Pintér Jenő
irodalomtörténész
Született: 1881. január 25. Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1940. november 7. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1903). Az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1928. máj. 18.).
Életút
A jászberényi állami főgimnázium (1905–1910), a bp.-i VI. kerületi állami főreáliskola r. tanára (1910–1919), bp.-i tankerületi főigazgató (1919-től). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az irodalomtörténet c. ny. rk. tanára (1935–1940).
A pozitivista irodalomtörténet-írás egyik legjelentősebb 20. sz.-i magyar képviselője. Konzervatív szemléletű, hatalmas tényanyagot rendszerező, adatgazdag munkái a magyar tudománytörténet klasszikusai. 1923-ban 1000 koronát adott az MTA-nak.
Elismertség
A Szent István Akadémia (r.: 1916; t.: 1940), a Kisfaludy Társaság (r.: 1923), a Petőfi Társaság tagja (r.: 1923). A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alapító tagja (Baros Gyulával, Horváth János, 1911), elnöke (1933–1940) és t. tagja (1922-től). A Magyar Paedagogiai Társaság alelnöke (1922–1925), elnöke (1938–1939) és t. tagja (1937-től). Az Országos Középiskolai Tanáregyesület t. tagja (1920-tól), t. elnöke (1934-től). A Katolikus Középiskolai Tanáregyesület (1920-tól), a Budapesti Philologiai Társaság t. tagja (1936-tól). Az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnöke (1923-tól).
Elismerés
A debreceni Tisza István Tudományegyetem t. doktora (1937). A Petőfi Társaság Nagydíja (1924), az MTA Semsey Andor-jutalma (1908), az MTA Nagyjutalma (1931).
Szerkesztés
Az Irodalomtörténet c. folyóirat alapító szerkesztője (1912–1932).
Főbb művei
F. m.: A históriás énekek művelődéstörténeti vonatkozásai. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1903)
Listius László Mohácsi veszedelmének forrásai. (Bp., 1906)
A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig. I–II. (Bp., 1909)
A magyar irodalom története Bessenyei György fellépésétől Kazinczy Ferenc halálág. I–II. (Bp., 1913)
Irodalomtörténetem befejezése. P. J. Magyar irodalomtörténete c. mű 5–6. kötetének vázlata. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1917. okt. 22.; Akadémiai Értesítő, 1918)
A magyar irodalom történetének kézikönyve. I–II. (Bp., 1921; 2. kiad. 1924)
Mai magyar költők. (Bp., 1924)
A magyar középiskolák igazgatásának kézikönyve. (Bp., 1926)
P. J. magyar irodalom története. Képes kiadás. I–II. (Bp., 1928; hasonmás kiad.: 1998)
Váczy János l. tag emlékezete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1929. febr. 4.; Az MTA elhunyt tagja fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1929)
P. J. magyar irodalom története. Tudományos rendszerezés. I–VII. (Bp., 1930–1941; CD-ROM, 2002)
Századunk magyar irodalma. (Bp., 1943).
Irodalom
Irod.: Turóczi-Trostler József: A magyar irodalomtörténetírás és P. J. (Bp., 1934)
Németh László: Meghalt egy tanárom. (Híd, 1940)
Gyulai Ágost: P. J. (Magyar Paedagogia, 1940)
Szerb Antal: P. J. (Nyugat, 1940)
Alszeghy Zsolt: P. J., az irodalomtörténetíró. (Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1941)
Keresztury Dezső: P. J. (Magyar Csillag, 1942)
Bóka László: P. J. (B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp., 1962).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
