Tóth Lőrinc
jogász, író
Született: 1814. december 17. Komárom, Komárom vármegye
Meghalt: 1903. március 17. Budapest
Család
Sz: Tóth János református lelkész, Szabó Éva.
Iskola
Tanulmányait a komáromi református gimnáziumban végezte, jogot a pozsonyi jogakadémián (1830–1832) és a pesti egyetemen hallgatott (1832-től), ügyvédi vizsgát tett (1838). Az MTA tagja (l.: 1836. szept. 10.; r.: 1858. dec. 15.).
Életút
Hosszabb tanulmányutat tett Nyugat-Európában (Gorove Istvánnal, 1839), majd hazatérése után bekapcsolódott a reformkor politikai küzdelmeibe, mint a távollevő főrendek követe (absentium ablegatus) vett részt az 1840-es évek országgyűlésein (1841–1843 és 1843–1845). A pozsonyi országgyűlésen Breznóbánya (1847–1848), az első népképviseleti országgyűlésen Révkomárom követe (1848), a forradalom és szabadságharc idején az Igazságügyminisztérium miniszteri tanácsosa, államtitkára (1848. ápr. 15-étől, majd a Honvédelmi Bizottmány jegyzőjeként tevékenykedett). A világosi fegyverletétel után (1849. aug. 13.) a Tisza mentén bujdosott, amikor beteg feleségét meglátogatni ment Pestre feladta magát. A hadbíróság felségsértés vádjával kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte (1850-ben kegyelmet kapott, ügyvédi hivatásától azonban 1853-ig eltiltották). Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm- árvaszékének elnöke. A csákvári választókerület országgyűlési képviselője (1865–1868), az Igazságügyminisztérium tanácsosa (1868–1869), a Semmítőszék, majd a Kúria bírája (1869–1883), kúriai tanácselnök (1883– 1894), lemondott (1894).
Pályája kezdetén az 1840-es években különböző lapok országgyűlési tudósítójaként tűnt fel, később bekapcsolódott az irodalmi életbe is. Verseket, novellákat, drámákat írt. Színművei Vörösmarty Mihály hatását mutató, színpadon megbukott, romantikus túlzásokkal teli drámák voltak (Átok, 1835; Ekebontó Borbála, 1836; Vatha, 1836; Hunyadi László, 1839; A kénytelen király, 1840). Bár a dráma megbukott, de Hunyadi László c. színműve alapján írta meg Egressy Béni operájának szövegét. A forradalom idején Vukovics Sebő igazságügy-miniszter munkatársaként törvényjavaslatot készített elő a zsidók és a nemzetiségek egyenjogúsításáért. Művelődésügyi röpiratot is kiadott, amely a tudományok és az oktatás magyarnyelvűségét, a hazai tudományosság és a Magyar Tudós Társaság kérdéseit tárgyalta, valamint a népiskolák, a középiskolák és az egyetemek oktatási rendszerének átalakítását szorgalmazta. Az 1850-es években elvállalta a Magyar Tudós Társaság pénztárnoki tisztjét, s gr. Dessewffy Emillel nagy gyűjtéseket indított az akadémia új palotájának felépítéséért. 1867-ben maga is 3000 koronát adott az MTA-nak.
Emlékezet
Barabás Miklós által rajzolt kőnyomatú arcképe megjelent a Pesti Divatlapban (1845). Id. és ifj. Péczely József, továbbá Tóth Lőrinc emléktáblája ifj. Péczely József szülőházán, a komáromi Ferences barátok utcájában látható (Istók János alkotása, 1904. okt. 12.).
Elismerés
A Kisfaludy Társaság jegyzője (1837–1841), titoknoka (1841–1847). A Petőfi Társaság t. tagja.
Szerkesztés
A Jelenkor külföldi rovata munkatársa (1835–1837). Az Ujabbkori Ismeretek Tára (1850–1851), a Jogtudományi és Törvénykezési Tár (1855–1856), a Nemzeti Képes Naptár (1855–1856) és a Jogtudományi Szemle szerkesztője (1869–1870).
Főbb művei
F. m.: Átok. Drámai költemény. (Buda, 1835)
Ekebontó Borbála. Szomorújáték 4 felvonásban. (Buda, 1837)
Szívhangok. Versek. (Buda, 1838)
Uti tárcza hat füzetben. I–VI. (Pest, 1844–1846)
Hunyadi László. Történeti dráma öt szakaszban. (Pest, 1846)
Eszmék a magyar tudományosság, academia, s iskola-ügy körül. (Pozsony, 1848)
Uti novellák. (Pest, 1851)
Az ősiség. (Pest, 1853; 2. kiad. 1854)
Az ausztriai polgári perrendtartás. (Pest, 1853)
A magyar örökösödési jog szelleme és alapelvei más jogokkal hasonlítva. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1860. ápr. 23.; Akadémiai Értesítő, 1860)
A párbaj. Értekezés. (Pest, 1865)
A szóbeliség, közvetlenség, nyilvánosság rendszere a polgári törvénykezésben. (Bp., 1876)
A magyar felsőház reformja. (Bp., 1882)
Méhek. Epigrammák, apró életképek és szatirák. (Bp., 1882)
Sötét időkből. Beszélyek. (Bp., 1882)
Fegyházi tanulmányok. I–II. (Bp., 1885–1888)
A visszaesés okairól és óvszereiről. (Bp., 1889)
Rövid tartalmú szabadságvesztés- büntetések. (Bp., 1891).
Irodalom
Irod.: Szász Károly: T. L. (Vasárnapi Ujság, 1882)
Scarron [Mikszáth Kálmán]: T. L. (Pesti Hírlap, 1882. 131.)
Bakos Gábor: T. L., mint akadémikus. (Egyetértés, 1886. 276.)
T. L. (Századok, 1903)
Lakatos László: T. L. (Jogtudományi Közlöny, 1903)
Balogh Jenő: T. L. (Jogállam, 1903)
Vécsey Tamás: T. L. emlékezete. (Bp., 1903)
Bausz Teodorik: T. L. (Komáromi benedekrend gimnázium értesítő, 1904/05)
Lakatos László: T. L. (Győr, 1933)
Vértes István: T. L. (A Sajtó, 1943)
Szörényi László: Arany János levele T. L.- hez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Fehér Katalin: T. L. tudomány- és oktatáspolitikai röpirata 1848-ból. (Limes, 1996)
Fehér Katalin: Aktuális oktatáspolitikai kérdések reformkori röpiratokban. (Iskolakultúra, 1999)
L. Balogh Béni: T. L. (Az 1848–49. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
