Rudics József, almási
költő
1854-től br.
Született: 1792. február 22. Szabadka, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1879. augusztus 21. Bácsalmás, Bács-Bodrog vármegye
Iskola
A pesti egyetemen bölcsész- (1809) és jogtudori okl. szerzett (1816). Az MTA tagja (t.: 1873. máj. 21.).
Életút
A politika iránt érdeklődő joghallgató részt vett az 1811. évi országgyűlésen, mint a távollevő főrendek követe (absentium ablegatus). Bács-Bodrog vm. aljegyzője (1825–1832), alispánja (1832–1837); közben a vm. követként részt vett az 1832–1836. évi országgyűlésen. A Helytartótanács tanácsosa (1837-től), egyúttal Bács-Bodrog vm. adminisztrátora (1837–1841), főispánja (1841– 1848, 1861–1862, 1867–1879).
A magyar irodalom támogatója és népszerűsítője. 1822-ben megismerkedett Kisfaludy Károllyal, s anyagilag is támogatta folyóirata, az Aurora megjelenését. Kisfaludy Betegek (1825) c. vígjátékában barátjáról is megemlékezett. A drámában Kisfaludy saját hipochondriáját gúnyolta ki (ő maga Kisteleky Károly, barátja Budházy József név alatt szerepelt). Főként gyászkölteményeket írt, versei Hervatag füzér (1857–1870) címen jelentek meg.
Emlékezet
1854-ben osztrák bárói rangot kapott. Róla nevezték el a 22 egyházi beszédet és egy kottás egyházi éneket tartalmazó Rudics- kódexet (1673), amelyet rácalmási könyvtára számára szerzett meg. Az MTA-ra 1860-ban 2100 koronát, utóbb fia, ifj. Rudics József 1894-ben további 180 000 koronát hagyott.
Főbb művei
F. m.: Dissertatio inauguralis juridica de jure statuendi impedimenta matrimonii dirimentia … Jogtudori értek. Latin nyelven. (Pest, 1816)
Hervatag füzér. I–II. Költemények. Írta s kézirata helyett nyomtatá. A szerző kőnyomatású arczképével. (Pest, 1857–1870).
Irodalom
Irod.: Br. R. J. (Vasárnapi Ujság, 1879)
Br. R. J. (Ellenőr, 1879. 405.)
Angyal Dávid: Arany János az utolsó Himfy-utánzóról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933)
Id. br. R. J. emlékezete. (Kalangya, 1943).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
