Szádeczky-Kardoss Elemér, szádecsnei és kardosfalvai
geológus
1914-ig Szádeczky Elemér
Született: 1903. szeptember 10. Kolozsvár, Kolozs vármegye
Meghalt: 1984. augusztus 23. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1950. dec. 2.).
Életút
Apja Szádeczky-Kardoss Gyula (1860-1935) geológus. - A Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz-vegytan szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1928), az üledékes kőzetek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934); közben áll. ösztöndíjjal Berlinben tanult (1928-1929, 1932-1933). Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1950. dec. 2.). - A soproni Bányászati és Erdészeti Főisk., ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar Rendszeres Ásványtani és Kőzettani Tanszék tanársegéde (1927-1934), egy. adjunktusa (1934-1941), az ásvány- és földtan ny. rk. tanára (1941-1948). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1933-1941). A miskolci NME Ásványtani és Kőzettani Tanszék ny. r. tanára (1947-1950) és a tanszék vezetője (1948-1950); közben a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar dékánja (1947-1948), majd az NME rektora (1948-1950). Az ELTE TTK (1953-1956: Élet- és Földtud. Kar) Ásványtani-Kőzettani Int. ny. r. tanára (1950-1952), egy. tanára (1952-1974); az Ásványtani-Kőzettani Int. ig.-ja (1950-1969), a Kőzettan-Geokémiai Tanszék vezetője (1969-1974). Az MTA Geokémiai Kutatólaboratórium ig.-ja (1956-1974).A mo.-i szénkőzettani, geokémiai és lemeztektonikai kutatások megalapítója; az ún. transzvaporizációs elv bevezetésével megalkotta a magmás kőzetek új, genetikus rendszerezési elvét, az univerzális ciklustv. alapjait. Jelentősek az üledékképződéssel kapcsolatos megállapításai, a mélységi vizek újtípusú osztályozása, nevéhez fűződik az első mo.-i karsztvíztérkép összeállítása. Kidolgozta a metamorfit térképszerkesztés alapelveit. Vezető szerepet vállalt a mo.-i földtani kutatások irányításában és integrálásában, az ország természeti erőforrásai kutatási irányainak kidolgozásában, megalapította az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumát.
Főbb művei
F. m.: Az erdélyi eocén petrogenezise. Földtani Közlöny 1926; Tanulmányok a ferderétegzésekrõl. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1938; Ércmikroszkópia. Budapest,1942; A Dunántúli-középhegység karsztvíztérképe. Hidrológiai Közlöny 1948; Rendszeres ásványtan. Miskolc,1950; Kõzetátalakulás és szénkõzetek. Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei h.n.,1951; Szénkõzettan. Budapest,1952; Két új geokémiai vegyértékszabály és az elemek geokémiai csoportosítása. MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei h.n.,1952; Geokémia. Budapest,1955; Barnakõszenek szénkõzettani gyorselemzése és a lápöves rendszer. Budapest,1964; A Föld szerkezete és fejlõdése. Budapest,1968; Geonómia. Budapest,1974; Bevezetés a ciklusszemléletbe. Budapest,1986; Bevezetés a ciklusszemléletbe. Budapest,1992; A jelenségek univerzális kapcsolódása. Budapest,1989.
Irodalom
Irod.: Kardos István:Sz.-K. E. In: Sokszemközt - tudósokkal Budapest,1974; Pécsi Márton Kubovics Imre:Elemér Szádeczky-Karodss. Acta Geologica 1985; Pantó György:Sz.-K. E. Földtani Közlöny h.n.,1986;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
