Szinnyei József, ifj.
nyelvész, könyvtáros
Született: 1857. május 26. Pozsony, Pozsony vármegye
Meghalt: 1943. április 14. Budapest
Temetés: 1943. április 16. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Szinnyei József, id. (1830–1913) könyvtáros, bibliográfus, szerkesztő, az MTA tagja, gancsházi Gancs Klementina (†1901. jan. 3.). Testvére: Szinnyei Otmár (1859. máj. 15. Pozsony–1904. febr. 5. Bp.), a budapesti Első Hazai Takarékpénztár Egyesület titkára és Szinnyei Ferenc (1875–1947) irodalomtörténész, az MTA tagja. F: Rosendahl Hilma (†1939). Fia: Szinnyei József legifj. (1881–1951. jan. 7.) orvos, az Új Szent János Kórház igazgató főorvosa, Szinnyei Elemér (†1906. máj. 14.) jogszigorló és Szinnyei László (†1907. ápr. 1.); leánya: Szinnyei Margit. Két fia ifjúkorában – 24 és 20 évesen – hunyt el.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári okl. és bölcsésztudori okl. szerzett (1878), állami ösztöndíjjal Finnországban tanult (1879–1880), a finn nyelv és irodalom tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1883), az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1896. máj. 15.; ig.: 1922. máj. 11.).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár) segédőre (1881–1883), a budapesti tudományegyetemen a finn nyelv és irodalom magántanára (1883–1886) és a magyar nyelvészet h. tanára (1886). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a magyar nyelvtudomány és irodalomtörténet ny. rk. (1886–1888), ny. r. tanára (1888–1893); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja (1890–1891). A budapesti tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen az urál-altáji összehasonlító nyelvészet ny. r. tanára (1893–1928); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1909–1910), majd az Egyetem rektora (1923–1924). Az MTA főkönyvtárnoka (1928–1943).
A Felsőház tagja (1927–1942).
Pályafutását – akárcsak édesapja – műfordítóként kezdte: klasszikus és kortárs angol nyelvű irodalmat tolmácsolt, ill. néhány magyar drámát finn nyelvre ültetett át. Később érdeklődése a régi magyar irodalom felé fordult, adatokat közölt az első magyar nyelvű drámákról és a Bánk bán hazai és nemzetközi előzményeiről. Utóbb szinte kizárólag csak finnugor nyelvészeti dolgozatokat írt; nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a finnugor nyelvek hangtanának és alaktanának vizsgálata terén. A magyar nyelv eredetével kapcsolatos ún. ugor–török háború idején híres írásaival támadta Vámbéry Ármin álláspontját, majd közreműködött az első modern Finn–magyar szótár (1884) szerkesztésében, finn és magyar irodalomtörténetet, olvasókönyvet, finn útleírást írt és szerkesztett. A magyar nyelvtörténettel kapcsolatos munkássága is jelentős. Az általa szerkesztett Magyar tájszótár (I–II. köt. 1893–1901) a magyar szótárirodalom klasszikusa.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a lipótvárosi (Budapest V. kerület) Arany János utcában lakott. A Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
Az MTA I. Osztálya titkára (1906. márc. 23.–1938. dec. 31.). A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916).
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya titkára (1891–1893). A Magyar Nyelvtudományi Társaság alelnöke (1904–1922), elnöke (1922-től), a Kőrösi Csoma Társaság alelnöke. A budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnöke (1920-tól). A Finnugor Kutatás magyar nemzeti bizottsága elnöke. A Budapesti Philologiai Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Levéltárosok és Könyvtárosok Egyesülete, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság t. tagja.
A Magyar–Finn Társaság t. elnöke, a Magyar–Észt Társaság és a Finn–Magyar Társaság t. tagja. A Finn Tudományos Akadémia t., a Norvég Tudományos Akadémia külső tagja (1928-tól). A helsingforsi Finn Irodalmi Társaság l., a Finnugor Társaság l., majd t. tagja (1884-től). A Kalevala Társaság t. tagja.
Elismerés
Az MTA Marczibányi Mellékjutalma (Finn–magyar szótáráért, 1886) és Nagyjutalma (1900).
Szerkesztés
Az Ország–Világ (1880–1882), az Erdélyi Muzeum (1891–1893), a Nyelvtudományi Közlemények c. folyóiratok (1896–1930) és az Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből c. könyvsorozat szerkesztője (1906–1937). Finnországról szóló tárcái a Fővárosi Lapokban jelentek meg (1879–1880).
