Tokody László
geológus
Született: 1898. február 2. Budapest
Meghalt: 1964. április 15. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1920), a Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári okl. szerzett (1928); közben Bécsben és Zürichben is tanult (1926-1927), a kristálytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1928), az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). A föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1957). - A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Ásvány-Földtani Tanszék tanársegéde (1920-1923), egy. adjunktusa (1924-1933). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a kristálytan magántanára (1928-1938), c. ny. rk. tanára (1938-1946). A bp.-i II. ker.-i Mátyás király Gimn. h. (1929-1933), a bp.-i IX. ker.-i Fáy András Gimn. r. tanára (1933-1943) és tanulmányi felügyelő (1939-1943) c. ig.-i rangban (1943-tól). A M. Nemzeti Múz. (MNM) Ásvány- és Kőzettárának ig.-ja (1943-1946), az Orsz. Természettud. Múz. főigh.-e (1946-1949), uo. az Ásványtár vezetője (1949-1963). A kolozsvári Bolyai Egyetemen a kristálytan és a kristálykémia újabb eredményei meghívott tanára (1947), az ELTE TTK-n a kristálykémia előadó tanára (1951-től).Kristálykémiával, morfogenetikával, fogl., a röntgendiffrakción alapuló kristályszerkezet-kutatások mo.-i elindítója. Alapvetően új eredményeket ért el az elemek geokémiai eloszlásának vizsgálata terén. Elsők közt tanulmányozta az ún. alaki perzisztencia és az ikerperzisztencia jelenségét. Kiterjedt gyűjtőmunkát folytatott a Velencei és az Eperjes-Tokaj-hegységekben. Az 1956-os tűzvész után jelentős szerepet vállalt az MNM Ásvány- és Kőzettára, ill. a könyvtár és a laboratórium újjászervezésében. Az ELTE TTK Ásványtani Tanszéke kiemelkedő diákköri munkák elismerésére ~-emlékérmet alapított (1984).
Főbb művei
F. m.: A pirit szimmetriája étetési kísérletek alapján. Földtudományi Közlöny 1921; Neue Beiträge zur Kenntnis des Fassaits von Hodrusbánya. Zeitschrift für Kristallographie 1923; Az elemek geokémiai eloszlása. Természettudományi Közlöny 1923; Kristályszerkesztés. Budapest,1925; Pyritformen - und Fundorte. Zeitschrift für Kristallographie 1931; A pirit morphológiája. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1931; Kristálykémia. Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1938; Magyarországi piritek krisztálytani vizsgálata. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1938; A cerusszit szerkezete és alakja. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1941; Felsõbánya ásványai geokémiai szempontból. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1942; Az ásványtani kutatások újabb eredményei és irányai. Földtani Értesítõ 1943; Kristálytani vizsgálatok magyarországi piriteken. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1944; Cinkfauserit, új ásvány Felsõbányáról. Földtani Közlöny1949; Magyarország meteoritgyűjteménye. Budapest,1951; Kristallographische Untersuchungen an Pyriten aus dem Parpathenbecken. Acta Geologica 1952; A hessit kristályrendszere. Földtani Közlöny 1953; Kristályszerkesztés gömbvetületek használata néllkül. In: Kristályszerkesztés és kristályszámítás Budapest,1954; A kristályalaktan fõkérdései. Budapest,1956; Mauritzit, ein neues Mineral von Erdõbénye, Ungarn. Neues Jahrbuch für Mineralogie h.n.,1957;
Irodalom
Irod.: Sztrókay Kálmán:T. L. emlékezete. Földtani Közlöny 1965; Ravasz Csaba:László Tokody. Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 1965; Bidló Gábor:T. L. élete és munkássága. In: Földtani Tudománytörténeti Évkönyv Budapest,1992;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
