Főbb művei

F. m.: Bacsányi János irodalmi működése. 1–2. Részben egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1898 és külön: Bacsányi János címmel Bp., 1898)
Petőfi Sándor családi versei. A bevezetést írta Sz. F. Tull Ödön egészoldalas képeivel. (Magyar Könyvtár. 158. Bp., 1899)
Jókai Mór kisebb alkalmi beszédei. A bevezetést írta Sz. F. (Magyar Könyvtár. 175. Bp., 1900)
Jókai Mór: Népvilág. Elbeszélések. A bevezetést írta Sz. F. (Magyar Könyvtár. 254. Bp., 1901)
Nagy Ignácz. 1–4. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1902 és külön: Bp., 1902)
A humorról szóló magyar elméleti irodalom. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1903 és külön: Bp., 1903)
Bacsányi János. 1763–1845. Monográfia. 4 táblával. (Magyar történeti életrajzok. 45. XX. évf. 3–4. füz. Bp., 1904)
Arany „Toldi szerelmének” forrásai. (Magyar irodalomtörténeti értekezések. 6. Bp., 1905)
Arany humora. 1–3. (Budapesti Szemle, 1905 és külön: Bp., 1905)
Arany a compositióról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
Arany János. Monográfia. (Költők és írók. Élet- és jellemrajzok az irodalom köréből. 6. Bp., 1909)
Arany János tudományos munkássága. 1–2. (Budapesti Szemle, 1910 és külön: Bp., 1910)
Novellairodalmunk Jósikáig. 1–2. – Kisfaludy Sándor regéinek utánzatai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1911 és mindkettő külön is: Bp., 1911)
Írói szerződések. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1911)
Geschichte der ungarischen Literatur. Kismonográfia. Katona Lajossal. (Berlin–Leipzig, 1911; 2. kiad. 1927)
A Magyar Emléklapok. (Irodalomtörténet, 1912)
Jósika humoros életképei. (Irodalomtörténet, 1913)
Utószó a „Magyar írók élete és munkái“ c. műhöz. (Bp., 1914)
Jósika Miklós. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1914. nov. 30.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 23. köt. 2. Bp., 1915; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1915)
Bacsányi János és I. Napoleon proclamatiója a magyarokhoz. (Irodalomtörténet, 1915)
Legújabb magyar drámai nyelv. – Hadastyán. Szófejtés. (Magyar Nyelv, 1916)
Ambrus Zoltán. 1–2. (Irodalomtörténet, 1918 és külön: Bp., 1918)
Justh Zsigmond. (Budapesti Szemle, 1918 és külön: Bp., 1918)
Arany Toldi szerelmének forrásai. (Irodalomtörténet, 1919 és külön: Bp., 1919)
A két Báthori és Kemény Gyulai Pálja. (Irodalomtörténet, 1920)
Vajda Péter novellái. (Irodalomtörténet, 1922 és külön: Bp., 1922)
Dalmady Győző költeményei. (Napkelet, 1923)
Kemény Zsigmond munkássága a szabadságharcig. Székfoglaló. (A Szent István Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztályának felolvasásai. I. köt. 4. Bp., 1924)
Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. (Katholikus Szemle, 1924)
Felvidéki írók. – Levelek a régi Pestről. (Napkelet, 1924)
Kármán József és az Urania névtelenjei. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. köt. 5. Bp., 1924)
Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. I–II. köt. Monográfia. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata kiadványai. Új sorozat. Bp., 1925–1926)
A regény. A belső világ rajza a regényben. Sz. F. előadása. Felolvasta a Magyar Tudományos Akadémia 1925. dec. 7-i ülésén. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. köt. 8. Bp., 1926)
Vidéki novellisták. – Angol regény Magyarországról. Moss, Geoffrey: Édes paprika. – Földi Mihály: Valakit szeretni kell. – Gr. Bethlen Margit: A boldog sziget istene és egyéb elbeszélések. – A hetvenéves Bársony István. (Napkelet, 1926)
Kenézlő és Vencsellő. Szófejtések. (Magyar Nyelv, 1926)
Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből. – Dénes Gizella: Két fehér galamb. Regény. (Katholikus Szemle, 1926)
Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1926 és Literatura, 1927)
Kisfaludy Károly. (Irodalomtörténeti füzetek. 19. Bp., 1927)
Irodalomtörténeti tárgyú doktori értekezések a Pázmány Péter Tudományegyetemen. – Doktori értekezések kivonatai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927)
Novelláink stílusa hetvenhét évvel ezelőtt. (Magyar Nyelv, 1927)
Kisbán Miklós: Reggeltől-estig. – Szederkényi Anna új könyvei. – Kántor József megdicsőülése. Kodolányi János új regénye. (Napkelet, 1927)
S. Bokor Malvin: Árpádvér. Történelmi regény. (Katholikus Szemle, 1927)
Benedek Marcell: Délsziget avagy a magyar irodalom története. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
Az 1927–1928. évi középiskolai programmértekezések. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1929)
Voinovich Géza: Arany János életrajza. 1817–1849. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1929 és külön: Bp., 1929)
Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. Akadémiai székfoglaló. Részlet az azonos című kétkötetes munkájából. (Elhangzott: 1929. jan. 7.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. köt. 14. Bp. 1929; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1929)
Kujáni János: Adalékok a magyar színjátszás és színpadi szavalat történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930)
Négyesy László és középkori irodalmunk. – Csahihen Károly: Pest-Buda irodalmi élete. 1780–1830. (Irodalomtörténet, 1931)
Elbeszélőink egymásra hatása a Bach-korszakban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932 és külön: Bp., 1932)
Kemény „Özvegy és leányának“ tárgya novellairodalmunkban. (Budapesti Szemle, 1932)
Irodalmi életünk a szabadságharc után. (Katholikus Szemle, 1932)
Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. (Budapesti Szemle, 1933 és külön: Bp., 1933)
Az öreg Arany. (Napkelet, 1933)
Doktori értekezések 1931–1932-ben. – Török Erzsébet: Benedek Aladár. – Dedinszky Gizella: Petőfi és Burns. – László Irma: Arany János angol irodalmi kapcsolatai. – Nagy József: Tóth Béla élete és munkássága. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933)
Régi magyar elbeszélők. I–II. köt. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Aranyozott gerincű, kiadói vászonkötésben, bibliofil, finom, famentes papíron. (Élő Könyvek–Magyar Klasszikusok. 59–60. köt. Bp., 1934)
Doktori értekezések 1932–1933-ban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934)
Móra Ferenc, az elbeszélő. M. F. emlékére. (Budapesti Szemle, 1934 és külön: Bp., 1934)
Humoristáink a Bach-korszakban. (Irodalomtörténet, 1934 és külön: Bp., 1934)
Batsányi János. – Török Sophie: Hintz tanársegéd úr. (Napkelet, 1934)
Tarnóci Sára története novellairodalmunkban. (Irodalomtörténet, 1935)
Szegedi doktori értekezések. (Irodalomtörténet, 1935)
Regény- és novellairodalmunk és a Kisfaludy Társaság. (A százéves Kisfaludy Társaság. 1836–1936. Bp., 1936)
Heltai Jenő: Ifjabb. Regény. – Szombathy Viktor: Zöld hegyek balladája. – Herczegh Ferenc: Ádám, hol vagy? – Réz Bálint: Abiság. (Napkelet, 1935)
Adalékok a cz és a c történetéhez. (Magyar Nyelv, 1936)
Hangok a múltból irodalmunk egységéről. (Irodalomtörténet, 1936)
Gergely Márta: Szolgálni jobb. Regény. – Barabás Gyula: Domáldi jegenyék. Regény. (Napkelet, 1936)
Az irodalmi korszak a Bach-korszakban. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937 és külön: Bp., 1937)
Buda és Pest a Bach-korszakban. – Zilahy Lajos: A fegyverek visszanéznek. Regény. – Gombos Ferenc Albin: Catalogus fontium historiae Hungaricae. – Voinovich Géza: Petőfi. – Molnár Ferenc: A zöld huszár. (Napkelet, 1937)
Művészi élet a Bach-korszakban. (Budapesti Szemle, 1938)
Voinovich Géza: Arany János életrajza. 1860–1882. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938)
Novella- és regényirodalmunk fejlődésének néhány tanulsága. Sz. F. elnöki megnyitó beszéde a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1939. évi rendes közgyűlésén. (Irodalomtörténet, 1939)
Hírlapirodalmunk a Bach-korszakban. (A Szent István Akadémia Értesítője, 1939)
Molnár Ferenc: Őszi utazás. – Herczeg Ferenc emlékezései. – Gróf Széchenyi István naplói. – Thurzó Gábor: Az adósság. (Napkelet, 1939)
Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. I–II. köt. Monográfia. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata kiadványai. Új sorozat. Bp., 1939–1941)
Kállay Miklós: A murányi amazon. – Fekete István: Zsellérek. (Napkelet, 1940)
Vas Gereben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941 és külön: Bp., 1941)
Gulyás Pál: Bibliotheca Joannis Sambuci.  Sámboky János könyvtára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
Regény egy félbemaradt zenei tehetségről. Majthényi György: Ajándék. Regény. (Budapesti Szemle, 1941)
Tinódi nem Lantos Sebestyén. (Magyarosan, 1941)
Bertha Zoltán: Justh Zsigmond. (Irodalomtörténet, 1942)
Ördögharapta gyökér. Szófejtés. (Magyar Nyelv, 1944)
Arany János kiadatlan levele. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1948). 

