Surányi János
mezőgazdasági mérnök
Született: 1886. február 12. Győr
Meghalt: 1965. november 8. Budapest
Iskola
A magyaróvári gazdasági akadémián gazda okl. szerzett (1906). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; ismét l.: 1954. jún. 19.; r.: 1960. ápr. 14.).
Életút
Az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás asszisztense (1906–1916), kísérletügyi adjunktusa (1918–1933); közben az állomás aradi kirendeltségének vezetője (1916–1918), majd az állomás igazgatója (1933–1937). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán a növénytermesztéstan ny. r. tanára (1936–1945); közben a Mezőgazdasági és Állatorvostani Kar dékánja (1943–1944), ill. a Mezőgazdasági Osztály elnöke (1944–1949). A Magyar Agrártudományi Egyetemen a növénytermesztéstan ny. r. tanára (1945–1949); közben a Mezőgazdasági Kar dékánja (1945–1946), majd az Egyetem bp.-i osztályának elnöke (1948–1949), nyugdíjazták (1949). Reaktiválása után a martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője (1952–1956).
Tudományos pályafutásának kezdetén a talajművelés, a műtrágyázás és a takarmánytermesztés kérdéseivel foglalkozott, majd érdeklődése a kultúrnövény-honosítás felé fordult. A takarmánycirok magyarországi meghonosítója, takarmányozási értékének és agrotechnikájának kidolgozója, de kimagasló eredményeket ért el a szudáni cirokfű magyarországi meghonosításában, és sokat fáradozott a szójatermesztés agrotechnikai fejlesztésén is. Az 1930-as évektől nagy érdemeket szerzett a búzanemesítésben és a kukoricatermesztés fejlesztésében. 1945 után a többtermelés érdekében elsősorban az ún. kettős termesztés lehetőségeit vizsgálta. A talajvédelemmel kapcsolatos tevékenysége is értékes.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére az MTA Növénytermesztési Bizottsága Surányi János-emlékérmet alapított (a növénytermesztéstan területén végzett kiemelkedő tudományos teljesítmény elismeréséért, a 2005. jún.-i elnökségi ülésén; először 2005-ben adták át, első díjazottja Antal József volt.).
Elismertség
A Darányi Ignác Agrártudományi Társaság r. tagja. A Magyar Természettudományi Társulat Mezőgazdasági Szakosztályának elnöke (1940–1946).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1954). Kossuth-díj (1957).
Szerkesztés
Az Acta Agronomica főszerkesztője (1955–1965).
Főbb művei
F. m.: A csongrád-mindszenti öntözött rét feljavítására irányuló 12 évi kísérletezés eredményei. (Kísérletügyi Közlemények, 1919)
A kásaköles és termesztése. (Bp., 1921)
Gyepeink és szálas takarmánynövényeink trágyázása, különös tekintettel a műtrágyák alkalmazására. (Bp., 1926; 2. kiad. 1930)
Rétek és legelők termőképességének fokozása, különös tekintettel a trágyázásra. Villax Ödönnel. (Magyar Kir. Földmívelésügyi Miniszter kiadványai. 3. Magyaróvár, 1930)
Újabb termesztési kísérletek szudánifűvel az 1917–1929. években. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
Kukoricafajták és termesztésük. Villax Ödönnel. (Magyaróvár, 1932; németül is)
Búzaműtrágyázási tapasztalatok a rozsdaévről. (Köztelek, 1933)
A szójababtermelés legújabb eredményei. Zajtay Andorral. (Bp., 1934)
A békéscsabai öntözött szikes rét legújabb üzemi eredményei. (Köztelek, 1936)
Fajtakísérletek búzatermesztésünk egységesítésének szolgálatában. I–II. köt. (Bp., 1936)
A mezőgazdasági növénytermesztés. (Természettudomány és technika. Bp., 1936)
A szójatermesztés fontosabb kérdései. (Bp., 1937)
A magyar búzatermesztés átszervezése. 1931–1937. Hankóczy Jenővel, K. Takách Gyulával. (Bp., 1938)
Három évi kísérletek kukoricafajtákkal. 1934–1936. (Országos M. Kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás jelentései. Magyaróvár, 1938)
A sáfrányszeklice és termesztése. (Köztelek, 1939)
Kukoricatermesztésünk fejlesztésének körülményei. (Köztelek, 1940)
Repcetermesztési útmutató. (Bp., 1940)
Rövid útmutató a szójabab termesztésére. (Bp., 1941)
Jegyzetek a kettős termesztésről. – A vetőmagszántás helyes alapjai. (Köztelek, 1941)
A mezőgazdasági növénytermesztés. (A mai világ képe. IV. köt. Bp., 1942)
A tavaszi olajlen, a napraforgó és a ricinus sikeres termesztésének főbb irányelvei. (Bp., 1942)
Új növények és honosítások mezőgazdaságunkban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1947. ápr. 28.; megjelent: Természettudomány, 1947)
Talajvédelem – nemzetvédelem. (Bp., 1948)
A kettőstermesztés jelentősége és alkalmazásának helyes módja. Előadások és hozzászólások. (Bp., 1951)
A szántóföldi kettőstermesztés módszerei és növényei. (Bp., 1952)
Kísérletek somkórós és szudáni cirokfüves szántóföldi legelőkkel. (Növénytermelés, 1952)
Megfigyelések a takarmánycirokról, különös tekintettel a kettőstermesztésre. (MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1952)
A kukorica származása és hazai agrotechnikájának néhány fontos kérdése. (MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1954)
A kukorica. Monográfia, 57 ábrával illusztrálva. Mándy Györggyel. (Magyarország kultúrflórája. Bp., 1955)
Szemestakarmány-termesztésünk időszerű kérdései. (MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1955)
Mezőgazdasági növénytermesztésünk, különösen takarmánytermesztésünk fejlesztése honosításokkal. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. ápr. 25.; megjelent: MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1956)
A kukorica és termesztése. Monográfia. (Bp., 1957)
Német–magyar és magyar–német mezőgazdasági szótár. I–II. köt. Szerk. Kunffy Zoltánnal. (Kisszótár-sorozat. Bp., 1959–1960; 2. kiad. 1965–1966).
Irodalom
Irod.: Láng Géza: S. J. (Magyar Tudomány, 1966)
Bajai Jenő: 100 éve született S. J. (Növénytermelés, 1986).
Megjegyzések
1. Mivel kétszer tartott levelezői tagsági székfoglalót, rendes tagsága után újabb székfoglalót már nem tartott! 2. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság egy mosonmagyaróvári sírt védett le. Tóth Vilmos és a budapesti Farkasréti Temető adatai szerint Surányi János a Farkasréten nyugszik (49-es parcella, ún. körönd, Tóth Vilmos úgy tudja, hogy az MTA vette meg és alakította ki a sírhelyet). Valószínű, hogy ez esetben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tévedésből Surányi (Schaub) János győri kanonok sírját védette le – Mosonmagyaróvárott!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
