Balassa Miklós
politikus, jogász
Született: 1892. szeptember 11. Nagykanizsa, Zala vármegye
Meghalt: 1966. március 13. Pécs
Család
Sz: Balassa Miklós posta-főigazgató, Mladjenovics Ilona. Ketten voltak testvérek. F: 1922-től Pogány Erzsébet. Fia: Balassa László (1923–) ügyvéd Pécsett, Balassa Miklós (1927-) orvos, szemész főorvos.
Iskola
Középiskoláit Nagykanizsán és a cisztercita rend pécsi gimnáziumában végezte, az Egri Jogakadémián tanult, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogtud. doktori okl. szerzett, egységes ügyvédi és bírói vizsgát tett (1920).
Életút
Az I. vh.-ban a keleti fronton szolgált (1914–1918), mint tartalékos főhadnagy szerelt le; közben a Dunántúl, a Pesti Hírlap és a Zalai Közlöny harctéri tudósítója. Az összeomlás után Pécsett irodát nyitott (1920. márc. 6.), ügyvédi gyakorlatot folytatott (1920- tól); a két vh. között Pécs egyik ismert jogásza: a Pécsi Ipartestület ügyésze, ill. a Pécsi Takarékpénztár jogtanácsosa. A Rassay-párt képviselője a pécsi törvényhatósági bizottságban (1929-től). A II. vh. végén internálták (1944. okt.–dec.). A II. vh. után a Polgári Demokrata Párt alapító tagja (1944. dec.), a párt pécsi elnöke (1944–1948) és országos alelnöke (1947– 1948). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Pécs, 1944. dec.–1945. nov.), a Pécsi Nemzeti Bizottság tagja, elnöke. Visszavonult a közélettől, nyugdíjazásáig ügyvédként dolgozott (1948–1965).
A Pécsi Ügyvédi Kamara elnöke (1945–1948), majd a pécsi Deák Ferenc Ügyvédi Munkaközösség alapító tagja és szervezője.
Szerkesztés
Az I. vh.-ban a keleti fronton szolgált (1914–1918), mint tartalékos főhadnagy szerelt le; közben a Dunántúl, a Pesti Hírlap és a Zalai Közlöny harctéri tudósítója.
Főbb művei
F. m.: A magánalkalmazottak nyugdíjának átértékeléséről szóló törvény magyarázata. (Pécs, 1926).
Irodalom
Irod.: Szabó Róbert: B. M. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Bp., 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
