kõolaj és Földgáz 1982; Galgóczi Erzsébet:Vidravas. Reg. Budapest,1985; Galgóczi Erzsébet:Vidravas. Reg. Szekszárd,1998; Farkas Zoltán:Száz éve született P. S. Föld és Ég 1986; Dank Viktor:100 éve született P. S. Földtani Kutatás 1987; Csiky Gábor:P. S., a magyar kõolajbányászat megteremtõje. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv h.n.,1998;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
