Surányi-Unger Tivadar, vitéz
közgazdász, jogász
Született: 1898. február 4. Budapest
Meghalt: 1973. november 1. New York, USA
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; kizárták: 1948. ápr. 23.; tagsága visszaállítva: 1991. máj. 9.).
Életút
A grazi tudományegyetemen osztrák állam- és jogtud. doktori okl. (1919; honosítva: Bp., 1920), a József Műegyetemen közgazdaság-tud. doktori okl. szerzett (1921), Bp.-en ügyvédi vizsgát tett (1924), a keresk. politika (1925) és a közgazdaság elmélete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1928), az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; kizárták: 1948. ápr. 23.; tagsága helyreállítva: 1991. máj. 9.). - Bp.-en ügyvéd (1924-1926), egyúttal a József Műegyetem (1925-1929), és a bp.-i tudományegy. közgazdaság.-tud. kar magántanára (1928-1929), ill. a miskolci ev. jogakad.-n a keresk. és váltójog, vmint a polg. perrendtartás r. tanára (1926-1929). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a statisztikai és közgazdaságtan ny. rk. (1929-1933), ny. r. tanára (1933-1940) és a tanszék vezetője (1929-1940); közben a Jog- és Államtud. Kar dékánja (1936-1937), dékánh.-e (1937-1938). A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a közgazdaságtan és pénzügytan ny. r. tanára és a tanszék vezetője (1940-1944). A St. Gallen-i Közgazdaság-tud. Főisk. (1932-1933), a University of South California (1935, 1937, 1939), ill. a berlini és a breslaui egyetem vendégprofesszora. 1944 végén külföldre távozott, az Innsbrucki Egyetem (1944-1946), a Syracuse-i (USA) Egyetem (1946-1964), a Göttingeni Egyetem professzora (1958-1966); közben Göttingenben a Társadalom- és Közgazdaságtud. Kar dékánja (1964-1965). A Müncheni, a Marburgi, a Tübingeni, a Bombayi és a Sanghaji Egyetem professzora.A közgazdaságtan és a filozófiai határterületeivel, majd gazdaságpolitikai kutatásokkal fogl. A szociális piacgazdaság elméletének egyik megalapozója. Alapvető munkásságot fejtett ki a 20. sz.-i m. gazdaságpolitika vizsgálatában. A II. vh. után a m. emigráció egyik legjelentősebb gazdaságteoretikusaként elsősorban a különböző társadalmi-gazdasági rendszerek összehasonlító elemzésével fogl.
Főbb művei
F. m.: A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig. Budapest,1920; Dogmengeschichte der Nationalökonomie als selbständige Wissenschaft. Budapest,1922; Philosophie in der Volkswirtschaftslehre. Jena,; A célkitűzés problémája a gazdaságpolitikában, különös tekintettel a kereskedelmi politikára. Budapest,1924; A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései. Budapest,1927; Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehreim ersten Viertel des XX. Jahrhunderts. Jena,1927; Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehreim ersten Viertel des XX. Jahrhunderts. London-New York,1931; Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehreim ersten Viertel des XX. Jahrhunderts. Tokyo,1934; New York gazdaságpolitikája. Budapest,1929; Recent Developments in American Economic Policy. Budapest,1930; Geschichte der Wirtschaftsphilosophie. Berlin,1931; Weltwirtschaftspolitik im Entstehen. Jena,1933; Állam és tõke. Szeged,1935; Magyar nemzetgazdaság és pénzügy. Budapest,1936; Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében. 1925-1934. Budapest,1937; A magyar gazdasági jólét útja. Budapest,1940; Weltwirtschaft und Wehrwirtschaft. Jena,1942; A pénz átmenetgazdasági problémái. In: Idõszerű gazdasági kérdések Budapest,1944; Átalakulás és pénzérték. Budapest,1944; Private Enterprise and Govermental Planning. New York,1950; Comparative Economic Systems. New York-Toronto-London,1952; Comparative Economic Systems. Hongkong,1958; Comparative Economic Systems.Kyoto,1961; Studien zum Wirtschaftswachstum Südosteuropeas. Stuttgart,1964; Wirtschaftsphilosophie des XX. Jahrhunderts. Suttgart,1967.
Irodalom
Irod.: Horváth Róbert:S-U. T. statisztikai munkássága. Statisztikai Szemle 1993; Csikós-Nagy Béla:S-U. T. In: Magyar közgazdászok a két világháború között Budapest,1994;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
