Főbb művei

F. m.: Nemeskürty István: Ez történt Mohács után. (Századok, 1968)
A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó működése 1526-ig. 1 táblával. (Tanulmányok Tolna megye történetéből, 1968)
Parasztvármegyék története a XVII. és a XVIII. században. Monográfia és egy. doktori értek. is. 3 térképmelléklettel. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 49. Bp., 1969)
Adalékok a parasztvármegye történetéhez a XVII. században. (Századok, 1969)
Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után. 1526–1566. (Tanulmányok Tolna megye történetéből, 1969)
Egy történelmi bestseller, és ami mögötte van. (Valóság, 1969)
Sziget mezőváros [Somogy megye] lakosságának connumerátiója 1551-ben. Adalékok XVI. századi mezővárosaink demográfiai és társadalmi képéhez. (Történeti Statisztikai Évkönyv. 1967/68. Bp., 1970)
A babócsai váruradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. (Somogy megye múltjából, 1971)
Oppenheimer Sámuel működése, különös tekintettel magyarországi kihatásaira. (Magyar–zsidó oklevéltár. XIV. Szerk. Scheiber Sándor. Bp., 1971 és külön: Bp., 1971)
Balázs deák gyöngyösi kereskedő számadáskönyve a XVI. század végéről. Adalékok a hódoltsági terület nyugati kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez. (Agrártörténeti Szemle, 1972)
Az 1514-es parasztháború szabolcs-szatmári „oklevéltára.” (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1972)
Dózsa népe és a magyar társadalom. Barta Gáborral. (Társadalmi Szemle, 1972)
A Dózsa-krónika. 1–12. Barta Gáborral, Érszegi Gézával. (Népszabadság, 1972. jún. 13.–jún. 25.)
A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekén. (Somogy megye múltjából, 1973)
Ali koppányi bég sarca. Adalékok a hódoltsági magyar kereskedelem speciális problematikájához. (Folia Historica, 1974)
A parasztság és a honvédelem. A parasztság és a török, illetve Habsburg-ellenes küzdelmek a XVI–XVII. századi Magyarországon. (Valóság, 1974)
Források Tolna megye XVII. századi történetéhez. (A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve, 1975)
Gyula város XVI. századi sorsfordulóinak történetéhez. (Békési Élet, 1975)
A hódoltság magyar részre adózása. Kand. értek. (Bp., 1975)
A mohácsi csata. Kismonográfia. 20 képtáblával. (Sorsdöntő történelmi napok. 2. Bp., 1975; 2. kiad. 1977; 3. kiad. 1981)
Schreiber Farkas, pécsi bíró. Pályakép néhány gazdaság- és társadalomtörténeti tanulsággal. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1975/76. Pécs, 1977)
Das Bauerntum und die Kämpfe gegen die Türken beziehungsweise gegen Habsburg in Ungarn im 16–17. Jahrhundert. (Aus der Geschichte der ostmitteleuropäischen Bauernbewegungen in 16–17. Jahrhundert. Szerk. Heckenast Gusztáv. Bp., 1977)
The 1526 Mohács Disaster. (The New Hungarian Quaterly, 1977)
Nándorfehérvár 1521-es ostromához. Egy királyi adománylevél köztörténeti tanulságai. (Hadtörténelmi Közlemények, 1978)
Honkeresők. Megjegyzések Cserni Jován hadáról. (Történelmi Szemle, 1979; franciául: Remarques sur l’armée de Iovan Tcherni. Acta Historica, 1978)
Phases of Turco–Hungarian Warfare before the Battle of Mohács. 1365–1526. (Acta Orientalia, 1979)
Egy „világtörténeti curiosum.” Magyar adóztatás a török hódoltságban. (Valóság, 1979)
A Közép-Duna menti bortermelés fénykora. (Dunatáj, 1979)
A kenyérmezei csata, 1479. okt. 13. és a török–magyar állóháború a határok mentén, 1465–1520. (Történelmi füzetek. Bp., 1979)
Őstörténet, középkor. (Századok, 1980)
Magyar adóztatás a török hódoltságban. Monográfia. A kand. értek. átd. változata. (Bp., 1981)
