Schafarzik Ferenc
geológus
Született: 1854. március 20. Debrecen, Bihar vármegye
Meghalt: 1927. szeptember 5. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen földrajz–természetrajz szakos tanári okl. (1877), bölcsészdoktori (1883), a technológiai geológia tárgykörben magántanári képesítést okl. szerzett (1891), az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.; r.: 1916. máj. 4.).
Életút
A bp.-i tudományegyetem Ásvány-Földtani Tanszékén Szabó József tanársegéde (1876–1882), a M. Földtani Int. osztály-, majd főgeológusa (1882–1904). A József Műegyetem magántanára (1891–1904), az ásvány- és földtan ny. r. tanára (1904–1927); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Oszt. dékánja (1912–1914). M. kir. bányatanácsos (1902-től). – A földrengéstani, hidrogeológiai és műsz. geológiai kutatások egyik mo.-i megalapítója. Tud. pályafutásának kezdetén a Cserhát vulkanikus képződményeit tanulmányozta, majd Déchy Mór kaukázusi expedíciója szakértőjeként a Kubán hegyvidéki, a dagesztáni és a bakui olajmezőket vizsgálta, amelynek során fontos vulkanológiai, morfológiai és kőzettani megállapításokat tett. Alapvetően új eredményeket ért el Erdély kőolaj- és földgázkészleteinek feltárása terén, majd az 1910-es években feltérképezte a D-Kárpátok Berzászka és Hátszeg közötti szakaszát és behatóan elemezte Bp. és környéke geológiai viszonyait. Hidrológiai kutatásai során elsősorban a budai hévizek és a budai Duna-part hidrogeológiai helyzetét tanulmányozta. A zágrábi földrengés után nevéhez fűződik a mo.-i földrengések tud. megfigyelésének a megszervezése (1880-as évek). Tiszteletére a M. Hidrológiai Társaság ~-emlékérmet alapított (1942). – A Szt. István Akad. tagja (r.: 1917; t.: 1927) és a IV. Oszt. elnöke (1917-től). A Magyarhoni Földtani Társulat másodelnöke (1904–1910), elnöke (1910–1916), t. tagja (1918-tól); egyúttal a Hidrológiai Szakoszt. társelnöke (1917–1920), elnöke (1920–1922). – A Földtani Közlöny (Pethő Gyulával, 1884–1888), a lipcsei Mathematische und naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn társszerkesztője (Kürschák Józseffel, 1902-től).
Főbb művei
F. m.: A Cserhát délnyugati részének eruptív kőzetei. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1881)
A Pilis hegység geológiai viszonyai. (Földtani Intézet Évi Jelentése, 1883)
A magyarországi földrengésekről. (Bp., 1884)
A Cserhát piroxén andezitjei. (Földtani Intézet Évkönyve, 1892)
Az aldunai Vaskapu hegység geológiai viszonyainak és történetének rövid vázlata. (Földtani Közlöny, 1903)
Budapest harmadik főgyűjtő csatornájának földtani szelvénye. (Földtani Közlöny, 1903)
Adatok a Szepes-Gömöri Érchegység pontosabb geológiai ismeretéhez. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1904. jún. 20.; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904)
A magyar korona országai területén levő kőbányák ismertetése. (Bp., 1904; németül is)
A Szepes-Gömöri Érchegység geológiai viszonyai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904)
Ruszkabánya környékének geológiai viszonyai. (Bp., 1906)
Budapest székesfőváros legújabb geológiai térképezéséről. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1921. dec. 19.; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. (Hidrológiai Közlöny, 1928)
Geológiai kirándulások Budapest környékén. Vendl Aladárral. (Bp., 1929; 3. átd. és bőv. kiad. Papp Ferenccel, Vendl Aladárral, 1964).
Irodalom
Irod.: Papp Károly: Sch. F. emlékezete. (Földrajzi Közlemények, 1927)
Telegdi Roth Károly: Sch. F. t. tag emlékezete. (Földtani Közlöny, 1928)
Rozlozsnik Pál: Sch. F. r. tag emlékezete. (Bp., 1935)
Vendl Aladár: Sch. F., a hazai műszaki földtan megalapítója. (Bp., 1954)
Tokody László: Megemlékezés Sch. F.-ről születése 100. évfordulóján. (Földtani Közlöny, 1954)
Bidló Gábor: Megemlékezés Sch. F.-ről, a hazai műszaki földtan megalapítójáról. (Földtani Közlöny, 1974)
Bidló Gábor: Sch. F. munkássága a Kaukázus kutatásában. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1992).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
