Thirring Gusztáv
statisztikus, demográfus, geográfus
Született: 1861. december 25. Sopron, Sopron vármegye
Meghalt: 1941. március 31. Budapest
Család
Dédunokája Somlyódy László (1943) mérnök, hidrológus.
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.; r.: 1926. máj. 6.).
Életút
Fia Thirring Lajos (1899-1983) közgazdász, statisztikus, egy. tanár. - A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1884), a demográfia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1897), az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.; r.: 1926. máj. 6.). - A bp.-i tudományegyetem Antropológiai Int. tanársegéde (1884-1888), a Bp. Székesfőv. Statisztikai Hiv.-a tisztviselője (1888-1894), alig.-ja (1894-1906), ig.-ja (1906-1926). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a demográfia magántanára (1897-1906), c. ny. rk. tanára (1906-1926). Az I. vh. idején a főv.-i liszthiv. vezetője (1915-1918). Az összeomlás után, a Ny-mo.-i Liga elnökeként tevékenyen részt vett a soproni népszavazás megszervezésében.A m. történeti statisztikai kutatások megindítója. Kiemelkedő eredményeket ért el Bp. és a nagyvárosok (elsősorban Sopron) népesedés- és gazdaságtörténeti statisztikai feldolgozása terén. Kezdeményezésére indította meg a Nemzetk. Statisztikai Int. a kivándorlások és a nagyvárosok statisztikai gyűjtését és feldolgozását. Irányítása alatt a bp.-i statisztikai hiv. nemzetközileg is korszerű tud. intézménnyé, a mo.-i statisztikai kutatások központjává vált. A mo.-i turista mozgalom egyik elindítója, a hazai útikalauz-irodalom kimagasló művelője. Emlékét őrzi a Thirring-szikla (egy gombaalakú andezit sziklatorony a Pilis-hegységben, a Dobogókő alatti letörésen).
Főbb művei
F. m.: Die Natalitäts- und Mortalitätsverhältnisse der ungarishen Städte. Budapest,1894; Budapest közegészségi és közművelõdési viszonyai. Budapest,1894; Budapest gyermekegészségügyi viszonyai. Budapest,1896; Budapest környéke. Budapest,1900; Népesedésünk kútforrásai a múl század elsõ felében. In: Értekezések a társadalmi tudományok körébõl Budapest,1903; Sopron és a magyar Alpok. Sopron,1911; Sopron és a magyar Alpok. Sopron,1912; Budapest. Budapest,1919; Budapest jobbparti környéke.Budapest,1920; Budapest balparti környéke. Budapest,1923; Budapest székesfõváros félszázados fejlõdése. 1873-1923. Budapest,1924; Statistik des Hausbesitzes. Allgemeines Statistisches Archiv 1924; Az Akadémia és a hazai statisztika. In: A Magyarar Tudományos Akadémia elsõ évszázada Budapest,1928; Budapest fõváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlõdése az utolsó 50 évben. Budapest,; Magyar László élete és tudományos működése. Budapest,1937; Magyarország népessége II. József korában. Budapest,1938; Sopron városa a 18. században. Sopron,1939; Sopron házai és háztulajdonosai. 1734-1939. Sopron,1941;
Irodalom
Irod.: Heimler Károly:Th. G. és munkássága. Sopron,1941; Kovács Alajos:Th. G. emlékezete. Magyar Statisztikai Szemle 1941; Schneller Károly:Th. G. Miskolc,1941; Gunda Béla:Th. G. Ethnographia 1941; Réthly Antal:Th. G. Földrajzi Közlöny 1941; Pápa Miklós:Th. G., a turista. Magyar Turista Élet 1941; Kovacsics József:Th. G. élete és munkássága. Budapest,1962; Dányi Dezsõ:Th. G., a társadalomstatisztikus. Statisztikai Szemle 1981; Th. G., a Fõvárosi Statisztikai Hivatal igazgatója. Statisztikai Szemle 1981; Klinger András:Th. G., a demográfus. Statisztikai Szemle 1981; Kovacsis József:Th. G. életútja. Statisztikai Szemle 1981; Schwartz Katalin:Th. G. műveinek válogatott bibliográfiája. Budapest,1981;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
