Preisich Gábor
építész
Született: 1909. május 12. Budapest
Meghalt: 1998. április 20. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1991. máj. 9.).
Életút
Apja Preisich Kornél (1869-1955) orvos, gyermekgyógyász. Leánya Preisich Anikó (1938) belsőépítész, Preisich Katalin (1940) építészmérnök, Váradi Júlia (1948) újságíró. - A Karlsruhei Műsz. Egyetemen Walter Gropius tanítványa (1927-1928), a bp.-i József Műegyetemen építész okl. szerzett (1930), az ÉKME-n doktorált (1962); a műsz. tudományok kandidátusa (1961), doktora (1972), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1991. máj. 9.). - Belgiumban J. Montschen irodájának tervező mérnöke (1930-1932), majd hazatérve Vadász Mihállyal (1932-1942), ill. Gerle Györggyel közös építészirodáját vezette (1942-1945). A Főv.-i Közmunkák Tanácsa városrendezési tervező csoportjának vezető tervezője (1945-1948), az Építéstud. és Tervező Int. Városrendezési Oszt.-ának vezetője (1948-1949), az általa szervezett Főv.-i Tervező Int. ig.-ja (1949-1951), a Főv.-i Tanács Városrendezési Oszt.-ának (1952-1955), majd az átszervezés után a Városrendezési és Építészeti Oszt.-ának, ill. Főoszt.-ának vezetője (1955-1955), a Bp.-i Városépítési Tervező Váll. (BUVÁTI) főépítésze és városrendezési irodájának vezetője (1956- 1975). A BME c. egy. tanára (1969-től).A CIAM m. csoportja tagjaként az 1930-as években jelentős szerepet játszott az új építészeti törekvések mo.-i elterjesztésében, célja a tiszta, választékos, elegáns forma, az egyszerű, jól kiegyensúlyozott tömegkompozició elérése volt. Nevéhez fűződik Bp. és környéke ált. rendezési tervének elkészítése, az ezzel kapcsolatos munkálatok irányítója. Kutatóként elsősorban Bp. városépítésének történetével, lakóterületek beépítési módjával és rekonstrukciójának kérdéseivel, korszerű építéstechnológiák mo.-i ismertetésével és meghonosításának lehetőségeivel fogl. A mo.-i városszociológiai kutatások úttörője.
Főbb művei
F. m.: négyemeletes bérház. Budapest,1933; Simplon-mozi és bérházak. Budapest,1934; OTI-bérházcsoport. Budapest,1935; bérházak. Budapest,1937; bérház. Budapest,1941; irodaház. Budapest,1949; Építõip. Dolgozók Szakszervezetének Székháza. Budapest,; bérház. Budapest,; Csatárka u.-i gyermekváros. Budapest,1965; nyaraló. Szigliget,1969; nyaraló. Szigliget,1974; A családi ház a városban. In: A családi ház Budapest,1941; Nagy-Budapest általános rendezési terve. Új Építészet 1948; Budapest városrendezési tervezésének metodikája. Építés-Építészet 1950; A budapesti földalatti gyorsvasút városrendezési jelentõsége. Magyar Építõművészet 1953; Budapest városépítésének története Buda visszavételétõl a kiegyezésig. Budapest,1960; Lakóterületek korszerű beépítésének kérdései. Építésügyi Szemle 1960; Budapest városépítésének története a kiegyezéstõl a Tanácsköztársaságig. Budapest,1964; Házgyári technológia és városrendezés. Építésügyi Szemle 1965; A magyar városrendezéstörvényes alapjai. Építésügyi Szemle 1968; A budapesti településagglomeráció növekedése és az ebbõl eredõ problémák. Településtudományi Közlemények 1968; Budapest városépítésének története a két világháború között és a felszabadulás után. Budapest,1969; Budapest városfejlesztésének néhány problémája. Analízis és következtetések. Budapest,1971; Walter Gropius. Budapest,1972; Budapest jövõje. Budapest,1973; Városépítési szempontok figyelembe vétele a tervezési gyakorlatban. Budapest,1982; Ernst May. Budapest,1983; Budapest városépítésének története. 1945-1990. Budapest,1998.
Irodalom
Irod.: Preisich Katalin:P. G. életrajza és munkássága. Építés-Építészettudomány 1984; Szabó János:P. G. Magyar Tudomány 1998; Finta József:In memoriam P. G. Új Magyar Építõművészet 1998; Faucher P.:Az utolsó interjú P. G.-ral. Új Magyar Építõművészet; Szabó János:P. G. In: Akadémiai Műhely. Emlékbeszédek. 1999-2000 Budapest,2001;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
