Teleki József, széki gr.
nyelvész, történetíró, politikus
Született: 1790. október 24. Pest
Meghalt: 1855. február 15. Pest
Iskola
A kolozsvári református főiskolán tanult, majd a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1810), a göttingeni egyetemen tanult (1812–1814), az MTA tagja (ig.: 1830. nov. 17.; t.: 1838. szept. 7.).
Életút
Pest vm. aljegyzője (1808–1810), a magyar kir. budai helytartótanács fogalmazója (1810–1812 és 1815–1818); közben hosszabb utazást tett Németországban, Hollandiában, Svájcban és Észak-Itáliában (1814–1815). Helytartósági titoknok (1818–1824), kir. táblabíró (1824–1827), Csanád vm. (1827–1830), majd Szabolcs vm. főispánja (1830–1832), a bécsi udvari kancellária ún. előadó tanácsosa (1832–1840), koronaőr (1840–1842), Erdély kormányzója (1842–1848). A pesti református egyházmegye algondnoka (1818–1824), a tiszamelléki református egyházkerület és a sárospataki református főiskola főgondnoka (1824–1848). Az MTA elölülője (azaz első elnöke: 1830. nov. 17.–1855. febr. 15.). A forradalom és szabadságharc idején visszavonult a közélettől, csak tudományos munkáival foglalkozott.
A pozsonyi országgyűlésen maga és testvérei nevében felajánlotta családi könyvtárát, kézirattárát és régipénz-gyűjteményét a létesítendő Magyar Tudós Társaság számára (1826. márc. 17.), később József nádor arról értesítette gr. Széchenyi Istvánt, az MTA alapítóját (1827. nov. 30-án), hogy az 1827. évi országgyűlés 11. törvénye értelmében a „Magyar Academia Alap- Intézetének és Rendszabásainak” kidolgozására küldöttséget nevezett ki, és ennek elnökévé Telekit kérte fel. A küldöttség elnökeként (1828. márc. 15.–ápr. 17.) vezető szerepet játszott az MTA alapszabályának kidolgozásában: javaslatára határozták meg az adott anyagi lehetőségeknek megfelelően a r. tagok számát, és fogadták el az MTA működésének célját (“a tudományok és szépmesterségek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimíveltetésén igyekszik egyedül”). Teleki könyvgyűjteményéből fejlődött ki az MTA Könyvtára, amelyhez, mint elnök még megszerezte a Kresznerics-féle kézirat- és éremgyűjteményt, a Veszerle-féle ősnyomtatvány-gyűjteményt (néhány kódexszel és korvinával), ill. 5000 forinttal megalapította az akadémiai könyvtárnoki hivatalt, továbbá művei jövedelmének jelentős részét is az MTA-nak ajándékozta. Alapítványainak kamatát halála után drámai művek jutalmazására szánta (ebből jött létre a Teleki-díj) és a könyvtár fejlesztésére, valamint történettudományi ösztöndíj céljaira rendelte.
Tudományos pályafutásának kezdetén nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott. Két röpiratot adott ki (A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és szólásmódok által, 1816; Egy tökéletes magyar szótár elrendeltetése, készítési módja, 1817), amellyel támogatta a Kazinczy Ferenc által elindított nyelvújító mozgalmat, ill. javasolta egy magyar nyelvű szótár munkálatainak megkezdését (ez utóbbit később az MTA is programpontjai közé vette). Később érdeklődése a magyarországi középkor és reneszánsz, elsősorban a Hunyadiak korszaka felé fordult, tizenkét kötetesre tervezett nagymonográfiája azonban befejezetlen maradt.
Szerkesztés
Az akadémiai közgyűlések megnyitó beszédei az MTA Évkönyvekben (I–VIII. köt., 1831–1847) jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: A régi és új költés különbségeiről. (Tudományos Gyűjtemény, 1818)
Eger várának ostroma 1552-ben. (Aurora, 1822)
Első Lajos nápolyi hadviselései, 1347. (Aurora, 1823)
Hunyadi János eredete. (Pest, 1851)
Hunyadiak kora Magyarországon. I–V. köt. (Pest, 1852–1856; VI. köt. Sajtó alá rend. Szabó Károly. Pest, 1863).
Irodalom
Irod.: Gr. T. J. (Vasárnapi Ujság, 1854. ápr. 9. és 1855. febr. 18.)
Toldy Ferenc: Emlékbeszéd gr. T. J. felett. (Pest, 1855; Gyász- és emlékbeszédek. I. Pest, 1872)
Tompa Mihály: Mit örököl a haza nagy fiai után? Halotti beszéd gr. T. J. felett. (Miskolc, 1855)
Csűry Bálint: Gr. T. J., mint nyelvész. (Bp., 1909)
Ferenczi Zoltán: Az MTA könyvtárának megalapítása. (Akadémiai Értesítő, 1926)
Lukinich Imre: Gr. T. J. (Tükör, 1940)
F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig. (Bp., 1959)
Balázs János: T. J. nyelvbölcseleti elvei. (B. J.: Magyar deákság. Bp., 1980)
Körmendy Kinga–Mázi Béla: 1855. febr. 15-én, 150 éve hunyt el gr. T. J., az MTA első elnöke. (Magyar Tudomány, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
