Ránki György
történész
Született: 1930. augusztus 4. Budapest
Meghalt: 1988. február 19. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1982. máj. 7.).
Életút
1944-ben Auschwitzba deportálták, az ott szerzett súlyos tüdőbetegsége miatt a Vöröskereszt 1946-ban Svédo.-ban gyógyította. A M. Közgazdaságtud. Egyetemen gazdaságtörténetet tanult (1949-1951), az ELTE Történettud. Karán történész okl. szerzett (1953), az MKKE-n doktorált (1958); a történelemtudományok kandidátusa (1957), doktora (1963), az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1982. máj. 7.). - A M. Közgazdaságtud. Egyetem, ill. az MKKE Gazdaságtörténeti Tanszék gyakornoka (1951- 1953), az MTA Történettud. Int. tud. segédmunkatársa (1957-1957), tud. munkatársa (1957-1960), tud. főmunkatársa és a Legújabbkori M. Történeti Oszt. vezetője (1960-1969), egyúttal az int. tud. titkára (1960-1962), igh.-e (1962-1976), ügyvezető ig.-ja (1976-1986), ig.-ja (1986-1988). A KLTE BTK M. Történeti Tanszék egy. tanára (1964. júl. 19.-1987), az MKKE Gazdaságtörténeti Tanszék egy. tanára (1987-1988). Az oxfordi egyetem (USA, 1972-1973), a Columbia Egyetem, a Rutgers Egyetem és az oxfordi (USA) St. Anthony’’s College vendégprofesszora (1980-1981), a bloomingtoni Indiana Egyetem M. Tanszék tanszékvezető professzora (1981-1985).Tud. pályafutásának kezdetén elsősorban 19-20. sz.-i m. gazdaságtörténettel fogl. Alapvetően új eredményeket ért el a m. ipar fejlődésének vizsgálata, az ip. forradalom mo.-i sajátosságainak feltárása terén. Vizsgálta az Osztrák-M. Monarchia sajátos hatását a m. gazdaság fejlődésére, monográfiákat írt a két vh. közötti m. gazdaság történetéről, a német gazdasági penetráció és a m. hadigazdaság összefüggéseiről. Később érdeklődése az összehasonlító gazdaságtörténet felé fordult, a közép-K-európai gazdaságok történetének párhuzamos vizsgálata terén nemzetközi hírnevet szerzett. Tudományszervezői és diplomáciatörténeti tevékenysége is jelentős. Az 1960-as években elsősorban ő építette ki a m. történettud. NY-i kapcsolatait. Emlékére két Ránki György-díjat is alapítottak (1992: M. Történelmi Társulat; 1998: MTA Arany János Közalapítvány).
Főbb művei
F. m.: A magyarországi monopóliumok szerepének kérdéséhez. In: ELTE Évkönyve, 1952-1953 Budapest,1953; Magyarország gyáripara az imperializmus elsõ világháború elõtti idõszakában. 1900-1914. Budapest,1955; Német gazdasági expanzió és a magyar gyáripar aszovjetellenes háború idején. 1941-1945. Századok 1955; A monopolkapitalimzs gazdasági alaptörvénye érvényesülésének néhány kérdése Magyarországon az elsõ világháború elõtt. 1900-1914. In: Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon. 1867-1918 Budapest,1956; Magyarország gyáripara a második világbhároú elõtt és a háború idõszakában. 1933-1944. Budapest,1958; Magyarország belépése a második világháborúba. Hadtörténeti Közlemények 1959; Magyarország a fasiszta Németország „életterében”. Budapest,1960; A római hármas egyezmény és a német külpolitika. Századok 1961; A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlõdésének kérdéséhez. In: Tanulmányok Budapest múltjából Budapest,1961; Küzdelem a tervgazdaságért. Századok1963; Magyarország gazdasága a hároméves terv idõszakában. Budapest,1963; Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepérõl. Horthysta külpolitika a második világháborúban. Budapest,1964; A kisipar szerepe a amgyar kapitalista fejlõdésben. Történelmi Szemle 1964; Magyarország gazdasága az elsõ világháború után. 1919-1929. Budapest,1966; A Clerk-misszió története. Történelmi Szemle 1967; 1944. március 19. Magyarország német megszállása. Budapest,1968; Közép-Kelet-Európagazdasági fejlõdése a 19-20. században. Budapest,1969; Molnár Erik. In: A múlt magyar tudósai Budapest,1971; A magyar gazdaság száz éve. Budapest,1972; A második világháború története. Budapest,1973; Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánkk és Kelet-Európa 19-20. századi történetérõl. Budapest,1972; Közgazdaság és történelem - a gazdaságtörténet válaszútjai. Budapest,1977; Gazdasági elmaradottság. Kutatk és kudarcok a XIX. századi Európában. Budapest,1979.
Irodalom
Irod.: In memoriam R. Gy. Történelmi Szemle; Niederhauser Emil:R. Gy. Magyar Tudomány 1988; György Ránki. Danubian Historical Studies 1988; Erényi Tibor:R. Gy. Párttörténeti Közlemények 1988; Hanák Péter:R. Gy.-rõl. Magyar Tudomány 1989; Glatz Ferenc:R. Gy. História 1990; Modern Age, Modern Historism. In memoriam György Ránki. Budapest,1990; Iparosodás és modernizáció. Tanulmányok R. Gy. emlékének. Debrecen,1991;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