A gyöngyösi ispotály-per 1667–1668-ban. A „törökösség” fogalmának értelmezéséhez. (Archivum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei. 10. Eger, 1981)
Határmezsgyén. Huszti Barilovics Miklós életútja. (Folia Historica, 1981)
Adalékok Szegedi Kis István és Skaricza Máté életéhez. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. 1981. Bp., 1982)
Tatár Benedek: A Házasságrul való dícsíret. 1541. A török adóösszeírások művelődéstörténeti forrásértékéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
Szegedi diaszpórák a 16. századi Magyarországon. (Tiszatáj, 1982)
Az 1670-es évek Habsburg-ellenes mozgalmai és a hódoltsági magyar hatalom. (A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp., 1983)
Végvár és hódoltság. (Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. Tanulmányok. Szerk. Bodó Sándor és Szabó Jolán. Eger, 1983)
A szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve. Kenéz Győzővel. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből. VIII. Szerk. Blazovich László. Szeged, 1984)
Egy mezővárosi tanító-nótárius életútja. Váradi György feljegyzőkönyve. 1630–1676. (A magyar hivatali írásbeliség fejlődése. 1181–1981. Szerk. Kállay István. Bp., 1984)
Hódoltsági értelmiség a 17. század második felében. (A magyarországi értelmiség a XVII–XVIII. században. Szerk. Zombori István. Szeged, 1984)
Gyöngyös gazdasági és társadalmi változásai a török korban. (Tanulmányok Gyöngyösről. Szerk. Havassy Péter és Kecskés Péter. Gyöngyös, 1984)
Magyar nemesség a 17. századi hódoltságban. (Discussiones Neogradienses. 1. Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szerk. Szvircsek Ferenc. Salgótarján, 1984)
Török uralom és reformáció Magyarországon, a 16. század közepe táján. (Világosság, 1984)
Magyar kézművesség a 16. századi hódoltsági mezővárosokban. (V. Kézművesipari Szimpózium. Veszprém, 1984. nov. 20–21. Veszprém, 1985)
Türkenherrschaft und Reformation um die Mitte des 16. Jahrhunderts. (Études Historiques Hongroises. II. köt. Bp., 1985)
Vesztőhely az út porában. Gritti Magyarországon. 1529–1534. Kismonográfia. 16 táblával. (Labirintus. Bp., 1986)
Az alföldi mezővárosok és a magyar feudális hatalom. (Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Novák László és Selmeczi László. Nagykőrös, 1986)
Hungaria eliberata. Budavár bevétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. 1683–1718. Monográfia. Megjelent Buda visszavételének háromszázadik évfordulója alkalmából. Ill. Felvidéky András és Szelényi László. 4 színes táblával. (Bp., 1986; németül: Bp., 1987)
Egy végvári kapitány hétköznapjai. Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival. 1556–1561. (Somogy megye múltjából, 1987)
A Nagyiván. Kísérőtanulmány Nagy Iván Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1857–1868 c. művének reprint kiadásához. (Bp., 1987)
Die Bilanz der Türkenherrschaft in Ungarn. (Acta Historica, 1988)
Mi veszett Mohács után? A magyarországi török uralom mérlege. (Valóság, 1988)
Székesfehérvár visszafoglalása 1688. máj. 19-én. (Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 1989)
A felszabadító háború történeti helyéről. Ki felelős a hódoltsági terület pusztulásáért? (Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből. 1686–1688. Szerk. Szita László. Pécs, 1989)
Nyomozás egy magyar származású szultáni tolmács után. Tarda Lajossal. (Keletkutatás, 1989)
Szűcs Jenő. Nekrológ. (Történelmi Szemle, 1989)
Királyi mecenatúra, államháztartás és politika Corvin Mátyás Magyarországán. (Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula, V. Molnár László. Bp., 1990)