Irodalom

Irod.: Kristóf György: Sz. F.: Bacsányi János élete. (Erdélyi Múzeum, 1905)
Weber Arthur: Sz. F.: Novellairodalmunk Jósikáig. (Irodalomtörténet, 1912)
Zsigmond Ferenc: Sz. F.: Jósika Miklós. (Irodalomtörténet, 1915)
Gálos Rezső: Sz. F.: Jósika Miklós. (Katholikus Szemle, 1915)
Császár Elemér: Sz. F.: Kármán József és az Urania névtelenjei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1924)
Várdai Béla: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. (Katholikus Szemle, 1926)
Császár Elemér: Sz. F.: A regény. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926)
Kéky Lajos: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. (Napkelet, 1926)
Horváth Béla: Sz. F.: A regény. (Irodalomtörténet, 1926)
Zsigmond Ferenc: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926 és 1929)
Haitsch Ilona: Sz. F.: A regény. (Napkelet, 1926)
Császár Ernő: Sz. F.: Kisfaludy Károly. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
Pitroff Pál: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. (Katholikus Szemle, 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Császár Ernő: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. I–II. (Budapesti Szemle, 1940–1941)
Baránszky Jób László: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. I–II. (Irodalomtörténet, 1940–1941)
Török Pál: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. (Századok, 1941)
Zsigmond Ferenc: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
Sági István: Sz. F. (Magyarosan, 1947).