Balázs András
római katolikus pap, egyházi író
Született: 1869. november 18. Kászonimpér, Csíkszék
Meghalt: 1956. január 25. Székesfehérvár
Iskola
A bécsi Pázmáneumban végezte teológiai tanulmányait, majd teológiai doktori okl. szerzett és pappá szentelték (1892).
Életút
Brassóban káplán és hittanár, majd a kolozsvári Erdélyi Római Kaolikus Státus és a Báthory–Apor Szeminárium igazgatója (1892– 1903), Tordán főesperes-plébános (1903–1917), gyulafehérvári kanonok (1917-től) és az Erdélyi Római Katolikus Státus előadója, pénzügyeinek és iskolaügyeinek vezetője (1920-tól). Pápai prelátus (1930-tól).
Az ún. konkordátum-tárgyalásokon ő képviselte a katolikus magyarság érdekeit (1927). Rómában folytatott tárgyalások eredményeként biztosította a státus további működését (Gyárfás Elemérrel, 1932), egyúttal összeállította a szervezet legfontosabb okmányait. Különösen jelentős az erdélyi magyar iskolák fennmaradása érdekében folytatott tevékenysége, összegyűjtötte és dokumentálta a kisebbségi magyar oktatás intézményeinek adatait.
Elismerés
Corvin-koszorú (1940).
Főbb művei
F. m.: Ünnepi beszéd. (Torda, 1907)
Beszélgetés egy törekvővel. (Székelyudvarhely, 1925)
A román uralom évei. 1919–1925. (Dicsőszentmárton, 1925)
A hitélet fejlesztése és az autonómia jelentősége. (Kolozsvár, 1927)
Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi küzdelmeihez. 1919–1929. (Kolozsvár, 1929)
Gyakorlati útmutató az iskolaszövetkezetek népiskolákban szervezéséhez. (Kolozsvár, 1939; új kiad. 1943)
Szövetkezeti jövő. Színdarabok az iskolaszövetkezeti tanulóifjúság részére. (Kolozsvár, 1942)
A szabadságharc költője. (Kolozsvár, 1943)
Az Erdélyi R. K. Státus fontosabb jogtörténeti okmányai. Összeáll. (Hely és év nélkül).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