Adalékok Gyöngyös XVI. századi kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez. (Archivum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei, 1990)
Vitéz János, a politikus és államférfi. Pályavázlat – kérdőjelekkel. (Vitéz János Emlékkönyv. Esztergom, 1990)
Nagy Gergely pereskutasi „kereskedő tőzsér” viszálya Nagyszombat városával, 1588. Adatok a 16. századi kereskedelemszervezet kérdéséhez. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1990)
Virágkor és hanyatlás. 1440–1711. Monográfia és egy. segédkönyv. A mellékleteket összeáll. Burucs Kornélia. (Magyarok Európában. 2. Bp., 1990; 2. kiad. 1995; 3. kiad. 2005)
Hány Tordai Máté nevű unitárius író működött a 16–17. század fordulóján? (Irodalomtörténeti Közlemények, 1991)
Nemesi vármegyeszervezet és török hódoltság. (Történelmi Szemle, 1991)
Magyar jogszolgáltatás és közigazgatás a török hódoltságban. Doktori értek. (Bp., 1991)
Kanizsa és uradalma a vár török kézre jutása előtt. (Zalai Múzeum, 1992)
Magyar nemesség a török hódoltságban. (Századok, 1992)
Egy magyar szpáhi a 16. században. A rejtélyes esztergomi „Andreja diák.” (Keletkutatás, 1992; angolul: Acta Orientalia, 1994)
Makó a török hódoltság idején. (Makó monográfiája. IV. köt. Makó, 1993; és külön: A makói monográfia füzetei. 6. Makó, 1993)
A sárvári „provinciális humanista kör” és a reformáció kezdetei. (A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
A magyar és az erdélyi országgyűlések hódoltsági vonatkozású végzéseiről. (Jogtudományi Közlöny, 1993)
Tóth Benedek és Tamás polgárdi jobbágyok ügyletei. (Folia Historica, 1993)
Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből. 5. Bp., 1994)
Volt-e református–unitárius hitvita 1574-ben, Nagyharsányban? (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. Bp., 1994)
Pápa a török korban. (Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Főszerk. Kubinyi András. Pápa, 1994)
Lodovico Gritti in Hungary. 1529–1534. A Historical Insight into the Beginnings of Turco–Habsburgian Rivalry. A Vesztőhely az út porában c. műve angol nyelvű átd. változata. (Studia Historica. 197. Bp., 1995)
Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. A mutatókat összeáll. Nyerges Judit. (Humanizmus és reformáció. 23. Bp., 1995)
Virágkor és pusztulás. A kezdetektől 1606-ig. Engel Pállal. (Magyarország története térképekben elbeszélve. 1. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1995)
Szeged török alá kerülésének történetéhez. (Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995)
Az első dunántúli szandzsák és megszervezője, Kászim bég. (Keletkutatás, 1995)
Pécs török uralom alá kerülésének történetéhez. (In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Bp., 1996)
Új adalék Tinódi Sebestyén történetírói hiteléhez. Hajdar bin Abdullah tímárbirtoka. Dávid Gézával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1996)
Mezőváros és reformáció. (Új Dunatáj, 1996)
Magyar intézmények a török hódoltságban. Monográfia. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 21. Bp., 1997)
Polgárdi története. Monográfia. Erdős Ferenccel, Fülöp Gyulával. Fotó: Gelencsér Ferenc. (A Fejér Megyei Levéltár Közleményei. 22. Székesfehérvár–Polgárdi, 1997)
Tolna vármegye középkori szolgabírái. Esettanulmány. (Történelmi Szemle, 1997)
A magyar nyelvű bibliafordítás terjedéséhez. Egy 1557. évi magánlevél reformáció- és irodalomtörténeti tanulságai. (Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. Szeged, 1997)
Három részre szakadt-e Magyarország 1526 után? (Korunk, 1997)
Török kori történelmünk kritikus kérdései. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1997. febr. 7.; megjelent: Székfoglalók. 1995–1998. I. köt. Bp., 1999)
Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt. 1314–1525. A mutatókat Szakály Orsolya, a térképeket Nagy Béla készítette. (A Wosinszky Múzeum kiadványa. Szekszárd, 1998)
A kenyérmezei csata, 1479. okt. 13. Fodor Pállal. (Hadtörténelmi Közlemények, 1998)
Templom és hitélet a 17. századi váci egyházmegyében. (R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv születésének 70. évfordulójára. Szerk. Tusor Péter. Bp., 1998)
Sárvár mint helyi kulturális központ. (Nádasdy Tamás. Tudományos emlékülés. Sárvár, 1998. szept. 10–11. Szerk. Söptei István. Szombathely, 1999)
A Közép-Duna menti bortermelés fénykora. (Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. Szerk. Benyák Ferenc és Benyák Zoltán. Bp., 1999)
A harmadik skizma százada. (Vigilia, 1999)
Buda expugnata ac liberata. (Mikes International, 2007)
írásai a Históriában: Délszláv menekültek a középkori Magyarországon. (1979)
Lantos és krónikás. Tinódi. (1981)
Mi tartotta meg a hódoltság magyarságát? – Szigetvári Csöbör Balázs török miniatúrái. 1570. (1982)
A szultáni trón követelői. – Keresztény vallások és egyházak a hódoltságban. (1983)
Határvédelem és társadalom a török korban. (1984)
Érsekújvár visszavétele. – Magyar kereskedők mint hírszerzők. (1985)
A hódoltság. – A menekülők. (1986)
Egy parasztpolgár harcai a török ellen. – „Jámbor keresztyén áros népek.” (1989)
A török uralom felszámolása Magyarországon. – A két „Magyarország” a 16. században. – Trianon török kori gyökerei. (1990)
Szerbek a középkori Magyarországon. (1991)
Magyarország és a „délszláv” térség. (1992)
A török uralom vége. (1994)
Az Iszlám északkeleti védőbástyája. (1995)
A magyar reformáció és Európa. – Törökök és a keresztény könyvek. (1996)
Földesúr és bíró a saját falujában. (1997)
Törökök és a magyarországi borforgalom. – Megbetegedett a „pusztabérlők fejedelme.” – Felfedezők, rabok, renegátok. (1998)
a Rubiconban: 1664–1683. Két elvesztegetett évtized. (2000)
Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. (2003 és 2013)
szerk.: Schulhof Izsák: Budai krónika. 1686. Héber nyelvből ford. Jólesz László. Az utószót írta Sz. F. (Bibliotheca Historica. Bp., 1979; 2. jav. kiad. 1981; olasz nyelven az eredeti mű hasonmásával: Roma, 1982)
Szalárdi János Siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. 20 táblával. (Bibliotheca historica. Bp., 1980)
Zay Ferenc: Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött. Sajtó alá rend. Kovács István. Az utószót írta Sz. F. 12 táblával. (Bibliotheca Historica. Bp., 1980)
Szigetvári Csöbör Balázs török miniatúrái, 1570. Sajtó alá rend. a kísérő tanulmányt írta. 16 színes reprodukcióval. (Bibliotheca Historica. Bp., 1983)
Tinódi Sebestyén: Krónika. Sajtó alá rend. Sugár István. A bevezető tanulmányt írta Sz. F. (Bibliotheca Historica. Bp., 1984)
Gulácsy Irén: A fekete vőlegények. Regény. Az utószót írta. (Kentaur Könyvek. Bp., 1985)
Saecula Hungariae. I–XII. köt. VI. köt. 1526–1606. és VII. köt. 1606–1701. Vál. írások a honfoglalástól napjainkig. Összeáll. A 12 kötetet egy közös tokban. (Bp., 1985)
Bernardo de Aldana magyarországi hadjárata. 1548–1552. Függelék: Az Aldana család leveleiből. Spanyolból ford. Scholz László. Szerk. Többekkel. A bevezető tanulmányt írta Sz. F. (Bibliotheca Historica. Bp., 1986)
Budavára visszavétele 1686-ban. Egy ismeretlen angol kortárs beszámolója. Deák Farkas 1886-ban megjelent fordításának hasonmás kiadása. Szerk. Faragó Tamás. Az utószót írta Sz. F. Megjelent Buda visszavívásának 300. évfordulójára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye gondozásában. (Fejezetek Budapest múltjából. 4. Bp., 1986)
