Turóczi-Trostler József
irodalomtörténész
Született: 1888. október 1. Moskóc, Turóc vármegye
Meghalt: 1962. április 6. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1947. jún. 6.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen m.-német szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1911); közben a berlini egyetemen is tanult (1909, 1910), ill. tanulmányai befejezése után uo. áll. ösztöndíjas (1912-1913). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1947. jún. 6.). - A temesvári áll. főreálisk. r. tanára (1913-1918), az őszirózsás forr. után a Vallás- és Közoktatási Min. előadója (1918. okt.-1919. márc.), a Tanácsköztársaság idején a bp.-i tudományegyetemen a világirodalom ny. r. tanára (1919. márc.-aug.), a proletárdiktatúra bukása után megfosztották állásásától (1919. aug.). A Bp.-i Izr. Leánygimn. r. tanára (1920-1944) és a gimn. igh.-e (1939-1944). A II. vh. után a Bp.-i Középisk. Tanárképző Int. r. tanára (1945), a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n az összehasonlító irodalomtörténet ny. r. és a német irodalomtörténet h. tanára (1945-1949), a Német Nyelv és Irodalomtörténeti Tanszék ny. r. tanára (1948-1952), egy. tanára (1952-1962) és a tanszék vezetője (1949-1962); közben a BTK dékánja (1957-1958). - Az Ideiglenes Ngy. képviselője (Szabad Szakszervezetek, 1945). A bp.-i törvényhatósági biz. (1945-1948), Bp. főv. képviseleti biz.-a tagja (1950).Középkori és kora újkori egyetemes és világirodalommal, német nyelvű irodalommal, elsősorban m. és német összehasonlító irodalommal, m.-német irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatokkal, J. W. Goethe munkásságával és mo.-i recepciójával fogl. Sokat tett Petőfi költői világhírének emeléséért; az első modern német nyelvű Petőfi-antológia szerkesztője. Műfordítóként (Turóczi József néven) elsősorban klasszikus német irodalmat, H. Heine, J. W. Goethe, G. Hauptmann és Th. Mann műveit tolmácsolta.
Főbb művei
F. m.: E. T. A. Hoffmann meséi. Budapest,1911; Goethe Wilhelm Meisterének õsalakja. Budapest,1912; Vajda Péter és a német romanticizmus. Budapest,1913; Dózsa György a XVII. század német irodalmában. Budapest,1913; Neuere Forschungen zur Geschichteder deutsch-ungarischen literarischen Beziehungen. Leipzig,1914; Magyar elemek a XVII. század német irodalmában. Budapest,; A Bánk bán német tárgytörténetéhez. Budapest,1917; Egy fejezet a magyar irodalomtörténetkutatás történetébõl. Budapest,1920; Az országokban való sok romlásoknak okairól. Budapest,1930; A magyar szellemi élet forrásai a XVI. és a XVII. században. Budapest,1933; A magyar nyelv felfedezése. Budapest,1933; A magyar szellem európaizálódásának elsõ formái. Budapest,1934; A magyar irodalom európaizálódása. Budapest,1946; Realizmus és irodalomtörténet. Budapest,1946; Petõfi és a magyar népköltészet belép a világirodalomba. Irodalomtörténet h.n.,1952; Petõfi a világirodalomban. Budapest,1955; Lenau. Budapest,1955; Magyar irodalom- világirodalom. Budapest,1961;
Irodalom
Irod.: Ortutay Gyula:T.-T. J. Filológiai Közlöny 1958; Bóka László:T.-T. J., az inspirátor. Irodalomtörténet 1959; Bán Imre:T.-T. J. Irodalomtörténeti Közlemények 1962; Tolnai Gábor:T.-T. J. Magyar Tudomány 1962; Varga József:T.-T. J. Kortárs 1962; Oltványi Ambrus:T.-T. J. Filológiai Közlöny 1962; Berczik Árpád:T.-T. J., a Goethe-kutató. Filológiai Közlöny 1982; Gyõri Judit:”A magam számára is kötelezõnek tartottam a magyar és az európai távlat összehangolásának igényét.” T.-T. J. születésének 100. évfordulójára. Filológiai Közlöny 1988; Varga József:T.-T. J. emlékezete. Nagyvilág 1988; Tarnai Andor:T.-T. J. emlékezete. Irodalomtörténet h.n.,1989;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
