Rybár István
geofizikus
Született: 1886. május 7. Budapest
Meghalt: 1971. szeptember 1. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; r.: 1931. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári okl. (1909), bölcsészdoktori okl. szerzett (1911); közben a göttingeni egyetemen is tanult (1909-1910), a kísérleti és elméleti fénytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1915), az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; r.: 1931. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). A fizikai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, védés nélkül, 1957). - Részt vett br. Eötvös Loránd gravitációs és földmágnességi expedícióiban (1908-1912). A bp.-i tudományegyeten, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Int. tanársegéde (1912-1920), egy. adjunktusa (1920-1922) és az int. vezetője (1919-1921). A kísérleti és elméleti fénytan magántanára (1915-1922), a gyakorlati természettan ny. r. tanára, egyúttal a Gyakorlati Fizikai Int. ig.-ja (1922-1940); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1936-1937). A M. Áll. Eötvös Loránd Geofizikai Int. tud. főmunkatársa (1950-1961). Houstonban (USA) járt hosszabb tanulmányúton (1930).Tud. pályafutásának kezdetén spektrálanalízissel és a fényvisszaverődés problémáival fogl., majd érdeklődése br. Eötvös Loránd buzdítására a torziós inga korszerűsítése és továbbfejlesztése felé fordult. Az Eötvös-féle továbbfejlesztett torziós ingája, az Auterbal a két vh. között külföldön is elterjedt, majd az E-54 jelű torziós ingája elnyerte az 1958. évi brüsszeli világkiállítás nagydíját.
Főbb művei
F. m.: A lanthán és a kobalt spektrálvonalainak Zeeman-effektusáról. Mathematikai és Physikai Lapok 1911; A teljes fényvisszaverõdés absolut phasisváltozásainak kísérleti meghatározása. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1914; A teljes fényvisszaverõdés absolut phasisváltozásai kettõsen törõ közegek belsejében. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1915; Az elektronhypothesis a fényelméletben. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1916; Új szerkezetű Eötvös-féle torziósinga. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1919; A folyadékok felszínérõl a polározás szöge alatt visszaverõdött fény vizsgálata. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1921; Visszaverõdés a kettõsen törõ forgató közegek belsejében. Budapest,1922; A fizika múltja, jelene és jövõje hazánkban. In: A természet-, orvos-, műszaki és mezõgazdaságtudományi országos kongresszus munkálata Budapest,1926; Vizsgálatok a földön mozgó testek nehézségeirõl. Eötvös Loránd elõadásairól és eredeti elõadási kísérleteirõl. In: Eötvös Loránd Emlékkönyv Budapest,1930; Fizikai mérések. Budapest,1931; Az Eötvös-féle troziós inga zavarairól. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,é.n.; Az Eötvös-inga megbízhatósága. - Az Eötvös-inga csillapodási ideje csökkentésének problémái. MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei 1952; Eötvös-Torsion Balance. Model E-54. Geofisica Pura & Applicata 1957; Eötvös vizsgálatainak jelentõsége. In: Műszaki nagyjaink Budapest,1967.
Irodalom
Irod.: Barta Györgyi:R. I. Magyar Geofizika 1971; Baintner Géza:R. I. Fizikai Szemle 1972; Ozogány Ernõ:Eotvös Loránd hagyatéka. Zemplén Gyõzõ, Pekár Dezsõ, R. I. In: Gondolatokból épült katedrális Pozsony,2001;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
