Pátzay Pál
szobrász
Született: 1896. szeptember 17. Kapuvár, Sopron vármegye
Meghalt: 1979. szeptember 14. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A M. Képzőművészeti Főisk.-n Radnai Béla tanítványa (1912-1914), eltanácsolták, ezután autodidakta módon képezte magát. Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A Tanácsköztársaság idején a Művészeti és Múz.-i Direktórium tagja, a proletárdiktatúra bukása után másfél évi börtönbüntetésre ítélték (1919). A II. vh. után a M. Képzőművészeti Főisk. ny. r. tanára (1945-1952), egy. tanára (1952-1975). A Vallás- és Közoktatásügyi Min. Művészeti Oszt.-ának vezetőjeként előkészítette a mo.-i rajztanárképzés reformját (1946-1949).Nagybányán képezte magát (1914), expresszív stílusú munkáira Kassák Lajos figyelt fel, a Tett c. lapban közölte első rajzát (1915. dec. 1.), majd a MA II. kiállításán bemutatta nyolc plasztikáját (1917), ill. a kecskeméti művésztelep munkájában vett részt (1918). Az 1920-as években Szőnyi Istvánnal közös műteremben alkotott, hosszabb tanulmányúton járt Franciao.-ban, majd ösztöndíjasként a Római M. Akad.-n dolgozott (1928-1930), a Gerevich Tibor által létrehozott Római Isk. tagja. Az 1930-as évektől stílusa mértéktartóbbá vált, klasszicista felfogású szobrokat mintázott, a szabad térben felállított monumentális alkotások esztétikai-, anyag- és hatásproblémái foglalkoztatták, életműve legjelentősebb műveit készültek ekkor (Huszáremlékmű, Székesfehérvár; Nővérek, Pécs). Gyűjteményes kiállítást rendezett az Ernst Múz.-ban (Aba Novák Vilmossal, 1931), részt vett a Velencei Biennálékon (1930, 1940), állandóan szerepelt a KUT kiállításain és a Szinyei Társaság bemutatóin. A Történelmi Emlékbiz. felkérésére elkészítette híres Petőfi-plakettjét, amelyet a Szabadság és a nép c. antifasiszta kiállításon mutattak be (1942, s ezt a plakettet viselték a tüntetők a III. 15-i, a Márciusi Front által szervezett tüntetésen). Az ország német megszállása és a nyilas uralom idején bp.-i műtermében sok üldözöttnek nyújtott menedéket. A II. vh. után számtalan köztéri megbízást kapott, stílusa alkalmazkodott a kor művészetpolitikai elvárásaihoz. Dekoratív hatású, az akadémizmushoz közelítő plasztikái tartózkodóbbá, érzelemmentessé váltak. Művészetét - a mindig emberi figurát megörökítő köztéri szobrait, kisplasztikáit, érmeit és domborműveit - a korai expresszív útkereső periódus után egységes, klasszicizáló stílus, plasztikus, mértéktartó formanyelv, sima felületek és bensőséges, közvetlen hang jellemzik. - Állandó kiállítása a Hansági Múz.-ban (Kapuvárott, 19976), a Budapest Galéria Lajos u.- i kiállítótermében nyílt (1982). Az MNG (1976), és a bécsi Collegium Hungaricum gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből (1981).
Főbb művei
F. m.: Fésülködõ lány. 1919; Fiú akt. 1919; Vetkõzõ nõ. 1930; Kenyérszegõ. 1944; Fürdõ után. 1949; Integetõ. 1952; Önmagával birkózó. 1953; Vízbe lépõ nõ. 1955; Lábát törlõ. 1959; Aurora. 1964; Bernáth Aurél.; Lyka Károly. 1928; Pécsi József. 1931; Lenin. 1950; Bartók Béla. 1958; Kazinczy Ferenc. 1966; Xantus János. 1966; Derkovits Gyula. 1966; Illyés Gyula. 1966; Németh László. 1970; Bethlen Gábor. 1980; Nõvérek. 1933; Dunai szél. 1934; 10-es huszárok emlékműve. 1939; Kígyóölõ. Wallenberg-emlékmű. 1949; Kígyóölõ. Wallenberg-emlékmű. 1953; Kígyóölõ. Wallenberg-emlékmű. 1999; Sportlovas. 1954; Sportlovas. 1979; Hunyadi lovasszobor.; Hunyadi lovasszobor. 1985; Balassi Bálint. 1959; Lenin-emlékmű. 1965; Lenin-emlékmű. 1989; Szobrászat, Színjátszás, Festészet, Zene, Építészet. 1969; Virág Benede-emlékmű. 1971; Vízijáték. 1975; Szt. József-oltár, Pieta, 12 apostol. 1933; Szűz Mária és Szt. József.; Kodály Zoltán. 1968; Burghardt Rezsõ. 1968; Szekfű Gyula. 1958; Pethõ Sándor. 1944; Aranykor. 1919; Ady Endre. 1925; Egry József. 1933; Klebelsberg Kuno.; Petõfi-plakett. 1942; Fortuna. 1947; Szabadon szolgál a szellem. 1968; Mártffy Ödön. Berlin,1930; Szinyei Merse Pál. Budapest,1941; Korunk esztétikai zűrzavara. Budapest,1962; A művészetek történelmi sorskérdéseirõl. Budapest,1966; Alkotás és szemlélet. P. P. összegyűjtött írásai. Budapest,1967.
Irodalom
Irod.: P. P.-katalógus. Budapest,1976; Kontha Sándor:P. P. Budapest,1985; Gosztonyi József:Száz éve született P. P. szobrász- és érmeművész. Éremtani Lapok 1996; Bakonyvári M. Ágnes:P. P. - Az ember és a mű. Budapest,2001;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
