Balázs Dénes

Született: 1924. szeptember 17. Debrecen
Meghalt: 1994. október 19. Érd

Iskola

Az ELTE TTK-n földrajz szakos tanári okl. szerzett (1963), doktorált (1964).

Életút

A II. vh. végén szovjet hadifogságban volt (Szumgaitban, 1945–1949), hazatérése után Budapesten a kőbányai Dohánygyár, majd az Élelmiszeripari Minisztérium tisztviselője (1949–1955), állásáról lemondott, csak a földrajztudománnyal fogl. (1959).

Tudományos pályafutását az Aggteleki-karsztvidéken, a teresztenyei forrásbarlang, az égerszögi Szabadság-barlang és az alsó- hegyi Mészégető-zsomboly feltárásával kezdte (1952–1958). Miután megvált munkahelyétől, önerőből kívánta beutazni a világot (kb. egymillió km-t utazott 130 országban, Európán kívül, 1959–1990). Első hosszabb tanulmányútján Kína Kuanghszi, Kujcsou és Jünnan tartományaiban a trópusi karszttípusokat tanulmányozta. Úttörő megállapításokat tett a dél-kínai-karsztvidék hidrográfiai rendszerére és geomorfológiai fejlődéstörténetére vonatkozólag (1958–1959), később a Föld valamennyi klímazónáját felkereste, mint hátizsákos terepkutató geográfus. Később Indonézia karsztjait tanulmányozta (1964–1965), majd a Magyar–Lengyel Szahara-expedíció megszervezője és résztvevője (1967–1968). Hátizsákkal bejárta Észak- és Dél-Amerikát Alaszkától a Tűzföldig (1969–1970), Ausztráliát és Óceánia szigetvilágát (1972–1973); Dél-Ázsiában és Dél-Afrikában természetföldrajzi kutatásokat folytatott (1975–1976). Két Föld körüli útján (1977–1978 és 1984–1985) kívül hosszabb kutatómunkát végzett Madagaszkáron (1979), majd Délkelet-Ázsia karsztjait tanulmányozta (1988–1989). A Magyar Természettudományi Múzeum és az MTA vácrátóti Botanikai Intézete megbízásából a világ 45 országában jelentős mohagyűjtést is végzett. Tudományos szenzációnak számított az Indonéziához tartozó Lombok-szigetén gyűjtött mohafaj (Bryoxiphium norvegicum subsp. japonicum), amelynek az Egyenlítőtől délre való előfordulására első ízben bukkant rá. A világ egyik legismertebb karsztkutatója, különösen jelentősek barlangi- és talajfauna-gyűjtései. Élményeit élvezetes stílusú, magas színvonalú útleírásokban adta közre. Különösen értékes tudománytörténeti és muzeológusi munkássága. Felkutatta és összegyűjtötte a magyar utazók és geográfusok tárgyi emlékeit, amelyből megalapította az érdi Magyar Földrajzi Múzeumot (1983).

Emlékezet

Kutatásainak és utazásainak gazdag dokumentációs és képhagyatékát, valamint értékes néprajzi gyűjteményét végrendeletében az általa alapított múzeumnak ajándékozta. Születésének 75. évfordulóján leplezték le teljes alakú bronzszobrát (Domonkos Béla alkotása, a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében, 1999. szept. 25.). Emlékére a Magyar Földrajzi Múzeum Balázs Dénes Tudománytörténeti Konferenciát rendez. A debreceni Déri Múzeum Hátizsákkal a Föld körül címmel Balázs Dénes-emlékkiállítást rendezett (2007–2008). Cséke Zsolt portréfilmet készített életéről (Életem–utazásai címmel, 2005-ben).

Elismertség

A Magyar Földrajzi Társaság (1989–1994) és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat társelnöke (1991–1994).

Elismerés

Vass Imre-emlékérem (1962), Herman Ottó-emlékérem (1976), MTESZ Díj (1980), Lóczy Lajos-emlékérem (1984), Kadic Ottokár- emlékérem (1985), Móra Ferenc-emlékérem (1986), Kőrösi Csoma Sándor-emlékérem (1988), Érd város díszpolgára (1988), Szent-Györgyi Albert-díj (1994).

Szerkesztés

A Karszt és Barlang c. lap (1961–1994) és a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok c. sorozat alapító szerkesztője (1985–1994). A Távoli tájak magyar utazói c. könyvsorozat szerkesztője (I–VI. 1993–1995).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013