Schandl József
mezőgazdasági mérnök, állatorvos
Született: 1885. április 27. Bakonybél, Veszprém vármegye
Meghalt: 1973. július 10. Budapest
Család
Testvére Schandl Károly (1882–1972) jogász, agrárpolitikus.
Iskola
A Magyaróvári Gazdasági Akad.-n gazda okl. (1906), az Állatorvosi Főisk.-n állatorvosi okl. (1909), állatorvos-doktori okl. szerzett (1914); közben hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Németo.-ban és Svédo.-ban (1912). A mg.-i tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1953. máj. 30.; r.: 1960. ápr. 14.).
Életút
A kapuvári öntési gazdaság gyakornoka (1904–1905), majd tanulmányai befejezése után Bécsben katonai szolgálatot teljesített (1909–1910). Az Állatorvosi Főisk. Állattenyésztési Int. gyakornoka (1910–1911), a Magyaróvári Gazdasági Akad. tanársegéde (1911–1912), segédtanára (1912–1913), a Kolozsvári Gazdasági Akad. Állattenyésztési Tanszék tanszékvezető r. tanára (1913–1914), az I. vh.-ban hadi szolgálatot teljesített (1914–1918). A Magyaróvári Gazdasági Akad.-n az állattenyésztéstan rk. tanára (1918–1920), egyúttal az Állatorvosi Főisk. előadó tanára (1919–1922). A bp.-i tudományegy. közgazdaság-tud. karon az állattenyésztéstan és a tejgazdaságtan ny. rk. (1919–1924), ny. r. tanára (1924–1934) és a kar dékánja (1932–1933). A József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Mg.-i és Állatorvosi Oszt.-án az állattenyésztéstan és a tejgazdaságtan ny. r. tanára (1934–1945), a M. Agrártud. Egyetemen Mezőgazdaság-tud. Karán az állatenyésztéstan ny. r. tanára (1945–1948) és a kar dékánja (1946–1948). Az Állattenyésztési Kut. Int. Juhtenyésztési Oszt. tud. főmunkatársa (1948-1951), az int. ig.-ja (1951–1960). Az Orsz. Gyapjú- és Selyemminősítő Int. ig.-ja (1927–1960). – A m. agrártud. egyik kiemelkedő személyisége, aki legjelentősebb eredményeit elsősorban a juhtenyésztés és a gyapjútermelés területén érte el. A gyapjútermelésben bevezette a relatív termelés elvét. Nevéhez fűződik a m. fésűsmerinói juhfajta kitenyésztése, az orsz. juhkönyvezés és a tejellenőrzés bevezetése. Jelentős érdemeket szerzett a merinóállomány tejelőképességének kifejlesztésében. – Az MTA Állattenyésztési és Zoológiai Biz. tagja (1950–1960), az Állattenyésztési Biz. elnöke (1960-tól). Az Orsz. Gazdasági Szakoktatási Tanács, az Orsz. Állateü.-i Tanács, a Mg.-i Kísérletügyi Tanács, az Orsz. Természettud. Tanács, az Állatorvosi Tisztivizsgáló Biz. tagja. A M. Mg.-i Műv. Társaság elnökségi tagja (1946-tól), az Állattenyésztési Tanács (1949-től), a Mg.-i Tud. Tanács tagja (1953-tól). – A berlini Humboldt Egyetem (1965), az Agrártud. Egyetem tb. doktora (1965). – Kossuth-díj (1954), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954), Munka Érdemrend (1960).
Főbb művei
F. m.: A hússertések és mangalicák anyagcsereviszonyai. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1914)
A sörélesztő takarmányértéke. (Kolozsvár, 1914)
A szarvasmarha tenyésztése. (Bp., 1920; 4. kiad. 1947)
Az állattenyésztés enciklopédiája. (Bp., 1924)
Gyapjúismeret. (Bp., 1924; 2. kiad. 1934)
Az állattenyésztés biológiája. (Bp., 1925)
Általános állattenysztéstan. Konkoly Thege Sándorral. (Bp., 1925; 3. kiad. 1948)
A sertés tenyésztése. (Bp., 1928; 3. kiad. 1948)
A ló tenyésztése. (Bp., 1928; 3. kiad. 1949)
A juh tenyésztése. (Bp., 1928; 3. kiad. 1949)
Gyapjú-, tej- és hústermelés a juhászatban. (Bp., 1939; 4. kiad. 1959)
A kisgazda állattartása. (Bp., 1940)
Juhtenyésztés. (Bp., 1951; 5. kiad. 1966)
Szarvasmarha-tenyésztés. (Bp., 1952; 4. kiad. 1962)
A cigája nemesítése Ile de France fajtával. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1954. dec. 13.; MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Lótenyésztés. (Bp., 1955; 2. kiad. 1959)
A belterjes, négyes hasznosítású merinójuhászatok jelentősége hazánkban. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1960. dec. 21.; MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960).
Irodalom
Irod.: Horn Artur: Sch. J. (Magyar Tudomány, 1973)
Horn Artur: Sch. J. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
Bozó Sándor: Sch. J. halálának huszadik évfordulójára. (A Hús, 1993).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
