Főbb művei

F. m.: A Shakespeare–Bacon-vita. (Fővárosi Lapok, 1885. 217. és 218.)
Az első magyar színigazgató: Kelemen László. (Fővárosi Lapok, 1888. 249.)
A karácsonyi mysteriumok eredete. (Fővárosi Lapok, 1888. 337. és Egyetemes Philologiai Közlöny, 1889)
A Bethlehem a népmysteriumokban és a dráma történetében. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1894; és külön: Bp., 1894)
Bosnyák hősdalok. (Nyugatmagyarországi Híradó, 1895. 13. és 14.)
Régi magyar dalokról. (Nyugatmagyarországi Híradó, 1895. 35–37.)
Az ezredév és a könyvkereskedések. (Jelenkor, 1896. 7.)
A műtörténelmi anyag behozatala a polgári fiúiskolák tantervébe. (Polgári Iskolai Közlöny, 1899)
Shakespeare apokrif levelei. (Magyar Szemle, 1901)
Rovásos jeleinkről. (Magyar Salon, 1903)
Sociologia, ipartörténet és ethnologia. (Iparoktatás, 1904)
Ethnographia és aesthetika. (Ethnographia, 1904)
Jókai írói egyénisége. (Tanulók Lapja, 1904. 13–15.)
Az ipartörténet főbb korszakai. – Az ipari munka sorsa az újkorban. (Iparoktatás, 1906)
A líra és epika eredetéről. (Ethnographia, 1906)
Népkönyvtárak szervezése. (Népnevelés, 1906; és külön: Bp., 1906)
Mit szeret a nép olvasni? A külföldi népkönyvtárak statisztikájából. (Népművelés, 1906)
Az énekesrendek keletkezése. (Ethnographia, 1907)
A vadász temetése. Egy népszerű kép származástörténete. (Ethnographia, 1915)
Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye. Kiadta Kálmány Lajos. (Irodalomtörténet, 1915)
Arany János népiessége. (Ethnographia, 1917)
Az egyéniség. (Nemzeti Nőnevelés, 1917)
Adalékok a Toldi-mondához. – Az Ezeregy-éj. – A Bajusz-adoma keletkezése. (Ethnographia, 1918)
A magyar nép lelkéről. A Magyarország ismertetése előadás-sorozat előadása. (Néptanítók Lapja, 1920; és külön: A Szabad Lyceum kiadványai. Bp., 1920)
Mi a folklore? (A Magyar Néprajzi Társaság Propaganda-bizottságának Kiadványai. 2. Bp., 1920)
A magyar népköltés értékei. S. S. előadása a Magyar Néprajzi Társaság első gyulai propagandagyűlésén. (Néptanítók Lapja, 1921; és külön: A Magyar Néprajzi Társaság Propaganda-bizottságának Kiadványai. 6. Bp., 1921)
A matriarchatus nyomai a folklore-ban. – A népmese problémái. (Társadalomtudomány, 1921)
Keleti elemek népmeséinkben. (Ethnographia, 1922)
A Toldi-monda keletkezése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1924. febr. 5.; megjelent két részben: Irodalomtörténeti Közlemények, 1924 és önállóan, külön: Bp., 1924)
Az ethnologia tárgyköre és módszerei. (Ethnographia, 1926)
A gondolatritmus eredete. – A vasorrú bába és mitikus rokonai. (Ethnographia-Népélet, 1927)
A finnek és észtek néprajza. (Finnek és észtek. Bp., 1928)
A csók eredete. (Ethnographia-Népélet, 1928)
Magyar ősvallási elemek népmeséinkben. A kacslábon forgó várkastély. – Lél vezér kürtmondája. (Ethnographia-Népélet, 1929)
Bevezetés a néptudományba. S. S. beköszöntő előadása az újonnan szervezett Néptani Tanszéken. Szeged, 1929. szept. 20. (Napkelet, 1929)
Ősi fejfaformák népünknél. (Ethnographia-Népélet, 1930)
A karácsonyfa története. (Napkelet, 1930)
Ugrische Elemente im ungarischen Volkstum. (Finno–Ugrica. 3. Bp., 1931)
Népmeséink sárkány-alakja. (Ethnographia-Népélet, 1931)
A 80-as évek egyetemi élete Pesten. (Napkelet, 1931)
A magyarság faji összetétele. 1–2. (Napkelet, 1932)
A vas babonás ereje. (Ethnographia-Népélet, 1933)
Magyarok dicsérete 1000 év előtt. (Szegedi Füzetek. Szeged, 1934)
Históriás énekeseink a középkorban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1934. febr. 5.)
Népdal, ballada, monda. (Bp., 1935)
A praelogikus gondolkozás és a népmesék csodás elemei. (Budapesti Szemle, 1937; és külön: Bp., 1937)
A magyar ősi hitvilág. (A magyarság néprajza. IV. köt. Bp., 1937; hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991)
A népmese és a tudomány. (A Kis Akadémia Könyvtára. 28. Bp., 1938)
A népmesék eredetkérdéséhez. Két népmese keletkezéstörténete. (Budapesti Szemle, 1939; és külön: Bp., 1939)
A magyar csodaszarvasmonda. (Magyarságtudomány, 1942)
A vasorrú bába és mitikus rokonai. Vál. tanulmányok. Vál., sajtó alá rend. Horváth Ildikó, a bevezető tanulmányt írta Verebélyi Kincső. (Hermész Könyvek. Bp., 1991)

szépirodalmi művei: Ki a legény a csárdában? Megtörtént história. (Bp., é. n.)
Az ingovány-vár. Történelmi elbeszélés a magyar ifjúság számára. (Hazafias Könyvtár. 17. Bp., 1893; 2. kiad. 1906)
A hős varga. Történelmi elbeszélés Buda múltjából az ifjúság számára. (Hazafias Könyvtár. 17. Bp., 1894; 2. kiad. 1896)
Az áruló. Történelmi elbeszélés a régi időkből az ifjúság számára. Juszkó Béla képeivel. (Hazafias Könyvtár. 19. Bp., 1894)
Ágyúdörgés között. Történelmi elbeszélések a régmúlt időkből. (Bp., 1895)
Uti rajzok. Képek Boszniából, Horvátországból és Dalmácziából. (Szépirodalmi Kincstár. Bp., 1901). 

Irodalom

Irod.: Emlékkönyv S. S. 75. születésnapjára. (Bp., 1939)
Sándor István: S. S. és a néprajzi bibliográfia. (Index Ethnographicus, 1960)
Ortutay Gyula: S. S. (O. Gy.: Írók, népek, századok. Bp., 1960)
Dömötör Sándor: S. S. és a „proletárság.” (Néprajz és Nyelvtudomány, 1963)
Korompay Bertalan: S. S. három levele tükrében. (Ethnographia, 1992)
Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. (Bp., 2001).