Tolnai Gábor
irodalomtörténész
Született: 1910. december 29. Kunszentmiklós, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1990. február 16. Budapest
Család
Felesége Berkovits Ilona (1904-1986) művészettörténész. Fia Tolnai Márton (1946) közgazdász.
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1962. ápr. 6.).
Életút
A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen m.-német szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1934), az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1962. ápr. 6.). - A M. Nemzeti Múz. (MNM) Könyvtára (OSZK) ideiglenes ADOB-os gyakornoka (1934-1943), az MNM Elnöki Hiv.-ának vezetője (1945-1947), az OSZK főig.-ja (1947-1948), a Vallás- és Közoktatásügyi Min. Egy. és Tud. Főoszt.-ának vezetője (1948-1949), Mo. római követe (rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri rangban, 1949-1950), a Közoktatásügyi Min. (1950-1951), a Felsőoktatási Min. Egy. Főoszt.-ának vezetője (1951-1952). Az ELTE BTK Régi M. Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1953. júl. 17.-1980). Az MTA-TMB alapító tagja, titkára (elsőként, 1952-1963), elnöke (1963-tól). Egyetemistaként a Szegedi Fiatalok Mozgalmának alapító tagja, majd rendszeresen részt vett az illegális antifasiszta megmozdulásokban (pl.: a Petőfi-szobor megkoszorúzásánál, a Kossuth- és a Táncsics-sírnál tartott demonstrációkon).A régi m. irodalom mellett a 20. sz.-i m. irodalom kérdéseivel, irodalompolitikai kérdésekkel, modern európai (pl. spanyol) irodalommal is fogl. Monográfiát írt - többek között - Szenci Molnár Albertről, Federico García Lorcáról, vizsgálta a reneszánsz és a barokk irodalom, az erdélyi m. irodalom problémáit. Jelentős szerepet vállalt az 1960-as évek irodalmi, irodalomelméleti vitáiban, ezzel kapcsolatos tudományszervezői tevékenysége is értékes.
Főbb művei
F. m.: A szabadvers és a lírai formák válsága. Szeged,1931; Erdély magyar irodalmi élete. Szeged,1933; Az árvíz az irodalomban. In: A pest-budai árvíz. 1838 Budapest,1938; Legyezõ-díszes könyvkötések Erdélyben. Egy díszítõ motívum története. Magyar Könyvszemle 1939; Régi magyar fõurak. Életforma és műveltség az újkorban. Budapest,1939; Végzetes esztendõk. Budapest,1945; Az elsõ magyar köztársasági mozgalom néhány kérdése. MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei h.n.,1951; Aspiránsképzésünk tapasztalatai. Akadémiai Értesítõ 1953; Vázlatok és tanulmányok. Budapest,1955; Molnár Albert éneke. MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei 1955; Évek - századok. Budapest,1958; A tenger és a szél. Kubai krónika.Budapest,1964; Barokk problémák. MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei h.n.,1965; Die Reisen József Teleki. Acta Litteraria 1965; Itália dicsérete. Búcsú, számvetés. Budapest,1966; Federico Garcíc Lorca. Budapest,1968; Tanulmánnyok. Budapest,1970; Örökség és örökösök. Kaninczytól máig. Budapest,1974; Maradj velem, mert beesteledett. Itáliai számvetés. Budapest,1977; Nõnek az árnyak. Budapest,1981; Fejedelmi Erdély. Budapest,1984; A költõ és a tipográfus. SzenciMolnár Albert és Tótfalusi Kis Miklós. Budapest,1985; Szóbeli jegyzék. Róma. 1949-1950. Budapest,1987; Árnyból szõtt lelkel. Hoffmann Edith sziluettjei. Budapest,1988; Bethlen Miklós gróf önéletírása. Budapest,1943; Bethlen Miklós gróf önéletírása. Budapest,1955; Válogatott tanulmányok. Budapest,1943; Fogságom naplója. Budapest,1951; Torreádorsirató. Budapest,1957; Ikrek hava. Napló a gyermekkorról. Budapest,1959; Ikrek hava. Napló a gyermekkorról. 1973; Federico García Lorca válogatott írásai. Budapest,1959; Tótfalusi Kis Miklósnak maga személyének, életének és különös tselekedeteinek mentsége. Gyoma,2002; Keresztény humanizmus. Kutúlra, eszmény, hivatás. Budapest,1944;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
