Tóth Zoltán
hadtörténész
Született: 1888. december 9. Budapest
Meghalt: 1958. június 12. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; r.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A Ludovika Akad.-n tanult, a bp.-i tudományegyetemen történelem-latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1912), a középkori m. hadtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1921), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; r.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). A történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). - A M. Nemzeti Múz. (MNM) Levéltári Oszt. napidíjas gyakornoka (1913-1919), az MNM Régiségtára segédőre (1919-1921), múz.-i őre (1921-1934), igazgatóőre (1934-1941) és a Hadtörténelmi Gyűjtemény alapító vezetője (1919-1941), az Orsz. M. Történeti Múz. Történeti Tárához beosztott ny. r. tanár (1941-1949), az MNM tud. munkatársa (1949-1952). A Pázmány Péter Tudományegyetem Középkori M. Történeti Tanszéken a középkori m. hadtörténet magántanára (1921-1934) és a középkori m. történelem h. tanára (1930-1934), c. ny. rk. tanár (1934-1939), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a középkori m. és egyetemes történelem ny. r. tanára (1939-1941). Középkori és kora újkori m. hadtörténettel, fegyvertörténettel és heraldikával fogl. Alapvetően új eredményeket ért el Hunyadi Mátyás „fekete seregének” történetével kapcsolatban, tisztázta továbbá a m. huszárság eredetével összefüggő közismert történeti tévedéseket. Vizsgálta a m. hadviselés művelődéstörténeti jelentőségét, az I. Szt. Istvánnal kapcsolatos legendák történeti értékét. Muzeológusként nevéhez fűződik az MNM Hadtörténelmi Gyűjteményének megszervezése, számos jelentős hadtörténeti és fegyvertörténeti kiállítást rendezett.
Főbb művei
F. m.: I. Mátyás hadügyi politikája. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1912)
A huszita eredetű szekérvár. (Hadtörténelmi Közlemények, 1916)
Az államterület biztonsága. (Földrajzi Közlemények, 1917)
A huszita szekérvár a magyar hadviselésben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1918)
Legrégibb feszítőzabláinkról. (Archaeológiai Értesítő, 1920/22)
Mátyás király idegen zsoldos serege. A fekete sereg. (Bp., 1925)
A német koronázási formula kard-insigmiája. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1928. febr. 6.)
„Attila s Schwert”. Studie über die Herkunft des sogenannten Säbels Karls des Grossen in Wien. (Bp., 1930)
A kígyóspusztai csata jelentősége. (Turul, 1933; franciául: Archaeológiai Értesítő, 1943)
A „glodius divinitus ordinatus”. Megjegyzések a német koronázási formula keltéhez. (Századok, 1933)
A huszárok eredetéről. (Pécs, 1934)
Hadtörténelmi gyűjtemény. (Vezető a történelmi gyűjteményekben. Bp., 1938)
A hadakozó nép. (Magyar művelődéstörténet. I. Bp., 1939; hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991; 1993)
Mátyás Flórián Ranzanus-problémája. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1941. jan. 27.)
A Hartvik-legenda kritikájához. A szentkorona eredetkérdése. (Bp., 1942)
Marczali Henrik emlékezete. (Bp., 1947)
Szent István legrégibb életirata. (I. Századok, 1947; II. Magyar Könyvszemle, 1989).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