Főbb művei
F. m.: ford.: Thackeray, William Makepeace: Titmarsh Sámuel históriája. Regény. Ford. (Bp., 1876; Az Athenaeum Olvasótára. 2. kiad. 1894)
Flegler, Alexander: A magyar történetírás történelme. – Sayous, Eduard: A magyar történelem kútforrásai. Ford. (Olcsó Könyvtár. 38. Bp., 1877)
Flegler, Alexander: Kölcsey Ferencz. Ford. (Olcsó Könyvtár. 49. Bp., 1878)
Flegler, Alexander: Szalay László és munkái. Ford. (Olcsó Könyvtár. 56. Bp., 1878)
Szigligeti Ede: A cigány. – Mustalainen. Színmű Finn nyelvre ford. (Helsinki, 1879).
F. m.: Egy olasz krónika a hunokról. (Athenaeum, 1874)
A gúnyos elem népdalainkban. – Csokonai vígjátéka. (Figyelő, 1875)
A nemzeti visszahatás 1790-ben. – Amade Ugoletti Tádé. (Fővárosi Lapok, 1875)
A magyar történeti irodalom 1711–1772 között. (Századok, 1876)
Egy magyar hittérítő úti élményei a múlt század derekán. Zakarjás János. (Földrajzi Közlemények, 1876)
Egy ismeretlen magyar dráma a múlt századból. – Egy teljes magyar irodalomtörténet érdekében. (Figyelő, 1876)
A magyar és a német Bánk bán. (Életképek, 1876)
A magyar nyelv és irodalom állapota 1711–1772-ig. – Török világ Magyarországon. (Fővárosi Lapok, 1876)
Egy ismeretlen költőnő a múlt századból. (Vasárnapi Ujság, 1876)
Egy háromszázéves magyar dráma. (Magyarország és a Nagyvilág, 1876)
Plautus és Lessing. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1877)
Czvittinger Dávid. – Czvittinger követői. – A magyar irodalomtörténet első rendszeresítői. – A kritika kezdete a magyar irodalomtörténetben. – Irodalomtörténeti monográfiánk. Toldy Ferencz. (Figyelő, 1877)
A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. (Figyelő, 1877 és külön: Bp., 1877; 2. jav. és bőv. kiad. 1878)
Vörösmarty mint nyelvész. (Figyelő, 1878)
Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészete. 1472–1875. – Bibliotheca hungarica historiae naturalis et Matheseos. 1472–1875. Id. Szinnyei Józseffel. (A kir. m. Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1878)
Végtére, véghetetlen. Szófejtések. (Magyar Nyelvőr, 1878)
Egy magyar nyelvművelő társaság 1792-ben. (Ellenőr, 1878)
Révai magyar–ugor nyelvhasonlítása. (Nyelvtudományi Közlemények, 1879 és külön: Bp., 1879)
Az aj- alapszó és családja. (Magyar Nyelvőr, 1879)
A magyar köt- és a finn köyttä. (Nyelvtudományi Közlemények, 1879)
Unkarin kieren oppikirja. Jalava, Anttival. (Helsinki, 1880)
A finn parasztok. Mutatvány Az ezer tó országa cz. munkából. (Budapesti Szemle, 1880)
Nyelvi küzdelmek Finnországban. (Hon 1880)
A finnek története. 1–3. (Budapesti Szemle, 1881)
A vepsz nyelvről. (Nyelvtudományi Közlemények, 1881)
Az ezer tó országa. Aranyozott gerincű, félvászon kötésben. (Bp., 1882)
Suomen kielen heimolaiset. (Pormoo, 1883)
A magyar nyelv eredete. Észrevételek Vámbéry Ármin A magyarok eredete cz. művének nyelvészeti részére. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1883 és külön: Bp., 1883; finnül: Helsinki, 1883)
A magyar nyelv rokonai. A nagyközönség számára. (Bp., 1883)
A magyarok eredete. 1–2. Pozder Károllyal. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1883)
Finn–magyar szótár. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1884)
Az ugor népek. – A finn igeképzéstanból. – Mássalhangzók gyengülése a finn nyelvben. – Adalékok az ugor nyelvek jelentéstanához. – A pää szó szerepe a finn nyelvben. (Budenz Album. Bp., 1884)
