Ábrahám Pál

Született: 1892. november 7. Apatin, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1960. május 6. Hamburg, NSZK

Iskola

Kereskedelmi akadémiát végzett (1910), majd az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskolán Reiner Frigyes, Herzfeld Viktor és Siklós Albert tanítványaként zeneszerzői okl. szerzett (1916).

Életút

Budapesten banktisztviselő és tőzsdebizományos volt (1919–1927). Berlinben (1930–1933), Bécsben élt (1933–1938), majd Párizsban telepedett le (1938–1940), élete végén Amerikában élt (1940-1955), majd visszatelepedett Európába (1955–1960).

Négy éves korában tanult meg zongorázni, csodagyerekként indult, nyolc évesen misét kísért az apatini templomban. 1915-től foglalkozott zeneszerzéssel, első vonósnégyesét a salzburgi ünnepi játékok tiszteletére írta és a Zeneakadémián adták elő (1915), majd újabb növendékhangversenyeken hangzottak fel művei (1916), zeneakadémiai záróvizsgájára egy vonósnégyes-kompozíciót írt (előadta – többek között – Ormándy Jenő, 1916). Családi nyomásra rövid időre felhagyott a zeneszerzéssel, 1924-ben azonban operát kezdett el írni Mohácsi Jenővel (1886–1944); Bródy Sándor (1863–1924) Lion Leája c. műve alapján. Nemsokára érdeklődése a kor népszerű zenei irányzata, az ún. melodikus dzsessz-zene felé fordult, majd a Rott Sándor igazgatása alatt állott Kis Komédia műsorához írt revüzenéket (1927–1928). A Fővárosi Operettszínház karmestere és házi szerzője, de gyakran dolgozott a Király Színház számára is (1928–1931). Első operettjeivel hamar ismertté vált (Zene-bona, 1928. márc.; Az utolsó Verebélylány, 1928. okt., mindkettőnek főszereplője: Gaál Franciska). Zenéje elütött az édeskés melódiájú bécsi operettektől, friss, dzsesszes ritmusokat tartalmazott. Sikereire Bécsben is felfigyeltek, a Theater an der Wien sorra mutatta be operettjeit (1930-tól). Berlinben élt (1930–1933); ahol operettjei (pl. Viktória, 1930; Hawaii rózsája, 1931; Bál a Savoyban, 1932) mellett sláger- és filmzeneírással is foglalkozott. Az 1930-as évek legismertebb operettje, a Hawaii rózsája európai siker volt, egyszerre 67 színházban játszották. Különleges tehetséggel találta meg a korszak német ízlésvilágát, ünnepelt sztárszerzője lett a német színházaknak, slágereit az egyik legnépszerűbb német filmszínésznő, Renate Müller énekelte. A kor másik ismert operettjét, a Bál a Savoyban címűt a Magyar Színház is nagy sikerrel mutatta be (1932 karácsonyán; a főszerepeket Kabos Gyula, Ráday Imre és Rökk Marika játszotta). A nácizmus hatalomra jutása után Goebbels valamennyi művét betiltotta.

Bécsben élt (1933–1938), majd Párizsban telepedett le (1938–1940). Bécsben is több operettet komponált (Dzsaina, 1935; Roxi és aranycsapata, 1936), de Budapestre is gyakran járt: a Történnek még csodák c. operettjét (Magyar Színház, 1934. ápr. 20.) Turay Ida és Latabár Kálmán kettőse tette feledhetetlenné. Az 1937-es év egyik nagy sikere lett a 3:1 a szerelem javára c. műve (Royal Színház, 1937. dec.); tkp. ez az első „sportmusical”, a vízilabda aranycsapat népszerűségét felhasználó zenés darab. Franciaországi emigrálása előtt Budapesten számos filmzenét írt (Hotel Kikelet, 1937; Viki, 1937; Pesti mese, 1937; Családi pótlék, 1937; Úri világ, 1938). Az előretörő fasizmus miatt az USA-ban telepedett le: New Yorkban lokálokban zongorázott. Betegsége egyre jobban hatalmába kerítette, intézetben kezelték (1945–1955: Creedmoor Idegklinika, New York, Queens). Az 1950-es évek közepén visszatért Európában, Hamburgban élt, de ott is állandó orvosi felügyelet alatt állt (1955–1960: Hansealische Universitätische Klinik). Utolsó filmzenéje a Holiday in Mexico (1946) volt; s míg utolsó 15 évét szanatóriumokban töltötte, régebbi operettjeit sorra bemutatták és megfilmesítették Amerikában, Európában (elsősorban az NSZK-ban).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013