A török–magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt. 1365–1526. (Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. is. Rúzsás Lajossal. Bp., 1986)
Buda visszafoglalásának emlékezete. 1686. Összeáll. Ill. Somogyi Győző. 50, részben színes táblával. (Bibliotheca Historica. Bp., 1986)
Bocskai kíséretében a Rákosmezőn. Emlékiratok és iratok Bocskai István fejedelem és Lalia Mehmed nagyvezír találkozójáról. 1605. nov. 11. Szerk. Többekkel. Sajtó alá rend. Csonka Ferenccel, a bevezető tanulmányt írta Sz. F. (Bibliotheca Historica. Bp., 1988)
Pest-Pilis-Solt megye XVI–XVII. századi dica- és dézsmajegyzékei. Közreadja Sz. F. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához. 1. Bp., 1995)
Speer, Daniel: Magyar Simplicissimus. A bevezetőt Kiss Gy. Csaba, az utószót Sz. F. írta. (Felsőmagyarországi Minerva. 1. Miskolc, 1998)
A dél-dunántúli hadszíntér. 1526–1543. (Pécs a törökkorban. Szerk. is. Pécs, 1999; 2. bőv. és jav. kiad. Pécs a hódoltság korában címmel. Szerk. is Vonyó Józseffel. Pécs, 2012)
Budai bortizedjegyzékek a 16. század első harmadából. Szűcs Jenővel. (História Könyvtár. Okmánytárak. 1787–1816. 4. Bp., 2005).

Irodalom

Irod.: Maksay Ferenc: Sz. F.: Adalékok a parasztvármegye történetéhez a XVII. században. (Századok, 1971)
Zöldi László: Negyedik dimenzió. Beszélgetés Sz. F.-cel. (Mozgó Világ, 1977)
Zimányi Vera: Sz. F.: Magyar adóztatás a török hódoltságban. (Századok, 1982)
Kőszegi Mihály: Sz. F.: Magyar adóztatás a török hódoltságban. (Forrás, 1982)
Gaál Attila: Sz. F.: Magyar adóztatás a török hódoltságban. (Dunatáj, 1982)
Nádor Tamás: A történelem atomszerkezet kutatója. Tíz kérdés Sz. F.-hez. (Magyar Ifjúság, 1986. 39.)
Hóvári János: Sz. F.: Hungaria eliberata. Budavár bevétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. 1683–1718. (Századok, 1990)
Marton Zsuzsa–Vadas Ferenc: Alkotások és pályaképvázlatok egy Tolna megyei tudományos és művészeti lexikonhoz. (Szekszárd, 1990)
Szabó András: Sz. F.: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
Péter Katalin: A társadalom egyes tagjaiban cselekszik. – Benda Gyula: A reformáció mikrotörténelme és a városiasodás makrotendenciái. – Bácskai Vera: Város-e a mezőváros? – Balázs Mihály: Trombitás és környezete. – Kubinyi András: Polgárság a mezővárosban a középkor és az újkor hajnalán. Sz. F.: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. (Buksz, 1997)
Töttös Gábor: Sz. F.: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt. 1314–1525. – Szilágyi Miklós: Sz. F. (Új Dunatáj, 1999)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1999. júl. 8.)
Glatz Ferenc–Engel Pál: Sz. F. sírjánál. (História, 1999)
Gecsényi Lajos: Sz. F. (Századok, 1999 és Levéltári Közlemények, 1999)
Egey Tibor: Sz. F. (Levéltári Szemle, 1999)
Pálffy Géza: Sz. F. (Hadtörténeti Közlemények, 1999)
Sz. F. munkásságának bibliográfiája. 1968–2000. (Történelmi Szemle, 1999)
Dávid Géza: Sz. F. (Magyar Tudomány, 2000)
Tudósportrék: Sz. F. (Új Dunatáj, 2000)
Gerelyes Ibolya: Sz. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Tanulmányok Sz. F. emlékére. Szerk. Fodor Pál, Pálffy Géza és Tóth István György. Sz. F. munkásságának bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Pálffy Géza. (Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kötetek. Bp., 2002)
Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bővített kiad. Zalaegerszeg, 2005)
„Vedd ezeket az iratokat…” Jubileumi kötet az ELTE Levéltár Szak alapításának hatvanadik évfordulójára. Szerk. Mihalik Béla és Zarnóczki Áron. (Bp., 2010).