Hunfalvy Pál: Nyelvtudomány és nyelvtanítás. – Lönnrot Illés. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1884)
Volt-e a magyar nyelvnek tagadó igéje? (Magyar Nyelvőr, 1884)
A nőnevelés Finnországban. (Nemzeti Nőnevelés, 1884)
Iskolai magyar nyelvtan. Mondattani alapon. 1–2. Tankönyv. Egy kötetben. (Bp., 1884; 14. kiad. 1906; 19. kiad. 1926 és utánnyomások 1935-ig)
Révai Miklós és Verseghy Ferencz életrajza. (Pozsony, 1885)
Horváth Mihály és Szalay László életrajza. (Pozsony, 1885)
A finn irodalom története. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1885)
Finn olvasókönyv mondattani példatárral. Összeáll. (Ugor kézikönyvek. 2. Bp., 1885; 5. jav. kiad. 1915; 6. kiad. 1922)
A magyar nyelv rendszere rövid előadásban. A középiskolák felsőbb osztályai számára és magánhasználatra. (Bp., 1887)
A birtokos személyragozásról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1887. okt. 24.; Magyar Nyelvőr, 1888)
Rendszeres magyar nyelvtan. Középiskolák számára. (Bp., 1887; 11. kiad. 1907; 13. jav. kiad. 1913; 14. jav. kiad. 1922; 15. jav. kiad. 1923 és utánnyomások)
Magyar olvasókönyv. I–III. köt. (Bp., 1887; 11. kiad. 1906 és utánnyomások)
A nyelvtudományról és néhány más tudományhoz való viszonyáról. Sz. J. dékáni beszéde. (Kolozsvár, 1891)
A -képpen rag magyarázata. (Magyar Nyelvőr, 1891)
A mondat meghatározása. – A szenvedő igék képzése. – A zárt ë. (Magyar Nyelvőr, 1892)
Magyar tájszótár. I–II. köt. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerk. (Bp., 1893–1901)
A magyar nyelvbe átvett oláh szavak. – Szélhámos. Szófejtés. (Magyar Nyelvőr, 1893)
Labiális illeszkedés a cseremisz nyelvben. (Nyelvtudományi Közlemények, 1894)
Budenz József: Finn nyelvtan. Átd. Sz. J. (Finnugor kézikönyvek. 1. 3. átd. kiad. Bp., 1894; 4. kiad. 1896; 5. kiad. 1900; 6. kiad. 1905; 8. jav. kiad. 1919; 10. kiad. 1940)
Finn olvasókönyv mondattani példatárral. (Bp., 1895; 4. kiad. 1908)
Hogyan hangzott a magyar nyelv az Árpádok korában? (Magyar Nyelvőr, 1895 és külön: Bp., 1895)
Magyar nyelvhasonlítás. (Finnugor kézikönyvek. 3. Bp., 1896; 3. jav. és bőv. kiad. 1905; 4. jav. és bőv. kiad. 1909; 5. jav. és bőv. kiad. 1915; 6. jav. és bőv. kiad. 7. jav. és bőv. kiad. 1927)
Középkori nyelvemlékeink olvasása. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1897. okt. 4.; megjelent: Nyelvtudományi Közlemények, 1897; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1897)
A magyar nyelv. Tankönyv. (Bp., 1897; 3. kiad. 1902; 7. jav. kiad. 1909; 10. jav. kiad. 1910; 11. jav. kiad. 1920; 12. jav. kiad. 1922; 13. jav. kiad. 1923; 14. jav. kiad. 1929; 15. jav. kiad. 1935; 16. kiad. 1941 és utánnyomások)
A -vel rag eredete. (Nyelvtudományi Közlemények, 1900)
A gyakorító -z képző. – Az -ít képző történetéhez. (Nyelvtudományi Közlemények, 1901)
Jelentés a Karacsay-kódex nyelvéről. (Akadémiai Értesítő, 1902)
Fonétikus írás a finnugor nyelvek számára. (Nyelvtudományi Közlemények, 1902)
Fonetika. Sz. J. Bevezetés a finn-ugor nyelvészetbe c. előadásából jegyezte Blanár János. (Bp., 1903)
A tővégi rövid magánhangzók kérdéséhez. – Az -n és a -nak, -nek személyrag eredete. (Nyelvtudományi Közlemények, 1903)
A Halotti Beszéd olvasásához. (Magyar Nyelvőr, 1903)
Az Árpád-kori szóvégi u-betük mivolta. (Nyelvtudományi Közlemények, 1904)
Finn–magyar szójegyzék. (Finnugor kézikönyvek. 4. Bp., 1905; 2 jav. és bőv. kiad. 1916; 3. jav. kiad. 1926)
