Téglás Gábor
régész
Született: 1848. március 30. Brassó, Brassó vármegye
Meghalt: 1916. február 4. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.).
Életút
A pesti tudományegyetemen jogot és bölcsészetet hallgatott, középisk. tanári okl. szerzett (1871), az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.). - A dévai áll. főreálisk. h. tanára (1871-1873), r. tanára (1873-1904) és az isk. (1883-1904), ill. uo. az internátus ig.-ja (1889-1904), c. főig.-i rangban (1896-tól). A Hunyad vm.-i Történelmi és Régészeti Társulat dévai múz.-ának alapító ig.-ja (1881-1904), tb. ig.-ja (1904-től). Nyugdíjazása után Bp.-re költözött (1904).Tud. pályafutásának kezdetén elsősorban Hunyad vm. geológiai és természeti viszonyaival fogl., később érdeklődése elsősorban Erdély őskori és ókori története felé fordult. Jelentős szerepet játszott az ókori Dacia római kori leleteinek feltárásában. Királyi Pállal együtt tárta fel a várhelyi (Hunyad vm.) amfiteátrumot, és elsőként állapította meg a daciai limes K-i határát. Földrajzi, néprajzi, pedagógiai és barlangtani dolgozatokat is írt, számos népszerű turistakalauzt is szerkesztett.
Főbb művei
F. m.: A kõkorszaki ember nyomai Hunyadmegyében. Déva,1877; Tanulmányok a rómaiak daciai aranybányászatáról. I. In: Értekezések a történeti tudományok körébõl Budapest,1889; Újabb barlangok az Erdélyrészi Érczhegység övébõl. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 1890; Rövid kalauz a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Múzeumának látogatói számára. Déva,1890; Tanulmányok a rómaiak daciai aranybányászatáról. II. Az aranybányászat ethnographiai és administrationalis szervezete Daciában. Budapest,1891; Hunyadvármegye története. I. Hunyadvármegye földjének története az õskortól a honfoglalásig. Budapest,1902; Hunyadmegye közgazdasági leírása. Budapest,1903; Újabb adalék az aldunai zuhatagok sziklafelirataihoz s az aldunaihatárvédelem viszonya Dacia történetéhez egészen Traianus felléptéig. Budapest,1904; Limes-tanulmányok. Budapest,1906; A Krisztus születése elõtti Dacia ezüstötvösségének bányatörténelmi jelentõsége. Bányászati és Kohászati Lapok 1911; Dacia megdűlésének története. Budapesti Szemle h.n.,1913;
Irodalom
Irod.: Ortvay Tibor:T. G. Századok 1916; Éber László l. tag beszéde T. G. l. tag ravatalánál. Akadémiai Értesítõ 1916; :T. G. Archaeologiai Értesítõ h.n.,1916;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
