Plósz Sándor
jogász
Született: 1846. június 10. Pest
Meghalt: 1925. május 9. Budapest
Család
Testvére Plósz Pál (1844-1902) orvos.
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1894. máj. 4.; t.: 1902. máj. 9.; ig.: 1906. márc. 23.).
Életút
Testvére Plósz Pál (1844-1902) orvos, az MTA tagja és Plósz Béla (1863-1945) állatorvos. - A pesti tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1868), ügyvédi (1868), váltóügyvédi vizsgát tett (1869), az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1894. máj. 4.; t.: 1902. máj. 9.; ig.: 1906. márc. 23.). - A pesti pénzügyi ügyészség joggyakornoka (1866-1867), a pestvárosi törvényszék tollnoka (1867-1871), pesti belvárosi-lipótvárosi járásbíróság h. bírója (1871-1872), a pesti törvényszék bírója (1872). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a polgári törvénykezés és a váltó- és keresk. jog ny. r. tanára (1872-1884), a bp.- i tudományegyetemen a polgári törvénykezés ny. r., a váltó- és keresk. jog ún. jogosított tanára (1881-1894, 1905-1910). Az Igazságügymin. államtitkára (1894-1899), igazságügy-miniszter (1899. febr. 26.-1905. jún. 18.), a bajai, a regőcei (1894- 1905), a lugosi választóker. ogy.-i képviselője (1910-1914), majd a főrendiház tagja (1914-1918). Valóságos belső titkos tanácsos (1899-től).Alapvetően új eredményeket ért el a m. perjogi tud. kutatások terén, vezető szerepet játszott a m. polgári perjog reformjának végrehajtásában. Fodor Árminnal és Térfy Gyulával ő készítette el a polgári perrendtartás törvényjavaslatát, amelyet a képviselőház az ő előterjesztésében fogadott el (1910). Minisztersége idején lépett hatályba - többek között - a bunvádi perrendtartás, a főudvarnagyi bíróságról szóló tv. és az uzsoratv.
Főbb művei
F. m.: Tanulmány a perrend 95. §-ának értelmezéséhez. Jogtudományi Közlöny 1873; A halál általi hitelesítésrõl. Jogtudományi Közlöny 1874; A szóbeli eljárásban megengedõ jogorvoslatokról. In: Az V. Magyar Jogászgyűlés Évkönyve Budapest,1874; A keresetjogról. Magyar Igazságügy 1876; Adalékok a keresetjog elméletéhez. Magyar Igazságügy 1879; Beiträge zur Theorie des Klagerechtes. Leipzig,1880; A magyar váltójog kézikönyve. Budapest,1877; A magánokiratok bizonyító ereje, különös tekintettel azokalakjára. Magyar Igazságügy h.n.,1886; A perbeli semmisségekrõl. A semmiség fogalma a polgári perjogban. Akadémiai Értesítõ 1895; A törvényes vélelem természete. Budapest,1911; A perbeli beismerésrõl. Budapest,1907; A polgári per szerkezete azúj perrendtartásban. Budapest,1911; A polgári perrendtartás. Budapest,1912; A bizonyítási teherrõl. Budapest,1916; Zwei Vorträge aus dem ungarischen Zivilprozessrecht. Berlin,1917; A jogi oktatás reformjáról. Magyar Jogi Szemle 1922; P. S.összegyűjtött dolgozatai. Budapest,1927.
Irodalom
Irod.: Magyary Géza:P. S. ig. és t. tag emlékezete. Budapest,1927; Kengyel Miklós:In memoriam P. S. Mozzanatok az 1911. évi polgári perrendtartás keletkezésének történetébõl. Bírák Lapja 1996; Plósz Sándor:A Plósz-család, avagy a név kötelez. Magyar Nemzet h.n.,1999;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