Über den Ursprung der Personalsuffixe -n und -nak, -nek im Ungarischen. (Finnisch-Ungarische Forschungen. Helsingfors–Leipzig, 1905)
A Halotti Beszéd másolat-voltáról. (Magyar Nyelv, 1905)
A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége. (Árpád és az Árpádok. Bp., 1908)
Adalék a finnugor fokváltakozáshoz. (Nyelvtudományi Közlemények, 1908)
Pesthy Gábor származása. (Magyar Nyelv, 1908)
Főnév-e a főnévi igenév? (Magyar Nyelv, 1909)
Az Árpád-kori szóvégi u betűk kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1910)
A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége. (Olcsó Könyvtár. 1569–1571. Bp., 1910; 2. jav. kiad. 1919)
Finnisch–Ugrische Sprachwissenschaft. Monográfia. (Berlin–Leipzig, 1910; 2. kiad. 1922)
Ungarische Sprachlehre. (Berlin–Leipzig, 1912)
Unkarin kieloppi. (Helsingfors, 1912)
A magyar ablativus-rag eredete. (Magyar Nyelv, 1912)
Jalava Antal külső tag emlékezete. Emlékbeszéd. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 17. köt. 10. Bp., 1915)
Die Herkunft der Ungarn, ihre Sprache und Urkultur. (Ungarische Bibliothek. Berlin–Leipzig, 1920; 2. kiad. 1923)
Sz. J. ünnepi beszéde a budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem újjáalakításának évfordulóján, 1924. máj. 13-án. (Bp., 1924)
A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelvtudomány. (A Magyar Tudományos Akadémia első százada. 2. Bp., 1925; németül: Die Ungarische Akademie der Wissenschaften und die ungarische Sprachwissenschaft. Berlin, 1926; franciául: L’Académie Hongroise des Sciences et la linguistique hongroise. Revue des Études Hongroises et Finno-Ougriennes, 1926 és külön: Paris, 1926)
A Halotti Beszéd hangtana. (Gr. Klebelsberg Kunó Emlékkönyv. Bp., 1926)
A Halotti Beszéd hang- és alaktana. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 23. Bp., 1926)
Utószó a Halotti Beszéd alaktanához. (Magyar Nyelv, 1926 és külön: Bp., 1926)
A magyar magánhangzók történetéhez. Még egyszer az Árpádok-korabeli rövid magánhangzók kérdéséről. (Nyelvtudományi Közlemények, 1928)
A magyar nyelv. (A Magyar Szemle Kincsestára. Bp., 1929; 2. kiad. 1935)
Még egyszer a -val, -vel rag eredetéről. (Magyar Nyelv, 1933 és németül: Noch einmal über den Ursprung des ungarischen Suffixen -val, -vel. Finnisch–Ugrische Forschungen. Helsinki, 1938)
Jó magyarság. Nyelvművelő füzetek. 1. Bp., 1935)
A főnévi igenév. (Magyar Nyelv, 1936)
„Emlékezzünk régiekről…“ (Melich Emlékkönyv. Bp., 1942)
Magyar tájszótár. I–II. köt. Hasonmás kiad. Gombocz Zoltán pótlékok a magyar tájszótárhoz c. összeállításával. (Bp., 2003)
A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvesház hasonmás kiadványai. Bp., 2011).
Irodalom
Irod.: Gulyás Pál: Sz. J. Művei bibliográfiájával. (Magyar Nyelv, 1927)
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Zsirai Miklós: Sz. J. (Nyelvtudományi Közlemények, 1941–1943)
Vikár Béla: Sz. J.-ről. (Bp., 1944)
S. Hámori Antónia: Sz. J. emlékezete. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Sz. J. emlékezete. 1857–1943. (Bp., 1958)
Hauhia, Ulla: József Szinnyei. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1978)
Tervonen, Virjo: Sz. J. első finnországi útja. (Nyelvtudományi Közlemények, 1981)
Lakó György: Sz. J. Kismonográfia. (Bp., 1986)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
