Sós József
orvos
Született: 1906. november 21. Orosháza, Békés vármegye
Meghalt: 1973. január 4. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.).
Életút
A debreceni Tisza István Tudományegyetemen ált. orvosi okl. (1932), laboratóriumi, közegészségtani és járványtani szakorvosi vizsgát tett, a táplálkozás kórélettana tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1940), az orvostudományok doktora (1953), az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.). - A debreceni Tisza István Tudományegyetem Élettani és Ált. Kórtani Int. gyakornoka (1931-1932), a debreceni közkórház Gyermekgyógyászati Oszt. segédorvosa (1932-1933), Orosházán gyakorló orvos (1933-1936). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem, ill. a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertani és Ált. Kórtani Int. egy. tanársegéde (1936-1941) és magántanára (1940-1946), c. ny. rk. tanára (1946-1948). Az Orsz. Közeü.-i Int.-ben az általa megszervezett Néptáplálkozás-kutató Oszt. vezetője (1941-1947) és csoportig.-ja (1946-1948), egyúttal a szintén általa megszervezett Golyvakutató Állomás (1943-1948), vmint a Népjóléti Min.-ban az Egészségvédelmi Főoszt. vezetője (1945-1948). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. a BOTE-n a kórélettan ny. r. (1948-1951), egy. tanára (1951-1973) és a Kórélettani Int. ig.-ja (1948-1973); közben az egyetem tud. rektorh.-e (1962-1964), rektora (1964-1967). Az Orsz. Diétetikai Int. ig.-ja (1971-1973).Táplálkozástudománnyal, a néptáplálkozás kórélettanával fogl., a pajzsmirigy és az aminosav okozta elváltozások nemzetközileg is elismert kutató professzora. Elsők között bizonyította, hogy a létfontosságú aminosavak hiánya következtében sajátos, önálló folyamatok keletkezhetnek, s afehérjehiányos táplálkozás okozta betegségekben az ún. esszenciális aminosavak kiesése mellett a nem esszenciális aminosavak anyagcseréje is felborul. A hirtelen szívhalálokkal kapcsolatban kimutatta, hogy a kórfolyamatban a vaszkuláris komponens mellett a szívizom anyagcserezavara is fontos szerepet játszik. Jelentősek az ún. civilizációs betegségekre vonatkozó kutatásai is. A kemizációs civilizációs ártalmak közül behatóan vizsgálta az idegrendszer korai funkcionális zavarait. Orvostörténettel is fogl. Emlékére alapították a Sós József-emlékérmet.
Főbb művei
F. m.: A gyakorló orvos laboratóriuma. Budapest,1941; A gyakorló orvos laboratóriuma. Budapest,1968; Magyar néptáplálkozástan. Budapest,1942; Mit eszünk és mivel táplálkozunk?. Pécs,1943; Háborús táplálkozás. Budapest,1943; Kórélettan. Budapest,1949; Szervezetünk felépítése és működése. Budapest,1950; Kórokozó és gyógyító táplálás. Budapest,1952; Anyagcsere meghatározás. In: Klinikai laboratóriumi diagnosztika Budapest,1952; A rosszindulatú daganatok megelõzése. In: Onkológia Budapest,1952; Kísérleti állatok biológiai és fiziológiai standard értékei. In: A kísérletes orvostudomány vizsgáló módszerei Budapest,1954; Népélelmezés. Budapest,1959; Hõgyes Endre élete és munkássága. Budapest,1962; Szervezeti károsodások alimentáris tényezõi. MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei h.n.,1962; Die Pathologie der Eiweissernährung. Budapest,1964; Táplálkozás, egészség, betegség. Budapest,1965; A kórélettan tankönyve. Budapest,1966; A civilizációs betegségek kórtana. Budapest,1969; A táplálkozás művészete. Budapest,1970; Klinikai kémiai laboratóriumi zsebkönyv. Budapest,1974; Az ember egészsége a tudományos-technikai forradalomban. Budapest,1974.
Irodalom
Irod.: Kesztyűs Loránd:S. J. Magyar Tudomány 1973; Gáti Tibor:S. J. Kísérletes Orvostudomány 1973; Buzinkay Géza:S. J. Orvostörténeti Közlemények 1973; Beck Zoltán Koszorús Oszkár:S. J. Orosháza,1981; A múlt orvostörténészei. Piliscsaba-Budapest,2002;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
