Petri Gábor
orvos, sebész
Született: 1914. február 6. Budapest
Meghalt: 1985. július 23. Szeged, Csongrád megye
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1982. máj. 7.).
Életút
Fia Petri András (1950) orvos, sebész, leánya Petri Klára orvos. - A grazi egyetemen tanult (1931-1932), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1937), sebészi (1942), műtősebészi szakorvosi vizsgtát tett (1945), a sebészeti kórtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1951), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1972), az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1982. máj. 7.). - A bp.-i Szt. István Kórház díjtalan gyakornoka (1937-1939), a bp.-i Szabolcs u.-i Izr. Kórház segédorvosa (1939-1945). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a SZOTE I. sz. Sebészeti Klinika gyakornoka (1945-1946), egy. tanársegéde (1946-1947), egy. adjunktusa (1947-1951) és magántanára (1951), a Sebészeti Anatómiai és Műtéttani Int. tanszékvezető egy. docense (1951-1953), egy. tanára (1953. márc. 16.-1958), egyúttal a POTE I. sz. Sebészeti Klinika mb. vezetője is (1957-1958), majd a SZOTE I. sz. Sebészeti Klinika és Sebészeti Műtéttani Int. klinikaig. és tanszékvezető egy. tanára (1958-1984. jún. 30.); közben az egyetem rektora (1958-1962, 1975-1984). - Ogy.-i képviselő (1963-tól), az Elnöki Tanács tagja (1969-től).A kísérleti és a gyakorlati sebészet (pl. hasi és mellkasi sebészet, endokrinológiai és transzplantációs sebészet stb.) ált. kérdéseivel, sebészi műtéttannal fogl., de a sebészet szinte minden ágában jelentőset alkotott. Alapvetően új eredményeket ért el a bakteriális gyulladás patomechanizmusára vonatkozóan, elsőként igazolta a gasztroduodenális fekélyben alkalmazott ún. kombinált műtétek helyességét, ill. az alacsony perctérfogattal végzett ún. extrakorporális perfúzió sokkogén hatását. Kutatta az operált beteg anyagcseréjének endokrin vonatkozásait, só- és vízháztartását, a műtéti előkészítés és a műtét utáni kezelés kérdéseit, vizsgálatokat végzett továbbá a műtéti trauma és a vérzéses sokk természetét. Klinikáján végezték el az első mo.-i kísérletes veseátültetést (1962: Németh András). Tudományszervezői tevékenysége is értékes, a szegedi egyetemen önállóvá fejlesztett sebészeti egységeket és azokkal összefüggő laboratóriumok alakított ki a részlegek szoros együttműködésével.
Főbb művei
F. m.: A gyomor- és a nyombélfekély keletkezésérõl és sebészi gyógyításának alapelveirõl. Szeged,1947; Influence of Experimental Local Medullary Hypoxia on the Number of Red Blood Cospuscler. Acta Medica 1950; A kísérletes helyi csontvelõhypoxia okozta erythrocytosis hatásmechanizmusa. Magyar Belorvosi Archivum 1951; Regulárciós jelenségek a szívet vértelenítõ keresztezett keringési kísérletben. MTA Orvostudomnyok Osztálya Közleményei 1957; A postoperatív betegségrõl. Orvosi Hetilap 1961; A műtétielõkészítés és a műtét utáni kezelés anyagcserevonatkozásai. Budapest,1964; Effect of a Water-Soluble Corticosteroid Analogue in Experimental Haemorrhagic Shock. Journal of Surgical Research 1964; A magyar sebészet idõszerű kérdései. MTA Orvostudományok Osztálya Közleményei 1964; A „paralytikus” ileus kórtana és sympatholytikus kezelése. Szeged,1972; Veseátultetés. In: Nephrologia Budapest,1980; Sebészet, orvosképzés, egészsépolitika. Válogatás P. G. beszédeibõl és írásaiból. 1961-1983. Szeged,1984; A sebészet biztonságáról. In: Értekezések, emlékezések Budapest,1985; A gyomor daganatai. In: A daganatok sebészete Budapest,1986.
Irodalom
Irod.: P. G. közleményei 1947 és 1977 között. Szeged,1978; Kovács Gábor:P. G. Orvosi Hetilap 1985; Kulka Frigyes:P. G. Magyar Tudomány 1985; P. G. sebészprofesszor. Szeged,1987; Kulka Frigyes:P. G. Orvosi Hetilap 1989; P. G.-emlékszám. Orvosképzés1900; Baradnay Gyula:Emlékezés P. G.-ra. Orvosi Hetilap h.n.,1996;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
